
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő és Magyar Levente parlamenti államtitkár a magyarok választási részvételére buzdított a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.
2024. május 17., 20:202024. május 17., 20:20
2024. május 17., 21:232024. május 17., 21:23
A miniszterhelyettest a pénteken kora este Kolozsváron, Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselővel tartott sajtótájékoztatóján kérdeztük arról, milyen eszközei, lehetőségei nyílnak Magyarországnak a schengeni integráció előmozdítására, miután július elsején átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Magyar Levente emlékeztetett, a magyar kormány számos alkalommal kifejtette – miniszterelnöki szinten is –, hogy nem csak Magyarország, hanem az összmagyarság és Közép-Európa egészének érdekeként tekint arra, hogy Románia és Bulgária minél hamarabb a schengeni övezet részévé váljon.
„Elő tudjuk mozdítani. Hogy sikerre tudjuk-e vinni az elnökségünk alatt, most nem bocsátkoznék jóslatokba, ez nagyon sok mindentől függ. Az uniós elnökség fontos fórum, lehetőség arra, hogy a tisztséget betöltő ország megjelenítsen bizonyos témákat, de azért nem szabad túlbecsülni sem, nem arról van szó, hogy évek vagy évtizedek óta nyitva lévő dossziékat hirtelen lezárunk. Nagyot fogunk rajta lendíteni, de hogy mikor érünk oda, ahová mindannyian el szeretnénk jutni, erre nincs válaszom” – jelentette ki a Krónika kérdésére Magyar Levente.
A külügyi tárca parlamenti államtitkára hozzátette, Magyarország és Románia között megépült tíz új, határ menti falvakat és városokat összekötő útkapcsolat, de ezeket évek óta nem lehet használni, mert nem lehetett rájuk határellenőrzést telepíteni. Mégpedig Bukarest álláspontja miatt, amely szerint az ország úgy is csatlakozik majd Schengenhez, és szabaddá válik a mozgás.
Csoma Botond szerint az RMDSZ bele tud szólni abba, hogy milyen irányba változzon az Európai Unió, ha megőrzi képviseletét az uniós törvényhozásban
Fotó: Rostás Szabolcs
A miniszterhelyettes elmondta, érthető, hogy fokozott várakozás előzi meg a teljes körű csatlakozást, amit Magyarország támogatja, nem támaszt feltételeket elé, éppen ezért az EU-elnökséget maximálisan ki fogja használni arra, hogy ezt az ügyet előregördítse. „És reményeink szerint karnyújtásnyira kerül majd a csatlakozás, ha nem is sikerül év végéig lezárni, de ezen leszünk természetesen” – válaszolta a Krónika kérdésére Magyar Levente.
Úgy értékelte: változásra van szükség, mert az európai vezetés sokkal többet tudna tenni, hogy az Európában harmadik éve dúló háborút a békés végkifejlet felé vigye, de ma nem ez történik. Szerinte Brüsszel a gazdasági fejlődést is gátolta, ezért az uniónak egy vállalkozáspárti vezetésre van szüksége. Magyar Levente kifejezte reményét, hogy az idei választások alkalmával az erdélyi magyarság is erősíti politikai pozíciót az önkormányzatokban, Bukarestben és Brüsszelben, mert ez Magyarország és az erdélyi magyarság szövetségét is erősíti.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„Ha az erdélyi magyarság erős pozíciókkal bír, akkor Magyarország meg tudja találni azokat a csatornákat, módozatokat, hogy hozzásegítsük az erdélyi magyar közösségeket a még gyorsabb ütemű fejlődéshez, ahogyan az utóbbi években is tettük. Feltett szándékunk, hogy ezt a politikát folytassuk, beágyazva egy konszolidálódó és egyre inkább előremutató magyar-román általános viszonyrendszerbe” – fogalmazott a parlamenti államtitkár.
Felidézte: néhány hónapja ezt kis híján saját bőrén is tapasztalta, csak a csendőrség közbelépése mentette meg attól, hogy a bukaresti parlament előtt megverjék. Megállapította: a 2020 óta parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) folyamatosan gyűlöletet szít, és a feszültség nem marad a parlament falai között. „Ez ellen kell nekünk, erdélyi magyaroknak fellépnünk, meg kell védenünk a közösséget az AUR-tól!” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője. Kifejtette: nem tudják megakadályozni azt, hogy az AUR bekerüljön az Európai Parlamentbe és a bukaresti törvényhozásba, de ha az erdélyi magyarságnak erős a politikai képviselete, akkor meg tudja akadályozni, hogy a két világháború közötti vasgárdista ideológiából táplálkozó AUR kormányra kerüljön és megvalósítsa „agyament elképzeléseit”.
Csoma Botond szerint az EP-választásnak az a tétje, hogy lesz-e hangja az erdélyi magyarságnak Brüsszelben, vagy átengedi Erdély képviseletét a magyargyűlölő, a magyar jelképek ellen perek százait indító, AUR-os Dan Tanasának. „Nem fogjuk mi az Európai Uniót vezetni, de bele tudunk szólni abba, hogy milyen irányba változzon az Európai Unió. Mi egy olyan Európai Uniót akarunk, amely az őshonos nemzeti kisebbségekre is odafigyel” – hangsúlyozta az RMDSZ szóvivője, Kolozs megyei tanácselnökjelöltje, felidézve: a jelenlegi Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az 1,2 millió európai polgár által beterjesztett Minority SafePack kisebbségvédelmi csomagot, amelyet az Európai Parlament is háromnegyedes többséggel támogatott.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
szóljon hozzá!