Hirdetés

Magyar jövő Zsombolyán

A Temes megyei Zsombolya lakosainak mindössze 15 százaléka vallja magát magyarnak, ám az önkormányzati testületben mintegy 35 százalék a magyarok aránya, s az RMDSZ adja a városka immár harmadik mandátumát töltő polgármesterét is. Munkanélküliség szinte egyáltalán nincs, van ellenben öt múzeum, melyek közül az írott sajtónak szentelt egyedülálló az országban. A városközpontban hatezer tő rózsa virul, 1,8 lakosra jut egy-egy a színpompás virágokból. A magyar közösség kilátásai azonban egyáltalán nem rózsásak: hiányzik az utánpótlás, minimális a magyar keresztelők, a színmagyar fiatal párok száma.

Pengő Zoltán

2009. június 11., 09:302009. június 11., 09:30

Statisztikai szempontból Zsombolya szórványnak minősül, ám a Temes megyei kisváros önkormányzatában kilenc éve a magyaroknak van a legnagyobb szavuk. Az erős közképviselet okozta büszkeség ugyanakkor nem tudja ellensúlyozni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.

„Az igazság az, hogy jól dolgoznak, jól néz ki a város. A vasútnál létszámhiánnyal küzdünk, sok a gond, de bármikor segítségért fordulhatok a polgármesterhez, mindig ad munkagépet vagy embereket” – válaszolja alkalmi útitársam, egy román nemzetiségű vasúti tisztviselő, amikor arról kérdezem, mi a titka az „RMDSZ-uralomnak” a bánsági kisvárosban. A román–szerb határon fekvő Zsombolya lakosságának mintegy 15 százaléka magyar nemzetiségű – 11 113 emberből csupán 1649 vallotta magát magyarnak a 2002-es népszámláláskor – ám a településnek immár kilencedik éve magyar polgármestere van, és a 17 tagú önkormányzati testületben is az RMDSZ-frakció a legnépesebb, hat képviselővel.

A város határában négynyelvű tábla tudatja az utazóval, hogy Zsombolyára érkezett, németül és szerbül is szerepel a település neve, annak ellenére, hogy a két közösség csupán 500, illetve 51 lelket számlál. Az utcákat járva szembetűnő a jól megőrzött épített örökség, a külvárosban is sok a barokk vagy klasszicista stílusú polgárház, amelyekhez kivétel nélkül hatalmas telkek tartoznak. A hosszan elnyúló főtéren szinte nincs hámló vakolatú épület, szemetet sehol sem látni, Zsombolya rendezett, jó kezekben lévő település benyomását kelti. A legszembeszökőbb az egész városközpontot elborító rózsaerdő, 6000 tő díszíti a közterületeket. A főtéri szobrok diszkrétek és a multikulturalitás jegyében fogantak, helyi német személyiségek mellett Petőfi, Bartók és Eminescu büsztjei sorakoznak.

Megsiratták a sikert

A magyarság kilenc éve van jelen hangsúlyosan a helyi önkormányzatban, addig mindössze egy képviselőt küldött a testületbe. Az áttörést az eredményezte, hogy 2000-ben, a rendszerváltás után első ízben, az RMDSZ saját polgármesterjelöltet indított egy helyi vállalkozó, Kaba Gábor személyében. Az első fordulóban Kaba százalékban körülbelül másfélszer annyi szavazatot kapott, mint a magyarság aránya a település lakosságának körében, a másodikban pedig esélyt sem adott a nacionalista retorikával kampányoló ellenfelének, 64 százalékkal nyert.

Az önkormányzati testületbe öt magyar került be. „Szerencsém volt, nem volt népszerű az ellenfelem” – emlékszik vissza az első megmérettetésre Kaba Gábor. A bihari származású mérnökember elismeri, az első ciklusban elég könynyű dolga volt, ugyanis Zsombolyán addig rosszul mentek a dolgok, akadozott a vízszolgáltatás, a munkanélküliség 25 százalékos volt.

Az új öszszetételű önkormányzat nagyarányú infrastrukturális fejlesztésbe kezdett, ANL-tömbház és sportterem épült, iskolákat újítottak fel, beruházókat csalogattak a városba. A zsombolyaiak érezték és méltányolták a változást. A 2004-es helyhatósági választáson az RMDSZ elsöprő győzelmet aratott: 9 képviselőt juttatott be a 17 tagú önkormányzati testületbe, Kaba Gábor pedig az első fordulóban 67 százalékot szerzett. „Sírtunk az RMDSZ- székházban, amikor megtudtuk az eredményt. Tudtuk, hogy innen csak lefelé vezethet az út” – nyilatkozta a Krónikának a polgármester.

