Ciprian Dobre eddigi prefektus parlamenti bársonyszékbe ülne
Fotó: Haáz Vince
Új prefektusokat és alprefektusokat nevezett ki szerdai ülésén a kormány. A leváltottak között van Ciprian Dobre Maros megyei prefektus is, aki folyamatosan „hadban állt” az RMDSZ-szel.
2024. október 02., 19:072024. október 02., 19:07
2024. október 02., 19:202024. október 02., 19:20
A kormánymegbízott „személyes választás” előtt állt, hiszen szűk egy hónapja kiderült, Ciprian Dobre prefektus került a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei képviselőházi jelöltlistájának első helyére a parlamenti választások előtt. A bukaresti bársonyszék azonban összeegyeztethetetlen a kormány területi képviselőjének tisztségével.
A vonatkozó jogszabályok szerint legkésőbb 45 nappal a december elsejei parlamenti választások előtt meg kell válnia kormánymegbízotti székétől annak, aki képviselő vagy szenátor szeretne lenni. Ciprian Dobre leváltása minden bizonnyal ennek tudható be. A helyi román sajtó már kedden megszellőztette, hogy a prefektus a távozás mellett dönthet, utódja pedig valószínűleg „jobbkeze”, a vele régóta együtt dolgozó Ovidiu Butuc lesz. Ez így is történt:
Egyébként Dobre 2023 augusztusa óta tevékenykedett Maros megyei kormánymegbízottként. Amint legutóbbi kinevezésekor is beszámoltunk róla, Ciprian Dobre nemzeti liberális politikus prefektusi székfoglalása nem a legjobb hír volt a Maros megyei magyarság számára. A megyei tanácselnöki székben 2012-ben az RMDSZ-es Lokodi Emőke Editet váltó nemzeti liberális politikusnak
a Bánffy és Kemény családot képviselő ügyvéd pedig 2007-ben bűnvádi feljelentést tett az akkor prefektusi tisztséget betöltő Ciprian Dobre ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynál (DNA), akit az erdélyi történelmi magyar családok azzal vádoltak, hogy kormánymegbízottként megakadályozta a jogosan visszaigényelt erdők restitúcióját.
A marosvásárhelyi Ciprian Dobre 2005 és 2008 között már volt a román kormány területi képviselője Maros megyében. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 53 éves politikusa az alakulat megyei szervezetét is vezeti. 2008-2012 között Maros megyei parlamenti képviselő, 2012-2016 között a Maros megyei önkormányzat elnöke volt. 2016-ban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) csúszópénz elfogadása, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt indított eljárást ellene, amelyet 2020-ban lezártak.
Új prefektust nevezett ki csütörtökön Maros, illetve Olt megyébe a kormány. A Maros megyei új kormánymegbízott Ciprian Dobre nemzeti liberális politikus, aki korábbi megyei tanácselnöki és prefektusi tisztségében összetűzésbe került az RMDSZ-szel.
A magyar érdekvédelmi szervezet tavalyi kinevezése óta rendszeresen azzal vádolta a kormánymegbízottat, hogy pártpolitizálásra használja a tisztséget, és a PNL érdekeit szem előtt tartva támad meg polgármesteri és önkormányzati határozatokat, így próbálva meg „lejáratni” Soós Zoltán marosvásárhelyi elöljárót.
Legutóbb augusztusban fogalmazódtak meg ugyanezek a vádak, amikor a Maros megyei prefektúra a közigazgatási bíróságon támadta meg a marosvásárhelyi önkormányzat új szerkezeti felépítését rögzítő tanácshatározatot. Az RMDSZ meglátása szerint a döntés pénzügyileg is hátráltathatja a városháza működését, hiszen többek között 90-ről 50-re csökkentenék a vezető beosztások számát.
– jelentette ki a Maszol megkeresésére Frunda Csenge jogász, a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője.
Egyébként a Maros megyei váltás mellett Konstanca megyében is prefektust cserélnek, Adrian-Teodor Picoiu lett Silviu-Iulian Coşa prefektus utódja. Új alprefektusok kinevezéséről is döntött a kabinet: Kovászna megyében Sergiu Mitroi, Szatmár megyében Balázs Gheorghe, Suceava megyében Gheorghe Apetrii foglalja el az alprefektusi széket.
Ugyanakkor a kormány felmentette tisztségükből Cosmin Boricean és Sebastian Cucu (Kovászna megye); Constantin Dolachi-Pelin (Iaşi megye); Crina-Fiorela Chilat (Máramaros megye); Romeo-Liviu Pop (Szatmár megye); Ioan-Cristian Şologon (Suceava megye) alprefektusokat – közölte az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!