
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő és Magyar Levente parlamenti államtitkár a magyarok választási részvételére buzdított a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.
2024. május 17., 20:202024. május 17., 20:20
2024. május 17., 21:232024. május 17., 21:23
A miniszterhelyettest a pénteken kora este Kolozsváron, Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselővel tartott sajtótájékoztatóján kérdeztük arról, milyen eszközei, lehetőségei nyílnak Magyarországnak a schengeni integráció előmozdítására, miután július elsején átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Magyar Levente emlékeztetett, a magyar kormány számos alkalommal kifejtette – miniszterelnöki szinten is –, hogy nem csak Magyarország, hanem az összmagyarság és Közép-Európa egészének érdekeként tekint arra, hogy Románia és Bulgária minél hamarabb a schengeni övezet részévé váljon.
„Elő tudjuk mozdítani. Hogy sikerre tudjuk-e vinni az elnökségünk alatt, most nem bocsátkoznék jóslatokba, ez nagyon sok mindentől függ. Az uniós elnökség fontos fórum, lehetőség arra, hogy a tisztséget betöltő ország megjelenítsen bizonyos témákat, de azért nem szabad túlbecsülni sem, nem arról van szó, hogy évek vagy évtizedek óta nyitva lévő dossziékat hirtelen lezárunk. Nagyot fogunk rajta lendíteni, de hogy mikor érünk oda, ahová mindannyian el szeretnénk jutni, erre nincs válaszom” – jelentette ki a Krónika kérdésére Magyar Levente.
A külügyi tárca parlamenti államtitkára hozzátette, Magyarország és Románia között megépült tíz új, határ menti falvakat és városokat összekötő útkapcsolat, de ezeket évek óta nem lehet használni, mert nem lehetett rájuk határellenőrzést telepíteni. Mégpedig Bukarest álláspontja miatt, amely szerint az ország úgy is csatlakozik majd Schengenhez, és szabaddá válik a mozgás.
Csoma Botond szerint az RMDSZ bele tud szólni abba, hogy milyen irányba változzon az Európai Unió, ha megőrzi képviseletét az uniós törvényhozásban
Fotó: Rostás Szabolcs
A miniszterhelyettes elmondta, érthető, hogy fokozott várakozás előzi meg a teljes körű csatlakozást, amit Magyarország támogatja, nem támaszt feltételeket elé, éppen ezért az EU-elnökséget maximálisan ki fogja használni arra, hogy ezt az ügyet előregördítse. „És reményeink szerint karnyújtásnyira kerül majd a csatlakozás, ha nem is sikerül év végéig lezárni, de ezen leszünk természetesen” – válaszolta a Krónika kérdésére Magyar Levente.
Úgy értékelte: változásra van szükség, mert az európai vezetés sokkal többet tudna tenni, hogy az Európában harmadik éve dúló háborút a békés végkifejlet felé vigye, de ma nem ez történik. Szerinte Brüsszel a gazdasági fejlődést is gátolta, ezért az uniónak egy vállalkozáspárti vezetésre van szüksége. Magyar Levente kifejezte reményét, hogy az idei választások alkalmával az erdélyi magyarság is erősíti politikai pozíciót az önkormányzatokban, Bukarestben és Brüsszelben, mert ez Magyarország és az erdélyi magyarság szövetségét is erősíti.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„Ha az erdélyi magyarság erős pozíciókkal bír, akkor Magyarország meg tudja találni azokat a csatornákat, módozatokat, hogy hozzásegítsük az erdélyi magyar közösségeket a még gyorsabb ütemű fejlődéshez, ahogyan az utóbbi években is tettük. Feltett szándékunk, hogy ezt a politikát folytassuk, beágyazva egy konszolidálódó és egyre inkább előremutató magyar-román általános viszonyrendszerbe” – fogalmazott a parlamenti államtitkár.
Felidézte: néhány hónapja ezt kis híján saját bőrén is tapasztalta, csak a csendőrség közbelépése mentette meg attól, hogy a bukaresti parlament előtt megverjék. Megállapította: a 2020 óta parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) folyamatosan gyűlöletet szít, és a feszültség nem marad a parlament falai között. „Ez ellen kell nekünk, erdélyi magyaroknak fellépnünk, meg kell védenünk a közösséget az AUR-tól!” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője. Kifejtette: nem tudják megakadályozni azt, hogy az AUR bekerüljön az Európai Parlamentbe és a bukaresti törvényhozásba, de ha az erdélyi magyarságnak erős a politikai képviselete, akkor meg tudja akadályozni, hogy a két világháború közötti vasgárdista ideológiából táplálkozó AUR kormányra kerüljön és megvalósítsa „agyament elképzeléseit”.
Csoma Botond szerint az EP-választásnak az a tétje, hogy lesz-e hangja az erdélyi magyarságnak Brüsszelben, vagy átengedi Erdély képviseletét a magyargyűlölő, a magyar jelképek ellen perek százait indító, AUR-os Dan Tanasának. „Nem fogjuk mi az Európai Uniót vezetni, de bele tudunk szólni abba, hogy milyen irányba változzon az Európai Unió. Mi egy olyan Európai Uniót akarunk, amely az őshonos nemzeti kisebbségekre is odafigyel” – hangsúlyozta az RMDSZ szóvivője, Kolozs megyei tanácselnökjelöltje, felidézve: a jelenlegi Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az 1,2 millió európai polgár által beterjesztett Minority SafePack kisebbségvédelmi csomagot, amelyet az Európai Parlament is háromnegyedes többséggel támogatott.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
A kolozsvári metró új, európai uniós forrásokból származó finanszírozási szerződést kapott – jelentette be Emil Boc polgármester a városi tanács csütörtöki rendes ülésén. Közlése szerint a teljes metróhálózatnak 2032-ig el kell készülnie.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, az évfordulót Erdélyben több helyszínen megünneplik a kolostorokban, templomokban.
szóljon hozzá!