Múzeumok városa

Ennek ellenére a magyarság 2008 után is meghatározó politikai tényező maradt Zsombolyán, Kaba Gábort ugyanis 53 százalékkal újraválasztották, a tanácsban pedig hat RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A jelenlegi ciklus legfontosabb teendőjének a város teljes csatornázását és egy derítőtelep létrehozását tartja a polgármester, erre a célra 15 millió eurós pályázatot írt az önkormányzat. A gazdasági életre nem lehet panasz, hiszen kereken egy tucat nagyobb, külföldi érdekeltségű vállalkozás működik a mezővárosban, a munkanélküliség pedig a válság ellenére minimális.

Kaba Gábor most az idegenforgalom fejlesztését tűzte ki célul. Tudva, hogy a termálstrand egymagában nem elegendő turistacsalogató, a már létező öt vasúttörténeti, tűzoltó-, írottsajtó-múzeum, dr. Karl Diel- és Stefan Jager-emlékház mellé további három művelődési és kultúr-, illetve helytörténeti jellegű intézmény megnyitását tervezi. A polgármester szerint az erős közképviselet jót tett a helyi magyarság nemzeti öntudatának. „Minden zsombolyai magyar tudja, hogy ott vannak az embereink az önkormányzatban, értük dolgoznak, ha kell, segítenek” – mondja Kaba Gábor, aki szerint a zsombolyai magyarságnak a szórványban is jó esélye van a hosszú távú megmaradásra.

Az összeomlás határán

Nagy Károly római katolikus pap szintén úgy látja, büszkeség tölti el a helyi magyarokat, amiért a soraikból kerül ki a polgármester, a jövőt illetően azonban borúlátó. „Demográfiailag a teljes összeomlás szélén állunk. Szinte egyáltalán nincsenek keresztelők, de olyan házasságkötés is alig akad, ahol mind a két fél magyar. A hittanórán egyre többet kell románul beszélnem, mert a gyerekek nem tudnak magyarul” – nyilatkozta a tisztelendő, akinek körülbelül 900 magyar híve van. Véleményének alátámasztására Nagy Károly sorolja a tavalyi demográfiai adatokat: a 65 elhunytnak több mint fele magyar volt, ellenben csupán négy magyar gyermeket keresztelt, a 13 összeadott pár között pedig egy színmagyar sem volt. „Remélem, hogy teljesen nem fogunk eltűnni, valami mag csak marad” – mondja Nagy Károly.

Azt, hogy a tiszteletes pesszimizmusa nem véletlen, a népszámlálási adatok is bizonyítják. Tíz év alatt mintegy 15 százalékkal csökkent a magyarság létszáma Zsombolyán, az 1992-es népszámláláskor még 1961-en vallották magyarnak magukat. Még nagyobb a fogyás mértéke, ha az 1977-es statisztika a viszonyítási alap, 32 éve ugyanis még 2896 magyar élt a bánsági mezővárosban.

Hiányzik az utánpótlás

Csutak Matild pedagógus szerint is bizonytalan a zsombolyai magyarság jövője, annak ellenére, hogy az emberek büszkék az erős közképviseletre. „A magyar tagozaton nagyon kevés a gyerek, ellenben a román tagozat tele van magyar gyerekekkel. Az óvodában még megvan a szükséges létszám, a gondok az iskolában kezdődnek. Harcolunk minden egyes gyerekért” – meséli a fizika–kémia szakos tanárnő. A jelenség, hogy a magyar szülők román iskolába íratják a gyermekeiket nem újkeletű, évtizedekkel ezelőtt kezdődött a folyamat. Csutak Matild szerint a magyar művelődési élet meglehetősen élénk Zsombolyán, ám ez is javarészt az idősebb generációt vonzza. „Az utánpótlással van probléma. Van olyan szülő, aki saját gyermekével sem beszél anyanyelvén” – teszi hozzá a pedagógus.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 02., szombat

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát

A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében

Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.

Magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében
2026. május 02., szombat

Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.

Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.

Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.
2026. május 01., péntek

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke

Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Péró Tamás: alelnökként könnyebb a magyar érdekek érvényesítése a költségvetés elfogadásakor is

Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.

Péró Tamás: alelnökként könnyebb a magyar érdekek érvényesítése a költségvetés elfogadásakor is
2026. május 01., péntek

Ittasan, jogosítvány nélkül és illegális faanyaggal: lebukott egy traktoros Máramarosban

Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.

Ittasan, jogosítvány nélkül és illegális faanyaggal: lebukott egy traktoros Máramarosban
2026. május 01., péntek

Magyar gyártmányú gőzmozdonnyal reklámozzák a helyreállított erdélyi kisvasutat

Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.

Magyar gyártmányú gőzmozdonnyal reklámozzák a helyreállított erdélyi kisvasutat
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Majális a körösfői Riszeg alatt: több évtizedes hagyományőrzés új elemekkel

Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.

Majális a körösfői Riszeg alatt: több évtizedes hagyományőrzés új elemekkel
2026. május 01., péntek

Pont kerül a végére: a hétvégén felavatják Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön

Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.

Pont kerül a végére: a hétvégén felavatják Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön
2026. április 30., csütörtök

Utasrekord a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtéren

Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.

Utasrekord a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtéren
Hirdetés
Hirdetés