A pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe
Fotó: Pixabay
Nehezményezi a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, hogy a pénzmosás elleni törvény közösségellenes és alapjogokat sért. Meglátásuk szerint ki kellene vonni hatálya alól azokat a szervezeteket, melyek költségvetése bizonyíthatóan sokkal kisebb, mint a pénzmosás szempontjából kritikusnak tartott összeg.
2020. szeptember 11., 09:062020. szeptember 11., 09:06
Demokratikus alapértékeket és alapjogokat sért a pénzmosás elleni 2019/129-es törvény, vélik a civil szervezetek. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) a parlament két háza elnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek elküldött nyílt levélben fogalmazza meg a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat; kéri, tűzzék újra napirendre a jogszabályt, hogy kikerüljenek belőle a meglátásuk szerint „becsületsértő” cikkelyek.
A levelet, melyet 80 erdélyi magyar civil szervezet támogat aláírásával, Bodó Barna, a szövetség elnöke juttatta el szerkesztőségünknek. Debreczeni János adószakértő lapunknak nyilatkozva már júniusban felhívta a figyelmet, hogy
Ezúttal a Krónikának elmondta, a jogszabályt módosították ugyan, de csak a cégeknek vittek be könnyítéseket, a civil szervezetek esetében nem változott semmi, csak a határidőt tolták ki november 1-ig, addig kell benyújtaniuk nyilatkozatot a valós kedvezményezettről. Debreczeni János emlékeztetett, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, hiszen előfordult, hogy a civil szervezeteket pénzmosásra vagy éppen a terrorizmus támogatására használták. Ha a különböző pénzmozgások valós kedvezményezettjei nyilvánosak, ezek a törvénytelen tranzakciók kiszűrhetők.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége azt kéri a törvényhozóktól, módosítsák a jogszabályt, alakítsanak ki erről konstruktív párbeszédet a civil társadalommal. Mint írják, kérdéseikkel megkeresték a Pénzmosás Elleni Országos Hivatalt (ONPCSB), de semmitmondó választ kaptak. A szövetség hat pontban összegzi a törvénnyel kapcsolatban felmerülő kifogásokat. Rámutatnak, a jogszabály nem tartalmazza az összes civil szervezeti formát: az alapítvány szerepel, az egyesület, a társaság, a szövetség már nem. Meglátásuk szerint
Értelmezésük szerint az egyes szervezetek leadott éves mérlege alapján kellene eldönteni: kik kerülnek be, és kik nem a törvény hatálya alá. Kifogásolják továbbá, hogy a valós kedvezményezett fogalma a civil szervezetek esetében értelmezhetetlen, hiszen nem ügyfelekkel dolgoznak, hanem a helyi közösségnek kínálnak fel közösségi programokat. Léteznek ugyanakkor a szervezet alapító dokumentumában megnevezett felelősök, akik a nyilatkozatokat, jelentéseket leadják. Ebben a megközelítésben a valós kedvezményezettek fogalmát a civil szervezetek esetében újra kell gondolni, hangsúlyozzák a civilek.
Nehezményezik, hogy a törvény végrehajtására vonatkozó útmutató nem tisztázza a jogszabály által előírt jelentések és nyilatkozatok procedúráját, az ONPCSB honlapján sem található erre vonatkozó előírás, dokumentumminta. Kitérnek arra, hogy
Kifogásolják, hogy a nyilatkozatokat évente kell leadni, ami megterheli a szervezeteket, és a bizalmatlanság jele, becsületet sért. A 2020. évi 108-as sz. törvény ezen változtat ugyan, kimondja, hogy a természetes személyek alapította társaságoknak nem kell nyilatkozatot leadniuk „Ezt helyes lépésnek tartjuk, de a törvény szövege nem egyértelmű, mivel nem jelöli meg a civil szféra szervezeteit is tételesen”– fogalmazzák meg a nyílt levélben.
„Ha fennáll a veszély, hogy procedurális hiba miatt feloszlathatók a szervezetek, akkor ezeket beszüntetik, vagy akár el sem kezdik működtetni. Tehát a törvénynek ez a rendelkezése sérti a társulási szabadság demokratikus elvét: közösségellenes. Nem segít, hanem rombol” – szögezi le a civil szervezetek szövetsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!