Magasra helyezett léc: a magyarországinál jóval keményebb feltételeket követelnek a jelentkezőktől a román rendőr-akadémián

Ugyanakkor az erőnléti próbákat is megnehezítették, így sokan úgy vélik, a lányokat már a felvételi előtt hátrányosan megkülönböztetik.

A jelenlegi szabályzat szerint az egyik próba során tízméteres távon kell egy 160 centiméteres 40 kilogrammos bábot vonszolniuk a jelölteknek, ám jövőtől a bábu már 60 kilogrammos lesz. Szintén növelték a mércét a labdadobásnál, ha most hét méterre kell eldobniuk, jövőre már tíz méter az elvárás. Bevezettek egy teljesen új gyakorlatot is, amivel az erőnlétet, a gyorsaságot és a reakcióidőt mérik, így a vizsgázónak egy 2,55 méterre felfüggesztett teniszlabdát kell megérintenie. A 12 próba között van többek között helyből ugrás, bakugrás, csőben kúszás, futás közben át kell ugrani egy matracon, bukfencezni kell, súlyzókkal a kézben végigszaladni egy tornapadon.

Eddig különben a különböző próbák nem voltak kizáró jellegűek, ha a jelölt gyengébben teljesített, büntetőpontokat vontak le, de folytathatta a vizsgát, és ha a többi elvárásnál megfelelt, sikeresen átjuthatott az alkalmassági vizsgán.

A szakszervezeti vezető helyesli

„Más szűrővizsgát próbálnak bevezetni, paradigmaváltás történik, módosítják a vizsga logikáját, arra törekedve, hogy több fiú jusson be, mint lány” – szögezte le Dumitru Coarnă az országos rendőrszakszervezet vezetője. Szerinte az elméleti vizsgán általában a lányok jobban teljesítenek, ezért szigorították a fizikai erőnlétet felmérő próbákat. A szakszervezeti bizalmi elismerte, hogy a fiúk születéstől fogva nagyobb erőkifejtésre alkalmasak, így ők egy közepes intenzitású felkészüléssel átmennek a próbákon. Dumitru Coarnă különben helyesli ezt a megközelítést, mert szerinte a rendőröknek helyt kell állniuk különböző bevetések során függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak.

– tette fel a kérdést a szakszervezet elnöke.

A sportolóknak nem akadály

A rendszeresen sportoló lányok fel tudják venni a versenyt a fiúkkal, ez a testnevelés érettségi vizsgán is általában kiderül – fogalmazta meg megkeresésünkre Kernászt Huba, a sepsiszentgyörgyi Királypingvinek Jégkorong Klub vezetője, aki az önkormányzat Bevezetés a sportba elnevezésű mozgásprogramját is irányítja. Hangsúlyozta egyúttal, hogy ezeket a nehezített próbákat csak rendszeres sportolással, felkészüléssel lehet teljesíteni, nem úgy, hogy „valaki akkor állt fel a számítógép mellől”. Kifejtette,

„Ha riasztják a rendőrséget egy kocsmai verekedéshez, akkor az megy, aki szolgálatban van, nem nézik, nő vagy férfi, tehát ha ezt a hivatást választják, a lányoknak is helyt kell állniuk az erőpróbákon” – véli az edző, aki szerint amúgy a rendőrség megítélésének jót tesz, ha fizikailag alkalmas személyek dolgoznak a testületben. Szerinte ugyanakkor a pszichikai alkalmasságot is hasonlóképpen szigorúan kellene szűrni, hogy biztos legyen, a rendfenntartók „fejben is ott vannak”. Tapasztalata szerint a rendőrségen dolgozó nők többsége rendszeresen sportol – atletizál, vagy valamilyen küzdősportot űz –, s rendszeresen részt vesznek a belső versenyeken.

Más minta Magyarországon

Közel sem kell ennyire drákói feltételeknek megfelelniük eközben a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára jelentkezőknek, ráadásul ott érvényesül a fizikai arányítás, vagyis különbséget tesznek a lányok és a fiúk között – tudtuk meg dr. Czenczer Orsolya őrnagytól, a Rendészettudományi Kar büntetés végrehajtási tanszékének egyetemi docensétől. Mint részletezte, felvételizőik lehetnek eleve sokkal alacsonyabbak, a fiúknál 165 centiméter, a lányoknál pedig alig 162 centiméter a minimális küszöb, és ezt sem veszik szigorúan figyelembe, vagyis ha egy lány 158 centiméteres, de jól teljesít, akkor felveszik.

A többi próba nemigen különbözik a testnevelésórákon vagy edzéseken megszokottól, van fekvenyomás (fiúknak 60 kilogramm, lányoknak 25 kilogramm) vagy helyből távolugrás (232 centiméter/206 centiméter). „Alapelv a felvételin, hogy a középiskolában tanultakat megugorja, mi pedig a 3 + 2 év alatt kiképezzük” – mutatott rá Czenczer Orsolya, aki szerint a rendszer a későbbiekben amúgy kiszűri, hogy ki való bűnüldözésre, és ki nem, így „nem kell előszűrni azt, aki lehet, hogy csak 168 centiméter, de agilisabb, mint egy 171 centiméteres”. Az őrnagy szerint amúgy még a járőri egységeket is arányosítva küldik ki, míg az egyik inkább kommunikációban jó, a másik fizikai erőt tud felmutatni. „Oda pedig, ahol ütni-verni kell, amúgy is a speciális alakulatok mennek, mint a TEK (Terrorelhárítási Központ – szerk. megj.)” – reagált a román szakszervezeti vezető szavaira Czenczer Orsolya.