
A pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe
Fotó: Pixabay
Nehezményezi a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, hogy a pénzmosás elleni törvény közösségellenes és alapjogokat sért. Meglátásuk szerint ki kellene vonni hatálya alól azokat a szervezeteket, melyek költségvetése bizonyíthatóan sokkal kisebb, mint a pénzmosás szempontjából kritikusnak tartott összeg.
2020. szeptember 11., 09:062020. szeptember 11., 09:06
Demokratikus alapértékeket és alapjogokat sért a pénzmosás elleni 2019/129-es törvény, vélik a civil szervezetek. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) a parlament két háza elnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek elküldött nyílt levélben fogalmazza meg a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat; kéri, tűzzék újra napirendre a jogszabályt, hogy kikerüljenek belőle a meglátásuk szerint „becsületsértő” cikkelyek.
A levelet, melyet 80 erdélyi magyar civil szervezet támogat aláírásával, Bodó Barna, a szövetség elnöke juttatta el szerkesztőségünknek. Debreczeni János adószakértő lapunknak nyilatkozva már júniusban felhívta a figyelmet, hogy
Ezúttal a Krónikának elmondta, a jogszabályt módosították ugyan, de csak a cégeknek vittek be könnyítéseket, a civil szervezetek esetében nem változott semmi, csak a határidőt tolták ki november 1-ig, addig kell benyújtaniuk nyilatkozatot a valós kedvezményezettről. Debreczeni János emlékeztetett, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, hiszen előfordult, hogy a civil szervezeteket pénzmosásra vagy éppen a terrorizmus támogatására használták. Ha a különböző pénzmozgások valós kedvezményezettjei nyilvánosak, ezek a törvénytelen tranzakciók kiszűrhetők.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége azt kéri a törvényhozóktól, módosítsák a jogszabályt, alakítsanak ki erről konstruktív párbeszédet a civil társadalommal. Mint írják, kérdéseikkel megkeresték a Pénzmosás Elleni Országos Hivatalt (ONPCSB), de semmitmondó választ kaptak. A szövetség hat pontban összegzi a törvénnyel kapcsolatban felmerülő kifogásokat. Rámutatnak, a jogszabály nem tartalmazza az összes civil szervezeti formát: az alapítvány szerepel, az egyesület, a társaság, a szövetség már nem. Meglátásuk szerint
Értelmezésük szerint az egyes szervezetek leadott éves mérlege alapján kellene eldönteni: kik kerülnek be, és kik nem a törvény hatálya alá. Kifogásolják továbbá, hogy a valós kedvezményezett fogalma a civil szervezetek esetében értelmezhetetlen, hiszen nem ügyfelekkel dolgoznak, hanem a helyi közösségnek kínálnak fel közösségi programokat. Léteznek ugyanakkor a szervezet alapító dokumentumában megnevezett felelősök, akik a nyilatkozatokat, jelentéseket leadják. Ebben a megközelítésben a valós kedvezményezettek fogalmát a civil szervezetek esetében újra kell gondolni, hangsúlyozzák a civilek.
Nehezményezik, hogy a törvény végrehajtására vonatkozó útmutató nem tisztázza a jogszabály által előírt jelentések és nyilatkozatok procedúráját, az ONPCSB honlapján sem található erre vonatkozó előírás, dokumentumminta. Kitérnek arra, hogy
Kifogásolják, hogy a nyilatkozatokat évente kell leadni, ami megterheli a szervezeteket, és a bizalmatlanság jele, becsületet sért. A 2020. évi 108-as sz. törvény ezen változtat ugyan, kimondja, hogy a természetes személyek alapította társaságoknak nem kell nyilatkozatot leadniuk „Ezt helyes lépésnek tartjuk, de a törvény szövege nem egyértelmű, mivel nem jelöli meg a civil szféra szervezeteit is tételesen”– fogalmazzák meg a nyílt levélben.
„Ha fennáll a veszély, hogy procedurális hiba miatt feloszlathatók a szervezetek, akkor ezeket beszüntetik, vagy akár el sem kezdik működtetni. Tehát a törvénynek ez a rendelkezése sérti a társulási szabadság demokratikus elvét: közösségellenes. Nem segít, hanem rombol” – szögezi le a civil szervezetek szövetsége.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
szóljon hozzá!