Tegnap az építők az utolsó simításokat végezték az új épületen, és előreláthatólag a hét végét is munkával töltik, ahhoz, hogy január 28-án át lehessen vágni a szalagot. A 7,5 millió eurós befektetéssel, alig néhány hónap alatt felépült egészségügyi intézmény a régió minden eddigi hasonló beruházását fölülmúlja.
A Liviu Rebreanu utcai kilencszintes ingatlanban a járóbeteg-rendelőtől a műtőkig, a szaklaboratóriumoktól a kortermekig minden megtalálható, aminek egy korszerű kórházban lennie kell. Az 5800 négyzetméteren elterülő egységet Maros megye egyik legtehetősebb üzletembere, Virgil Mailat hozta létre. A vállalkozó azok után fogott a beruházásba, miután eladta a nyárádtői Neumarkt sörgyárat. Az élelmiszer-ipari mérnök döntését nem annyira gazdasági, mint inkább érzelmi szálak mozgatták.
Mint mesélte, vejét agydaganattal műtötték, és miután a marosvásárhelyi orvosok lemondtak róla, belgrádi szakemberek mentették meg az életét. Mailat maga is megjárta a poklok poklát, amikor 2004-ben politikai pályára lépett: az utólag meggondolatlannak tartott lépés miatt agyvérzést kapott. Részleges felépülése után döntött úgy, hogy a sörgyárból származó nyereségét az egészségügybe fekteti. A jövő héten nyíló kórházat a szerbiai intézmény mintájára hozta létre, ahol például a rákos betegeket elsősorban mentálisan, gyógynövényes kivonatokkal és elektromágneses úton kezelik. Az új kórháznak kisebb elődje is van: a mellette lévő egykori sportszállóban berendezett klinika.
| Javíthat az egészségügyi szolgáltatás, a betegellátás minőségén, ha befejeződik a kórházak decentralizációja – véli Deme Judit, a Kovászna megyei közegészségügyi hatóság igazgatója. Az egészségügyi tárca tervei szerint a folyamatnak még idén be kellene fejeződnie. Ez attól függ, hogy az egészségügyi és pénzügyi tárca ki tud-e dolgozni olyan pénzügyi politikát, amely révén lenullázzák a kórházak meglevő adósságait, magyarázta az igazgató, aki szerint az egészségügyi intézményeket csak tiszta lappal lehet a helyi önkormányzatok kezelésébe utalni. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi kórháznak van a legnagyobb adóssága, előbbi 3,2 millió lejjel, utóbbi 2 millióval tartozik beszállítóinak. Az igazgató szerint kistérségi kórházakat kellene kialakítani, amelyeknek fenntartása az illető régió minden településének feladata. Az önkormányzatok a kórházak kényelmi szintjének a növelését segíthetik, míg az egészségbiztosító pénztártól kapott pénzt az orvosi ellátás minőségének javítására kellene fordítani. Deme Judit szerint a szolgáltatások minőségét a hatékony menedzsment határozza meg, de a hatékony gazdálkodás csak akkor valósítható meg, ha informatizálják a kórházi ellátást. Ha már a beteg ágyánál felmérhető és számítógépen rögzíthető a beavatkozás, a gyógyszer és fogyóanyagok értéke, optimalizálni lehet a kiadásokat. Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy az állami egészségügyi ellátásban a beavatkozásoknak nincs meghatározott értéke. Ha a betegnek nincs biztosítása, felszámolják a kötszert, gyógyszert, áramot, még a szemétszállítás díját is, de az orvos és a nővér munkáját nem, magyarázta Deme Judit. Bíró Blanka |
A magánkórházban a város neves orvosai, illetve Magyarországról, Szerbiából és Olaszországból szerződtetett kollégáik állnak a tehetősebb betegek rendelkezésére. A humán erőforrást a legmodernebb orvosi felszerelések, gépek egészítik ki. Ionela Ciotlăuş kórházmenedzser nem titkolta, hogy a Vita San elsősorban a tehetősebb betegekre számít.
„Ez egy magánklinika, ahol minden pénzbe kerül. Remélhetőleg rövid időn belül szolgáltatásaink egy részére szerződést kötünk az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, mely megtérítheti a költségek egy részét. Ha ez sikerül, akkor betegeinknek csak az általunk nyújtott komfortért kell majd fizetniük” – magyarázta a Krónikának a kórházmenedzser.
Az épület átadása után nem érnek véget Mailat beruházásai. Következik a belső udvar és a parkoló kialakítása, majd egy sportorvosi klinika létrehozása. Ezt a vállalkozó a híres bolognai sportkórház mintájára képzelte el, ahol a sérüléssel küszködő vagy éppen felépülőben lévő európai élsportolók kezeltetik magukat. Mailat reményei szerint a hazai és környékbeli sportolók majd a vásárhelyi klinika szolgáltatásait fogják választani.
Nagyváradon sikeresnek bizonyult a Pelican magánkórház beindítása, Dumitru Coste adminisztrátor elégedett a 2008-ban megnyitott egészségügyi létesítmény eddigi teljesítményével. „Mind a beutalt, mind a járóbetegészleg tíz rendelőjében kezelt páciensek számát tekintve elmondhatom, megéri fenntartani a kórházat” – közölte a Krónika kérdésére Coste.
A fekvőbetegeknek fenntartott kétágyas, fürdőszobás szalonokban öszszesen 78 ágy van, jelenleg mindegyik foglalt. A Pelicannál egyébként a kórházi beutaltaknak fizetniük kell a napi ellátást – attól függően, hogy milyen részlegen fekszenek –, a sebészeti beavatkozás költségeit azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állja. A modern imagisztikai eszközökre havonta küld egy-egy összeget a pénztár, attól függően, hogy éppen menynyit tud erre fordítani, ám az adminisztrátor szerint ez a pénz legjobb esetben is csak néhány napra elég.
Mint állítja, azok a páciensek, akik a Pelicanhoz fordulnak, nem bánják, ha fizetniük kell. „A betegek is tudják, hogy nálunk tisztességes fizetést kapnak az orvosok, így nem várják el senkitől, hogy kenőpénzt dugjon a zsebükbe. Nekünk megszabott áraink vannak, ha valaki bejön, az előtérben mindent elolvashat, így tudja, mire számítson. Arról nem is beszélve, hogy a szolgáltatásaink sokkal jobbak, mint az állami egészségügyi intézményeké” – magyarázta az ügyintéző.
A nagyváradi Pelican magánkórház 2008 októberében nyitotta meg kapuit, tulajdonosa Teodor és Adrian Maghiar orvos testvérpár. A befektetés összértéke nagyjából 15 millió euróra rúg, amelynek 25 százalékát saját zsebből állták Teodor Maghiar volt egyetemi rektor fiai, a maradékot pedig bankkölcsönből fedezték. Számításaik szerint a befektetés nyolc év alatt térülhet meg.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.