Hirdetés

Mágia és misztikum: felelevenítették a Szent Iván-éji tűzugrás népszokását

tűzugrás

A tűzugrás hagyománya a pogány szokásokban gyökerezik

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Néphiedelemben gyökerező mágia, a nyári napforduló misztikuma, a jó termés meghálálása, egészség- és szerelemvarázsló erő – megannyi titokzatosság, ami Szent Iván éjszakájához köthető, és amit eleink az ilyenkor meggyújtott máglya parazsának átugrásával, a tűzugrással tettek emlékezetessé. A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a múlt hétvégén, szombaton – a nyári napforduló estéjén – szervezte meg a város főterén az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.

Pataky Lehel Zsolt

2025. június 23., 19:222025. június 23., 19:22

2025. június 27., 11:212025. június 27., 11:21

Az Arad megyei Pécskán még 1980-as években is szokás volt Szent Iván éjjelén minden utcában tüzet gyújtani. Ezt a szokást elevenítették fel néhány évvel ezelőtt, és immár e köré szerveződik a Pécskai Magyar Napok elnevezésű kulturális-hagyományőrző-szórakoztató rendezvénysorozat, amely idén egy héten keresztül zajlott: Szentháromság vasárnapján a templombúcsúval kezdődött, a hétvégén szentmisével és a világháborús pécskai hősökre való megemlékezéssel zárult, de közben volt filmvetítés, képzőművészeti kiállítás, könnyűzenei koncert, néptáncműsor és a már említett szombat esti tűzugrás.

Engi Márta Ildikó, Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes elnöke és férje, Engi Illés örömmel nyugtázta, hogy idén megtarthatták a tűzugrást, ugyanis az előző három évben az időjárás mindig közbeszólt: a tűzgyújtást és a szertartásszerű táncokat megtarthatták az I. Mihály királyról elnevezett főtéren, de utána mindig olyan erős szél kerekedett, hogy biztonsági okokból el kellett oltani a tüzet, sőt a közönség is hanyatt-homlok menekült a standokat és sátrakat borogató vihar útjából.

Hirdetés

Idén kegyes volt az időjárás a szervezőkhöz, és a nyári napforduló estéjén, szombaton megtarthatták a Szent Iván-éji tűzugrást (bár Szent Iván éjjele június 23-ról 24-re virradóra van).

A tűzgyújtás ceremóniáját a Búzavirág tagjai végezték, a tűz körültáncolására, majd a tűzugrásra bárki vállalkozhatott a jelenlévők közül.

A tűzgyújtás ceremóniája •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A tűzgyújtás ceremóniája

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Ez a szokás a miénk! Dédnagyanyám mesélte, milyen szépek voltak a Szent Iván-éjszakák régen, és nagyon örvendek, hogy feltámasztottuk ezt a hagyományt. Remélem, a következő években is minél többen vesznek majd részt rajta” – mondta Ludmaj Zsolt, a Búzavirág felnőtt néptáncegyüttesének tagja. Az együttes és annak háttérintézménye, az egyesület elevenítette fel a pécskai hagyományt, és már a szervezők sem tudják, pontosan mikor kapcsolták össze a tűzugrást az először 2013 áprilisában megszervezett Pécskai Magyar Napokkal.

Idézet
Ez a szokás tulajdonképpen Keresztelő Szent János születésének évfordulójához kötik. A szenteknek általában a haláluk időpontját tartjuk számon, kivéve Jézus Krisztus, Szűz Mária és Keresztelő Szent János esetében, akiknek a liturgikus világban megtartották a születésük időpontját is. Viszont a nyári napfordulóhoz rengeteg pogány szertartás kapcsolódott, a tűz gyújtása és átugrása például. A legtöbb Szent Iván-éji dal Nyitra vidékéről és a Szentiván- előnevű erdélyi településekről származik” – magyarázta a Krónikának Engi Márta Ildikó.

A tűzugrás a rendezvénysorozat „fénypontja”

Ma a főtéren zajlik a tűzugrás, de régen szinte minden utcában megszervezték. „Anyósomtól tudom, hogy még az 1980-as években is volt ilyen Pécskán. Az utca végében összegyűltek a lakók, és az árokban raktak tüzet, amit a gyerekek, majd később a felnőttek is átugrottak. Ilyenkor érett a Szentiván-alma – ma már alig van ilyen fa a városban –, és az ették, de némely háziasszony pogácsát hozott, és avval kínálgatta az összegyűlteket” – folytatta a civil szervezet elnöke, aki szerint a Szent Iván-éji tűzugrás a Pécskai Magyar Napok fő programpontja lett.

Engi Márta Ildikó konferál •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Engi Márta Ildikó konferál

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Idézet
Más ilyen több napos fesztivál csúcspontja a tűzijáték szokott lenni, nálunk, Szent Iván-éjkor a tűzugrás a csúcspont” – mondta,

hozzátéve, hogy magyar mapoknak az is a célja, hogy ne csak szórakozást nyújtson, hanem a magyar identitástudat megerősítésében is segítsen Pécskán, mert 40 éves pedagógiai sokszor tapasztalta azt, hogy színmagyar családok a gyerekeiket román iskolába íratták, és „a fiatalok identitásukat vesztették válnak, kell egy útmutató, ami visszavezeti őket a gyökereikhez”.

