Lőfegyvernek tartják a hargitai rendőrök a ’48-as ágyúmakettet

A Hargita megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint december 13-án minősített csempészés és a fegyvertartási törvények megszegése gyanújával indult nyomozás, miután a fegyverszakértők egy engedély nélkül tartott, Magyarországról behozott tüzérségi eszközt azonosítottak a Székelykeresztúr közeli településen.

A Mediafax hírügynökség az illegális pirotechnikai eszközök (petárdák, orvvadászatra használt eszközök) lefoglalását célzó rendőrségi razziákról szóló hírek között számolt be a Székelyföldön lefoglalt ágyúról. Ştefan Teslovan, a megyei rendőr-főkapitányság fegyverekért, robbanóanyagokért és veszélyes anyagokért felelős főosztályának parancsnoka a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az 1848-as ágyú másolatát egy helyi lakos udvarán foglalták le. A felügyelő szerint a talpára helyezett ágyút illegálisan hozták be Magyarországról, mivel nem értesítették a román határőrséget és a vámügyi szerveket. Teslovan hozzátette, a makettet lefoglalták, és ballisztikai vizsgálatnak vetik alá.

Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész elmondta: tavaly ünnepi beszédet mondott a tápióbicskei tavaszi emlékhadjáraton és ekkor kapta ajándékba a hagyományőrző rendezvény szervezőitől az ágyúmakettet, amely szerinte az Európai Unióban sehol nem engedélyköteles. „Elővigyázatosságból értesítettem a rendőrséget a színházi kellékként használt ágyúmakettről, nehogy utólag belekössenek, ha valamelyik rendezvényünkön használni akarjuk” – mondta el a Krónika megkeresésére Kincses Kálmán.

Az Erdélyi Barantaszövetség elnöki tisztségét is betöltő pap felidézte, a rendőrök a bejelentés után kimentek hozzá, és vizsgálati célból elvitték a makettet. „Azért tartottam fontosnak, hogy szóljak nekik, mert volt már olyan eset a barantás hagyományos íjakkal, hogy az európai uniós jogszabályok értelmében nem voltak engedélykötelesek, ám a romániai törvények másként rendelkeztek. Erről az ágyúmakettről is biztosan tudom, hogy nem minősül fegyvernek, és sem Magyarországon, sem az Unió más országában nem kell engedélyt kiváltani rá” – magyarázta Kincses Kálmán.

Elmondta továbbá: a hatvan centiméter hosszú maketthez hangtechnikai töltetek járnak, amelyekkel az ágyúlövés hangját lehet imitálni, és ezeket használták is a tavalyi falunapok alkalmával. „Én azóta semmilyen értesítést nem kaptam a rendőrségtől, a televíziós híradókban láttam, hogy a szóvivő azt nyilatkozta, amíg meg nem győződnek az ellenkezőjéről, kénytelenek fegyvernek minősíteni a színházi kelléket” – mondta Kincses Kálmán.

A lelkészt nem is annyira a rendőrségi eljárás zavarja, hanem az, hogy a bukaresti román média folyamatosan öntött ágyúról beszél, a beszámolóikból pedig nem derült ki, hogy valójában egy ártalmatlan, hatvancentis makettről van szó.

Miután a rendőrségi nyomozásról a magyarországi ajándékozók is értesültek, Vukics Ferenc, az Országos Barantaszövetség elnöke, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója levelet írt az adományozás körülményeiről, amelynek román nyelvű fordítását a Hargita megyei rendőrségnek is eljuttatták.

„A makett ágyúként való használatra alkalmatlan. Miután az öntés nem szabványeljárással történt, ezért hangtechnikai töltet biztonságos használatához is meg kellett erősíteni egy 5 mm-es falvastagságú csőbetéttel. Maga az eszköz csak hangtechnikai eszközként hasznosítható. Az ilyen főfurattal rendelkező eszköz nem minősül elöltöltős fegyvernek. A pirotechnikai, a hangtechnikai tevékenységet minden európai országban elkülönítik a lőfegyverekről és lőszerekről szóló rendelkezésektől” – írta a magyarországi szakértő a Székelyföldön lefoglalt ágyúmakett ügyében.