Önkéntesek a kóbori erőpdtemplom tövében
Fotó: Ferkó Zoltán
A Brassó megye legrégebbi településének számító Kóbort száz évvel ezelőtt mintegy ezer lelket számláló, virágzó magyar református közösségként ismerték. Az egykori szász falvak közé ékelődött falu mára elöregedő szórványtelepüléssé vált, ahol az idős magyarok azt tartják magukról, hogy ők Kóbor utolsó generációja. Egy lelkes magyarországi tanár végzettségű ember azonban a 24. órában próbál minden követ megmozgatni a falu és épített örökségének a megmentése érdekében. Kóboron magyar házat tart fenn, turistákat fogad, és önkénteseket vár a Kárpát-medencéből a legfontosabb teendők elvégzésére. Ferkó Zoltán budapesti magyar szakos tanár végzettségű közösségszervezővel beszélgettünk Kóbor múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
2023. június 11., 19:592023. június 11., 19:59
2023. június 11., 22:042023. június 11., 22:04
– Magyarországon született és Budapesten diplomázott tanárként hogyan köteleződött el a szászföldi magyar szórványtelepülés, Kóbor mellett?
– Magyar szakos tanári diplomát szereztem Budapesten. Az egyetemen nem csak irodalomból és történelemből tanultunk sokat, hanem a külhoni magyar nyelvjárásokról és a határon túli irodalomról is. Ez annyira megtetszett, hogy az egyetem elvégzése után ellátogattam a moldvai csángókhoz, utána a magyar szórványiskolákat és szórványgondozással foglalkozó erdélyi intézményeket kerestem fel. Sokkal jobban érdekelt a szórvány, mint a tömbvidék magyarsága.
– Hogyan jutott el a Brassó megyei Kóborra?
– Bő tíz évvel ezelőtt Vetési László szórványlelkész kolozsvári irodájában beszélgettünk a terveimről, hogy szászföldi magyar szórványtelepüléseket is fel akarok keresni. Vetési László a segesvári Gaudeamus Alapítványhoz küldött, onnan Szegedi László volt református espereshez jutottam el Kőhalomba. Ő mondta, hogyha a szórványok szórványát akarom látni, akkor látogassam meg Kóbort. Kölcsön kaptam egy biciklit, és azzal eltekertem Kóborrra. A református gyülekezet gondnokával, Szász Józsi bácsival találkoztam, aki megmutatta az akkor már elég elhanyagolt állapotban levő református erődtemplomot.
Ferkó Zoltán, a ,,Kóbor-projekt" kitalálója és éltetője
– Több erdélyi és moldvai magyar szórványtelepülésen is megfordult, végül Kóborban kötött ki, hogy felhívja a Kárpát-medencei magyarság figyelmét erre a rohamosan elöregedő közösségre. Mi ragadta meg ebben a szászföldi faluban?
– Kóbor festői környezetben, dombok között, egy völgyben fekszik, ahonnan jól látszanak a Fogarasi-havasok. A falu egy igazi gyöngyszem. Igaz, ma már egy teljesen elöregedő, mintegy kétszáz lelket számláló település, amelynek csupán egyharmada magyar, holott száz évvel ezelőtt ezer lelkes, magyar református nagyfalu volt szász települések gyűrűjében. Most is egy szigetfalu, azonban körülötte megváltozott a lakosság összetétele. Megragadott a falu történelme is.
A szászföldi magyar vártemplom Erdély-szerte is ritkaságnak számít
Fotó: Ferkó Zoltán
A mai Brassó megye legrégebbi települése, első írásos említése 1206-ból származik. A történelem viharai miatt az Árpád-kori templom népessége kiveszett, és helyüket szászok vették át, de ötszáz évvel ezelőtt ismét lakosságcsere történt:
– Az erdélyi magyar falvak körében ritka az olyan, szász mintára épült erődtemplom, mint amilyen a kóbori. Ma milyen állapotban van?
– Külön jellegzetessége a szászvidéki falunak ez a református erődtemplom. Alapja az Árpád-kori templom volt, amelynek romjain épült fel a szász mintázatú református templom. Az országosan kiemelt kulturális örökségnek számító műemléktemplom tetőszerkezetét az erdélyi magyar templomok felújítására nyújtott magyar állami támogatásból sikerült megmenteni és újraépíteni az elmúlt években. E nélkül a templom állaga megpecsételődött volna. Sajnos a felújítási munkálatok ezzel leálltak.
A kóbori erődtemplom madártávlatból
Fotó: Ferkó Zoltán
– Az elmúlt években folyamatosan visszatért Kóborra és elindította a Restart Kóbor elnevezésű projektet. Hogyan jut minderre ideje?
– A szászföldi történetem tulajdonképpen azzal alapoztam meg, hogy 2017-2018-ban a Petőfi Sándor Program keretében kilenc hónapot tölthettem magyar állami ösztöndíjasként Kóboron. Szegedi László esperes volt a mentorom – akit már öt évvel korábbról megismertem –, ő szabad kezet adott, hogy azzal foglalkozzak Kóboron, amihez leginkább kedvem van. Mivel zömében idős emberek élnek a faluban,
Nagyon jó kapcsolatom alakult ki a helybéliekkel, sokat beszélgettünk, közelről is megismerhettem az életüket. Rájöttem, hogy itt csak külső segítséggel lehet előmozdítani bármit. Hetek, hónapok munkája során tettem rendbe az erődtemplom és a magyar egyházi tulajdonba tartozó épületek környékét. Mindent benőtt a gaz, így nagyon sok munkába telt, amíg a település központja megváltozott.
