
Környezeti katasztrófa sújtotta övezetre hasonlít a Kis-Homoród-patak a Hargita megyei Homoródkarácsonyfalva település közelében, ugyanis mederszabályozás címén több száz méteren teljesen lecsupaszította a patakmedret a területi vízügyi igazgatóság.
2015. április 09., 20:582015. április 09., 20:58
A környezetvédelmi engedély nélkül végzett árvízvédelmi munkálatok helyszíne ráadásul egy gazdag élővilágú Natura 2000-es területhez tartozik, így a megyei környezetvédelmi őrség eljárást indított az ügyben.
A vízügyi igazgatóság a munkálatok során tizenöt méter szélesre és legalább négy méter mélyre szélesítette a medret, a kijelölt területen pedig a derékvastagságú fáktól a legkisebb bokorig gyökerestől kitermelték a növényzetet. A geometriailag tökéletesen szabályozott helyszín így kopár, élettelen tájjá változott, de a mederben immár akadálytalanul folydogál az alig bokáig érő víz.
Helyszíni szemlét tartottak
Szerdán a patakot ügykezelő Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület szakértői végeztek terepszemlét, és megállapították, hogy amennyiben a mederszabályozás folytatódik, a Kis-Homoród teljes élővilága veszélybe kerül, hiszen ívási időszak van, a halak szaporodása pedig lehetetlenné válik a sáros vízben.
A baj azonban nagyobb lehet, mint amekkorának első látásra tűnik, hiszen a Natura 2000-es természetvédelmi területnek madárvédelmi helyszínek is részét képezik, így az ott fészkelő, illetve átmenetileg ott élő – gyakran védett – vándormadarak élettere is károsodhatott.
Nem bocsátott ki engedélyt a környezetvédelmi hatóság
A munkálatokra az illetékes vízügyi igazgatóság, a több megyét átfogó, Vâlcea megyei központú Olt Medergondnoksági Igazgatóság adott megbízást, az intézmény Hargita megyei kirendeltségének munkatársai csak felügyelték az akciót. Az állami alapokból finanszírozott projektre a Hargita megyei önkormányzat adott sürgősségi engedélyt.
Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője ugyanakkor rámutatott: nem adtak környezetvédelmi engedélyt a mederszabályozásra, a vízügytől ugyanis nem kapták meg a természetvédelmi hatástanulmányt. Szerinte ez nem is meglepő, hiszen minden bizonnyal amúgy sem engedélyezték volna a munkálatokat, hiszen a fák kitermelése 40–60 éves regenerációs időt feltételez.
Az igazgatóság egyébként szerdán egy másik projektre, a Kis-Homoród menti települések uniós pénzből finanszírozott árvízvédelmi munkálataira kért környezetvédelmi engedélyt, amely azonban a már elvégzett módosításokra nem lesz érvényes.
A lecsupaszítás miatt a vadász- és sporthorgász-egyesület és egy madárvédelmi szervezet is készült panaszt emelni, egy magánszemély azonban már kedden bepanaszolta az igazgatóságot az ügynökségnél és a környezetvédelmi őrségnél. Balla Izabella, az őrség vezetője elmondta: az ügynökségnek nincs ellenőrzési hatásköre, de ők már szerdán kivizsgálást indítottak az ügyben.
A kivitelező szerint minden rendben
Miklós Géza, az Olt medergondnokság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója ezzel szemben úgy nyilatkozott: rendelkeznek környezetvédelmi engedéllyel, további információkért pedig a munkálatok helyszínén tartózkodó főmérnökhöz irányított. Darvas János megerősítette, hogy a jelentősen kibővített patakmeder a terveknek megfelelően, környezetvédelmi engedéllyel készül el. A főmérnök szerint a látvány valóban ijesztő lehet, de ennek csak az az oka, hogy a térségre jellemző a rendkívül szűk patakmeder. Hozzátette: a kivitelezési időszakban minden építőtelep durvának tűnik.
„Megértem a természetvédelmi aggályokat, de a környéken pár éve még komoly árvíz pusztított, így szükség volt a munkálatokra” – magyarázta Darvas. Kifejtette: a továbbiakban már nem végeznek ennyire radikális átalakítást, a munkálatok nagyrészt a települések belterületeire irányulnak majd. A főmérnök szerint a projekt kolozsvári tervezője kifejezetten jó, számos hasonló jellegű referenciamunkával rendelkező szakember.
Nemrég a Nyárád folyónál is hasonló aggályok merültek fel: a meder közelében két hónapos kihagyás után március közepén jelentek meg a munkagépek, amelyek nagyszabású átalakításba kezdtek, a környezetvédők azonban közbeléptek.
Mint kiderült, a munkálatokat végző vízügyi hatóság nem egyeztetett az érintett önkormányzatokkal és a Nyárád és Kis-Küküllő mente Natura 2000 gondnoksággal, illetve nem tartotta be ez utóbbi által tavaly megszabott feltételeket sem. A munkagépek elkezdték szélesíteni a Nyárád medrét, magasítani a meglévő védőgátakat, közben letarolták a part menti élőhelyeket, a fákat erdészeti engedély nélkül vágták ki, illetve sok esetben a munkagépekkel döntötték ki.
Más eszköz hiányában a gondnokság érvénytelenítette a tavaly nyáron kibocsátott Natura 2000-es engedélyt, az ügyről pedig a megyei és országos környezetvédelmi őrségnek is beszámoltak. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg a vízügy nem jelentkezik új tervvel, amelyben szerepelnek a megszabott feltételek.
A tavaly megszabott feltételek között található, hogy a 20 centiméternél nagyobb átmérőjű fákat nem lehet kivágni, március és augusztus között nem szabad dolgozni, a folyómedret tilos kotorni, a kialakított töltéseket füvesíteni kell, a parton bizonyos fafajtákat vissza kell ültetni, és a teljes munkálatot biológusnak kell felügyelnie.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!