A tűzugrás hagyománya a pogány szokásokban gyökerezik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Néphiedelemben gyökerező mágia, a nyári napforduló misztikuma, a jó termés meghálálása, egészség- és szerelemvarázsló erő – megannyi titokzatosság, ami Szent Iván éjszakájához köthető, és amit eleink az ilyenkor meggyújtott máglya parazsának átugrásával, a tűzugrással tettek emlékezetessé. A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a múlt hétvégén, szombaton – a nyári napforduló estéjén – szervezte meg a város főterén az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
2025. június 23., 19:222025. június 23., 19:22
2025. június 27., 11:212025. június 27., 11:21
Az Arad megyei Pécskán még 1980-as években is szokás volt Szent Iván éjjelén minden utcában tüzet gyújtani. Ezt a szokást elevenítették fel néhány évvel ezelőtt, és immár e köré szerveződik a Pécskai Magyar Napok elnevezésű kulturális-hagyományőrző-szórakoztató rendezvénysorozat, amely idén egy héten keresztül zajlott: Szentháromság vasárnapján a templombúcsúval kezdődött, a hétvégén szentmisével és a világháborús pécskai hősökre való megemlékezéssel zárult, de közben volt filmvetítés, képzőművészeti kiállítás, könnyűzenei koncert, néptáncműsor és a már említett szombat esti tűzugrás.
Engi Márta Ildikó, Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes elnöke és férje, Engi Illés örömmel nyugtázta, hogy idén megtarthatták a tűzugrást, ugyanis az előző három évben az időjárás mindig közbeszólt: a tűzgyújtást és a szertartásszerű táncokat megtarthatták az I. Mihály királyról elnevezett főtéren, de utána mindig olyan erős szél kerekedett, hogy biztonsági okokból el kellett oltani a tüzet, sőt a közönség is hanyatt-homlok menekült a standokat és sátrakat borogató vihar útjából.
A tűzgyújtás ceremóniáját a Búzavirág tagjai végezték, a tűz körültáncolására, majd a tűzugrásra bárki vállalkozhatott a jelenlévők közül.
A tűzgyújtás ceremóniája
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ez a szokás a miénk! Dédnagyanyám mesélte, milyen szépek voltak a Szent Iván-éjszakák régen, és nagyon örvendek, hogy feltámasztottuk ezt a hagyományt. Remélem, a következő években is minél többen vesznek majd részt rajta” – mondta Ludmaj Zsolt, a Búzavirág felnőtt néptáncegyüttesének tagja. Az együttes és annak háttérintézménye, az egyesület elevenítette fel a pécskai hagyományt, és már a szervezők sem tudják, pontosan mikor kapcsolták össze a tűzugrást az először 2013 áprilisában megszervezett Pécskai Magyar Napokkal.
Ma a főtéren zajlik a tűzugrás, de régen szinte minden utcában megszervezték. „Anyósomtól tudom, hogy még az 1980-as években is volt ilyen Pécskán. Az utca végében összegyűltek a lakók, és az árokban raktak tüzet, amit a gyerekek, majd később a felnőttek is átugrottak. Ilyenkor érett a Szentiván-alma – ma már alig van ilyen fa a városban –, és az ették, de némely háziasszony pogácsát hozott, és avval kínálgatta az összegyűlteket” – folytatta a civil szervezet elnöke, aki szerint a Szent Iván-éji tűzugrás a Pécskai Magyar Napok fő programpontja lett.
Engi Márta Ildikó konferál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
hozzátéve, hogy magyar mapoknak az is a célja, hogy ne csak szórakozást nyújtson, hanem a magyar identitástudat megerősítésében is segítsen Pécskán, mert 40 éves pedagógiai sokszor tapasztalta azt, hogy színmagyar családok a gyerekeiket román iskolába íratták, és „a fiatalok identitásukat vesztették válnak, kell egy útmutató, ami visszavezeti őket a gyökereikhez”.
Bartók András, aki a Pécskai Magyar Napok 2013-as elindításakor volt a Búzavirág elnöke, örömmel nyugtázta, hogy 12 év után is van folytatása a rendezvénysorozatnak.
és Bartók szerint „szerencsés helyzetben” vannak abból a szempontból, hogy több magyar rendezvény van Klebeslberg Kunó néhai közoktatási miniszter szülővárosában. „A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület is rendszeresen szervez programokat, említhetjük a templombúcsút, de a városnapok alkalmával is vannak kimondottan magyar rendezvények. Csak sajnos azt látom, hogy mindegyikre nagyjából ugyanazok kíváncsiak, sokan távol maradnak ezektől a közösségi programoktól, és nem tudom megfejteni ennek az okát” – jegyezte meg kissé csalódottan.
A főtéren zajlik a Pécskai Magyar Napok rendezvénysorozata, így a tűzugrás is
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kocsik Imre helyi RMDSZ-elnök, a város alpolgármestere azonban úgy vélte: a vissza-visszatérő résztvevők a bizonyíték rá, hogy
és az eltelt 12 év a bizonyíték rá, hogy van létjogosultsága a rendezvénysorozatnak, amit reményei szerint legalább további 12 évig szeretnének megtartani.
Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!