A város és a környék kulturális értékeit is bemutatja az egy hétig tartó Brassói Magyar Napok
Fotó: Facebook/Brassói Magyar Napok
Immár 11. alkalommal szervezik meg a Brassói Magyar Napokat, az idei ünnep szeptember 12. és 19. között várja az érdeklődőket. Az évek során a fesztivál a dél-erdélyi szórvány legnagyobb magyar kulturális eseményévé nőtte ki magát. Toró Tamás főszervező megkeresésünkre arról beszélt, mit jelent a város magyarságának a rendezvénysorozat.
2021. szeptember 11., 10:042021. szeptember 11., 10:04
Büszkék vagyunk arra, hogy Erdélyben az egyik legrégebbi magyar ünnep a brassói – hangoztatta megkeresésünkre Toró Tamás főszervező annak kapcsán, hogy vasárnap kezdődik az egyhetes rendezvénysorozat. Kifejtette, habár 12 évvel ezelőtt fogant meg bennük egy ilyen jellegű esemény szervezésének a gondolata, valójában már az 1940-es újságokból kiderült, hogy a brassói magyarság már akkor szervezett programsorozatot.
„Ilyen értelemben 71 év szünet után született meg a döntés, hogy újra kell a magyar ünnepet éleszteni, és ennek több oka is volt. Elsősorban az, hogy jelen pillanatban sajnos Brassó az egyedüli nagy erdélyi város, ahol jelentős számú magyarság él, és még sincs saját magyar kulturális intézménye” – fejtette ki a főszervező. Úgy véli, hogy
Azért sem akarták nyáron megszervezni az eseményt, hogy kora őszre mindenki hazaérjen a nyári vakációból, és minél nagyobb létszámban részt tudjanak venni az érdeklődők a magyar napokon.
A főszervező azt az üzenetet szeretné közvetíteni a fesztiválon keresztül, hogy amennyire fontos Észak-Erdély és a Székelyföld, legalább annyira fontos a dél-erdélyi magyar sors is.
– mondta Toró Tamás. Hozzátette, nagyon jóleső érzés, hogy az utóbbi években egyre többen jöttek fesztiválozni a Székelyföldről, Belső-Erdélyből és a Partiumból is. Toró Tamás reméli, ezúttal is sokan eljönnek, és a gazdag programkínálatból remélhetőleg mindenki talál magának ínyére való kulturális csemegét.
Toró Tamás: a Brassói Magyar Napok hiánypótló fesztivál, amely nagyon sokat jelent a brassói magyarság számára
Fotó: Facebook/ Brassói Magyar Napok - BMN
A főszervező kiemelte, a fesztivál több helyszínen zajlik párhuzamosan, a város emblematikus helyszínein.
Hozzátette, az idei évtől kezdődően új helyszínnel, a Szent János térrel bővült a Brassói Magyar Napok, amely szintén egy emblematikus helye Brassó belvárosának. „Ide várjuk a rétegzenék kedvelőit, itt kerül majd sor a fesztivál keretében a zsidó napra is, ahol Móser Ádám tangóharmonikás, illetve a Dávid Klezmer Band minőségi zsidó zenével örvendezteti meg a publikumot” – emelte ki Toró Tamás. Ugyanezen a helyszínen lép fel továbbá a Barabás Lőrinc Quartet, és a Koszika and the Hotshots is.
A főszervező aláhúzta, hogy habár rétegzenei koncerteket a korábbi években is kínáltak, sosem voltak ezek egy helyszínen, és sosem volt ennyire bő a kínálat, ezért választottak új helyszínt. Toró azt is elmondta, a zsidó napnak már van egyéves hagyománya, azonban évek óta szerették volna beékelni a rendezvény programjába, hiszen a brassói magyar zsidóság megérdemli. „Nagy sikere volt az elmúlt évben, ezért úgy gondoltuk, folytatni kell, ugyanis a zsidók olyan kulturális értékeket képviselnek, amelyeket feltétlenül be kell mutatni a brassóiaknak. Szeretnénk, ha ez hagyomány lenne az elkövetkezendő években” – nyilatkozta a főszervező.
Számos program helyszíne az Áprily Lajos Főgimnázium, ahol a helyi magyar zenekarok lépnek fel, és többek között a gimnázium ad otthont a gyerekprogramoknak, a gasztrosaroknak, és a koncertek utáni buliknak is.
Mindkét eseményt csütörtökön délelőtt nyitják meg.
Fotó: Facebook/ Brassói Magyar Napok - BMN
Kiemelkedő programpont a zárónapon műsorra tűzött In memoriam Reiff István barcasági néptánctalálkozó, ahol általában az egész vidék képviselteti magát, illetve pár vendég néptáncegyüttes. Toró Tamás elmondta, folyamatosan tartják a kapcsolatot a hatóságokkal, az állami tiszti főorvosi szolgálattal, tűzoltósággal, helyi rendőrséggel, hogy folyamatosan tájékozódjanak a járványügyi előírások esetleges változásairól. Segítségükre van némi tapasztalat, ugyanis tavaly egy-két hely kivételével elmaradtak a nagyvárosi fesztiválok, ők pedig, ha nagyon szigorú szabályokat betartva is, de meg tudták tartani Magyar Napokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!