Kóbor a legrégebbi települése Brassó megyének. A kevésbé ismert faluban működik a Biodiverzitás farm, mely igyekszik minél természetbarátabb, egészségesebb módszereket alkalmazni az állattenyésztésben és növénytermesztésben.
– Mit gondolnak az itt élő magyarok a falu jövőjéről?
– Az idős kóbori magyarok szerint ők az utolsó nemzedék, és távozásukkal leáldozott a helyi magyarságnak. Iskolás korú magyar gyerekek nincsenek Kóboron: van pár fiatalabb család, de ők reggeltől estig dolgoznak, nem tudnak bekapcsolódni a helyi közösségi munkába. Sokat gondolkoztam azon, miként hívhatnám fel a magyarság figyelmét erre a gyöngyszem-településre, hogy „mentsük, ami menthető” alapon legalább a huszonnegyedik órában megmozgassunk minden követ a faluért.
A magyar ház telke. Turistákat is szívesen fogadnak
Fotó: Ferkó Zoltán
– A Kóborról készült és az interneten sokak által megtekintett filmje mennyire rázta fel a közvéleményt?
– Jó visszhangja lett a filmnek, amelyet kilenc hónapos ott-tartózkodásom alatt készítettem. Sok helybélivel beszélgettem, és ezekből az interjúkból vágtam be részleteket a filmembe. Negyven helyen vetítették le magyar közösségekben, és sok visszajelzést kaptam. Az Egyesült Államokban egy történelmi filmek fesztiválján díjat is kapott.
amit közösségi célra ajánl fel. Magánemberek részéről kevés példa van ilyen gesztusra a szórványban, ezért nagyon megörültem a hölgy segítségének.
Konzuli látogatás Kóboron 2017-ben
Fotó: Ferkó Zoltán
– Ez lett a Restart Kóbor nevű programjuk alapja?
– A koronavírus-járvány idején megvásárolt házat lépésről lépésre rendbe tettük, felújítottuk: a Kóbori Magyar Ház konyhával, fürdővel, közösségi térrel és 5-8 ember elszállásolására alkalmas vendéglátási lehetőséggel működik. Kóbornak nagyon jó a fekvése, mert kocsival viszonylag könnyen elérhető Segesvár, Medgyes, Brassó, Nagyszeben, a Transzfogarasi út és a Bâleató, ami megalapozhatja a helyi turizmus kiépítését.
Jó kiindulópont ahhoz, hogy az ide látogató magyarok felfedezzék a vidéket, és aki teheti, némi kézi munkával segítsen a falu történelmi épületeinek és környékének gondozásában.
A református templombelső az orgonával
Fotó: Ferkó Zoltán
– A Kóbor megmetését célul kitűző terv részeként önkéntes fiatalokat várnak a faluba. Mit ajánlanak számukra?
– Azt szeretném, ha egy-két tanár irányításával erdélyi, magyarországi, vagy a Kárpát-medence más részeiből érkező kisebb diákcsoportok jöjjenek a faluba, ahol van sátorozási lehetőség, és egy részüket a magyar házban is el tudjuk szállásolni. Olyan önkéntesekre gondolok, akik szívesen részt vennének a nagy múltú magyar szórványtelepülésen adódó munkákban. Összeismerkednek és elbeszélgetnek a helyiekkel, és hazaviszik a tapasztalataikat.
Aki a faluba szeretne jönni akár egy napot is segíteni, nálam jelentkezhet, megkap minden szükséges eligazítást.
Könyvtár is várja a magyar ház látogatóit
Fotó: Ferkó Zoltán
– A magyarországi turisták körében mennyire ismerős Szászföld?
– Amióta a Csillagösvény utazási iroda tematikus szászföldi utakat is szervez, rendszeresen érkeznek Erdélynek ebbe a régiójába magyar turisták. Kóborra rendszerint Fogarasról látogatnak ki a vendégek, és
Jómagam az utóbbi időben havonta-kéthavonta utazom el pár napra Budapestről Kóborra, hogy elvégezzük a szükséges teendőket és gondozzuk a templom környékét. Abban reménykedem, hogy előbb-utóbb lesz pénz a műemléktemplom felújítására is, ahol jelenleg kéthetente tart istentiszteletet a beszolgáló református lelkipásztor. Az érdeklődőknek azt ajánlom, hogy további információért keressék fel a restartkobor.com oldalt, ahol megtalálhatók a projekt elérhetőségei és támogatásra is lehetőség nyílik.
Kóbor sorsán keresztül egy átfogó jelenséget, az elnéptelenedő kis falvak világát szeretné bemutatni Ferkó Zoltán, aki a Brassó megyei faluról készített dokumentumfilmet. A magyarországi alkotó a szociográfiai anyagról, a szórványlétről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás