
Fotó: Pál Árpád
A mezőgazdasági minisztérium nem végezte el a rá háruló feladatokat az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó törvény esetében: a parlament megszavazta ezt a rendkívül fontos jogszabályt, azonban a szaktárca folyamatos kiskapukat keres, és halasztja a törvény alkalmazási módszertanának a kidolgozását – jelentette ki Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
2017. május 29., 00:052017. május 29., 00:05
2017. május 29., 00:062017. május 29., 00:06
Emlékeztetett: Románia 2016-ban szavazta meg a törvényt, amely május 21-én kellett volna életbe lépjen, azonban nem készült el az alkalmazási útmutató, amelynek hiányában azt nem lehet gyakorlatba ültetni.
„Romániában évente lakosonként 76 kg élelmiszer kerül a szemétbe, ezzel a mennyiséggel sereghajtók vagyunk ugyan az Európai Unióban, de így is
– mutatott rá a szatmári politikus. Magyar Lóránd fontosnak nevezte, hogy ki-ki a maga szintjén mindent megtegyen annak érdekében, hogy ez a szám csökkenjen az elkövetkező időszakban. „Az élelmiszer-pazarlásnak egyrészt környezetszennyező hatásai is vannak, másrészt viszont a kidobott élelmiszerek nagy része még fogyasztható lenne, amellyel ha megoldani nem is, de csökkenteni lehetne azoknak a számát – természetesen a civil szervezetek bevonásával –, akik ma Romániában nem jutnak élelemhez” – magyarázta a parlamenti képviselő.
A tavaly elfogadott jogszabály egyébként előírja, hogy az előállítási lánc minden résztvevője szintjén fel kell lépni a pazarlás ellen, de azt is, hogy a boltokban a lejárati idő előtti időszakban kedvezményes áron kell értékesíteni az élelmiszereket, valamint azt a lehetőséget, hogy ezeket az élelmiszereket támogatásként civil szervezeteknek lehet adományozni, akik azután a megfelelő szabályok betartásával eljuttathatják a rászorulókhoz.

Mulasztás vagy a nagy élelmiszerláncok nyomásgyakorlása állhat Korodi Attila RMDSZ-es képviselő szerint amögött, hogy jó fél évvel az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvény elfogadása után sem lehet alkalmazni a jogszabályt, mivel nem alkalmazható.
Magyar kifejtette, az élelmiszer-hulladék, ami már sem emberi, sem állati fogyasztásra nem alkalmas, komposztálásra kerülhet vagy biogáz alapanyagaként szolgálhatna. Ha pedig ezután is van hulladék, akkor azt az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően kell megsemmisíteni, védve ezzel a környezetet.
– jegyezte meg a képviselő.
A Nagykereskedelmi Üzletláncok Egyesülete (AMRCR) által nemrég bemutatott adatsorok szerint a romániai lakosság évente 2,2 millió tonna élelmiszert dob szemétbe, ami a megvásárolt mennyiség 10 százalékát jelenti. Ezzel az aránnyal Románia a még 27 tagú Európai Uniót górcső alá vevő rangsorban a 10. helyen áll.
A legnagyobb pazarlás Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában folyik. Európai uniós szinten évente mintegy 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba. Ennek visszaszorítása érdekében az EU stratégiát hirdetett meg, amelyben célul tűzték ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenjen az élelmiszer-pazarlás.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
szóljon hozzá!