A községházára kifüggesztett címeres magyar zászló eltávolítására és 2500 lejes bírság kifizetésére kötelezi Bíró László csíkmadarasi polgármestert a Hargita megyei törvényszék. Sepsiszentgyörgyön eközben a székely zászlót lopták el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) székházáról.
2013. október 20., 20:252013. október 20., 20:25
Mint arról beszámoltunk, a csíkmadarasi községházára a címeres zászlót tűzték ki, ennek ellenére a Hargita megyei prefektus februárban más állam zászlajának törvénytelen használatáért szabott ki bírságot a polgármesterre. Az elöljáró a bíróságon támadta meg a prefektusi határozatot, arra hivatkozva, hogy Magyarország hivatalos zászlaja a címer nélküli piros-fehér-zöld lobogó, így értelmezése szerint a címeres zászló kitűzése nem ütközik törvénybe. A bíróság azonban a nyáron hozott első fokú, mind a héten közzétett jogerős végzésében a prefektusnak adott igazat. Alapfokon a kirótt 4000 lejes bírságot a csíkszeredai bíróság 2500 lejre csökkentette, ezt a döntést erősítette meg jogerős ítéletében a Hargita megyei törvényszék is. Biró László polgármester úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a bírósági végzést, kifizeti a bírságot és bevonja a zászlót. Mint hangsúlyozta, nem személyes ambícióról volt szó, a közösség igényli, hogy a községházán a magyar nemzeti lobogó is ott csüngjön a magyar mellett.
Újabb zászlóügy van kibontakozóban Sepsiszentgyörgyön is, ahol az SZNT székházáról a hétvégén eltűnt a székely zászló. Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszék elnöke hatósági segédlettel elkövetett provokációnak nevezte a zászlólopást. Lapunknak elmondta, szombat reggel vette észre, hogy a Konsza Samu utcai székház homlokzatáról eltűnt a zászló. Úgy véli, a lopást a hivatalos szervek segédletével követhették el, hiszen szemben van az egyik titkosszolgálat székháza, az utca be van kamerázva. A zászlót a homlokzatról csak létrával lehet eltávolítani, egy bekamerázott utcában pedig nem mer bárki létrával elindulni, véli a sepsiszéki elnök, aki úgy döntött, nem jelenti a lopást a rendőrségen, mert értelmetlennek és időveszteségnek tartja. A székházra különben már az új székely zászló került, az ellopott lobogónak az eszmei értéke volt nagy, hiszen megalkotásakor, 2004-ben tűzték ki a homlokzatra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!