Bartók András, aki a Pécskai Magyar Napok 2013-as elindításakor volt a Búzavirág elnöke, örömmel nyugtázta, hogy 12 év után is van folytatása a rendezvénysorozatnak.

Pécskán él a megye második legnagyobb számú magyar közössége, ugyanis a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ami az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka,

és Bartók szerint „szerencsés helyzetben” vannak abból a szempontból, hogy több magyar rendezvény van Klebeslberg Kunó néhai közoktatási miniszter szülővárosában. „A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület is rendszeresen szervez programokat, említhetjük a templombúcsút, de a városnapok alkalmával is vannak kimondottan magyar rendezvények. Csak sajnos azt látom, hogy mindegyikre nagyjából ugyanazok kíváncsiak, sokan távol maradnak ezektől a közösségi programoktól, és nem tudom megfejteni ennek az okát” – jegyezte meg kissé csalódottan.

A főtéren zajlik a Pécskai Magyar Napok rendezvénysorozata, így a tűzugrás is •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A főtéren zajlik a Pécskai Magyar Napok rendezvénysorozata, így a tűzugrás is

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Kocsik Imre helyi RMDSZ-elnök, a város alpolgármestere azonban úgy vélte: a vissza-visszatérő résztvevők a bizonyíték rá, hogy

a pécskaiak magukénak érzik a magyar napokat,

és az eltelt 12 év a bizonyíték rá, hogy van létjogosultsága a rendezvénysorozatnak, amit reményei szerint legalább további 12 évig szeretnének megtartani.

korábban írtuk

A nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodó volt főispán nevét vette fel a partiumi város magyar tagozatos iskolája
A nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodó volt főispán nevét vette fel a partiumi város magyar tagozatos iskolája

Arad megyében több mint 1500 diák kezdte meg magyar tannyelvű iskolában vagy tagozaton a tanévet, összesen tizenöt helyszínen.

korábban írtuk

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez
Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez

Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 21., szombat

Marosvásárhelyi kórház is csatlakozik a szívhalál-megelőző hálózathoz

A marosvásárhelyi és craiovai megyei sürgősségi klinikai kórház az országos hirtelen szívhalál megelőző program új központja lett. A bővítés növeli az intervenciós kapacitást, csökkenti az áthelyezéseket, és életet menthet a magas kockázatú betegeknél.

Marosvásárhelyi kórház is csatlakozik a szívhalál-megelőző hálózathoz
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?
2026. február 21., szombat

Bűnügyi nyomozás indult a Kolozs megyei bölényfarmon történt tömeges állatpusztulás ügyében

A gyanú megalapozottságát vizsgáló, in rem eljárás indult Kolozs megyei récekeresztúri bölényfarm ügyében, miután a közelmúltban több mint 200 elpusztult állat tetemére bukkantak. A hatóságok súlyos állat- és környezetvédelmi visszaéléseket vizsgálnak.

Bűnügyi nyomozás indult a Kolozs megyei bölényfarmon történt tömeges állatpusztulás ügyében
2026. február 21., szombat

Mely szakmákat nem helyettesítheti a robot és a mesterséges intelligencia Romániában?

Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre számíthatnak ezekben a szakmákban.

Mely szakmákat nem helyettesítheti a robot és a mesterséges intelligencia Romániában?
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Hat férfit vettek őrizetbe Temes megyében kiskorú lányok sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt

Hat férfit vettek őrizetbe a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói, miután a gyanú szerint 2025 és 2026 között négy, mindössze 14 éves kiskorú lányt erőszakoltak meg.

Hat férfit vettek őrizetbe Temes megyében kiskorú lányok sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt
2026. február 20., péntek

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész
2026. február 20., péntek

Megy a terelés a mindhiába várt marosvásárhelyi terelőút ügyében

Egymásnak ellentmondó hatósági nyilatkozatok überelik az évek óta fékező bürokráciát és a sorozatosan be nem igazolódó politikusi reményeket a marosvásárhelyi terelőút ügyében. Amelynek kálváriája 2014 óta húzódik.

Megy a terelés a mindhiába várt marosvásárhelyi terelőút ügyében
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Jogerős: visszaállamosítottak több mint 2500 hektár székelyföldi erdőt

Elutasította az ozsdolai Láros Közbirtokosság óvását a román államot képviselő pénzügyminisztérium által indított perben a Kovászna Megyei Törvényszék.

Jogerős: visszaállamosítottak több mint 2500 hektár székelyföldi erdőt
2026. február 20., péntek

Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára

Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára – közölte az RMDSZ.

Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára
2026. február 20., péntek

Házkutatás Aradon: készpénzt foglaltak le a gyújtogatással és uzsorával gyanúsított férfitól

Egy 68 éves aradi férfit rongálás és uzsora gyanújával vizsgálnak, miután a rendőrök házkutatást tartottak a lakásán, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.

Házkutatás Aradon: készpénzt foglaltak le a gyújtogatással és uzsorával gyanúsított férfitól
Hirdetés
Hirdetés