
Fotó: Veres Nándor
Évek óta húzódik Hargita megye címertervének elfogadása. A korábban készített tervezetet hosszas halogatás után utasította el az Országos Heraldikai Bizottság, azóta eltelt újabb négy év, és nem történt előrelépés az ügyben. Az intézmény jelenleg logót használ címer helyett.
2016. január 08., 17:582016. január 08., 17:58
Hivatalosan elfogadott címere ugyan nincs Hargita megyének, de Hargita Megye Tanácsa több éve használja a hivatalos iratok fejlécén, plakátokon, kiadványokban, a honlapon is megjelenő, címernek tűnő rajzot, amely címerelemeket tartalmaz. Ez azonban jogilag nem címer, hanem Hargita Megye Tanácsának logója, amit az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM) is bejegyeztek.
A hivatalos címer tervezete is ugyanezeket a elemeket tartalmazza, de átrajzolva, szakszerűbben kidolgozva. Ez még 2009-ben történt, és a megyei önkormányzat akkor abban reménykedett, hogy talán már abban az évben kedvező véleményezést kap a tervezet, és azt a kormány elé terjesztik elfogadás céljából. Nem így történt.
Elutasítás négy évvel ezelőtt
„A Román Akadémia heraldikai bizottsága még 2012-ben közölte az elutasítást, és a címertervezet újrakészítését javasolta, amit még akkor megfellebbezett a megyei tanács\" – közölte érdeklődésünkre írásban Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata. Arra a kérdésünkre, hogy mit kifogásolt a bizottság, netán az etnikai jellegű elemeket, azt a választ kaptuk, hogy túldíszítettségre, túlzsúfoltságra hivatkoztak.
Azt is megkérdeztük, hogy mit fog tenni a megyei tanács a címerrel kapcsolatban, mit lehet vagy kell változtatni rajta – erre viszont nem kaptunk választ. Egyed Árpád megyei főjegyző szükségesnek tartotta pontosítani, hogy címertervezetről, és nem címerről van szó, hiszen ameddig kormányhatározattal nincsen jóváhagyva a címer, kizárólag csak egy Hargita Megye Tanácsa határozatával törvényesen jóváhagyásra javasolt címertervezetről lehet beszélni.
„Az említett megyei tanácsi határozat jogi értéke javaslat, amellyel nem kötelezhető sem a szakvéleményező Országos Heraldikai Bizottság, sem a Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium a címertervezet jóváhagyásához szükséges kormányhatározat-tervezet benyújtására\" – magyarázta a főjegyző.
Szekeres Attila István heraldikus, Hargita megye felterjesztett címertervének készítője kérdésünkre elmondta, a címerterv ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a logóként használt jelkép. Az iratcsomó a kolozsvári területi bizottság fiókjában lapult hosszú ideig, túlzsúfoltságát aztán Bukarestben kifogásolták – tudtuk meg a szakembertől.
„A címer valóban zsúfolt, ám történelmileg alátámasztott, mivel mind az egykori Csík-, Gyergyó és Kászonszék, valamint Udvarhelyszék, utóbb Csík és Udvarhely vármegye címerének felépítését követi, és azok elemeiből áll\" – fejtette ki. A heraldikus elmondta, a 2012-es elutasítást követően 2013 márciusában a megyei önkormányzat részéről megkereste őt Szabó Barna, hogy közreműködjön a címerterv elfogadtatásában. Szóban meg is egyeztek, de azután nem keresték. Hozzátette, eközben ő Bukarestben szóban egyeztetett a heraldikai bizottsággal, de mivel minden lépéshez hivatalos irat szükséges, ezt is jelezte a megyei tanácsnál, ám azután sem történt semmi.
Vannak már hivatalos címerek
A csíki települések közül Csíkkozmás, Csíkszentgyörgy és Balánbánya is rendelkezik hivatalosan elfogadott címerrel. Az Országos Heraldikai Bizottság elvileg kedvezően véleményezte korábban Csíkszentkirály és Kászonaltíz címertervét, de módosításokat kért. Szekeres Attila István elmondta, személyesen érdeklődött a heraldikai bizottságnál, és Kászonaltíz esetében magyarázata alapján nem kellett változtatni, ám ehhez hivatalos levelet kellett volna írnia a polgármesteri hivatalnak, ami nem történt meg. Csíkszentkirály tervében apró módosítást végzett, amit szóban elfogadtak, de az önkormányzat részéről ez esetben sem küldték fel a hivatalos iratot.
„Ameddig a két község nem mozdul, nem is számíthat címere elfogadására\" – hangsúlyozta a szakember. 2011-ben Csíkszereda, Gyimesközéplok, Csíkszentdomokos, és Csíkszentmárton címertervét is felterjesztették elfogadásra, de azokról nincs hír.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!