Letarolták a Kis-Homoród medrét

A környezetvédelmi engedély nélkül végzett árvízvédelmi munkálatok helyszíne ráadásul egy gazdag élővilágú Natura 2000-es területhez tartozik, így a megyei környezetvédelmi őrség eljárást indított az ügyben.

A vízügyi igazgatóság a munkálatok során tizenöt méter szélesre és legalább négy méter mélyre szélesítette a medret, a kijelölt területen pedig a derékvastagságú fáktól a legkisebb bokorig gyökerestől kitermelték a növényzetet. A geometriailag tökéletesen szabályozott helyszín így kopár, élettelen tájjá változott, de a mederben immár akadálytalanul folydogál az alig bokáig érő víz.

Helyszíni szemlét tartottak

Szerdán a patakot ügykezelő Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület szakértői végeztek terepszemlét, és megállapították, hogy amennyiben a mederszabályozás folytatódik, a Kis-Homoród teljes élővilága veszélybe kerül, hiszen ívási időszak van, a halak szaporodása pedig lehetetlenné válik a sáros vízben.

A baj azonban nagyobb lehet, mint amekkorának első látásra tűnik, hiszen a Natura 2000-es természetvédelmi területnek madárvédelmi helyszínek is részét képezik, így az ott fészkelő, illetve átmenetileg ott élő – gyakran védett – vándormadarak élettere is károsodhatott.

Nem bocsátott ki engedélyt a környezetvédelmi hatóság

A munkálatokra az illetékes vízügyi igazgatóság, a több megyét átfogó, Vâlcea megyei központú Olt Medergondnoksági Igazgatóság adott megbízást, az intézmény Hargita megyei kirendeltségének munkatársai csak felügyelték az akciót. Az állami alapokból finanszírozott projektre a Hargita megyei önkormányzat adott sürgősségi engedélyt.

Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője ugyanakkor rámutatott: nem adtak környezetvédelmi engedélyt a mederszabályozásra, a vízügytől ugyanis nem kapták meg a természetvédelmi hatástanulmányt. Szerinte ez nem is meglepő, hiszen minden bizonnyal amúgy sem engedélyezték volna a munkálatokat, hiszen a fák kitermelése 40–60 éves regenerációs időt feltételez.

Az igazgatóság egyébként szerdán egy másik projektre, a Kis-Homoród menti települések uniós pénzből finanszírozott árvízvédelmi munkálataira kért környezetvédelmi engedélyt, amely azonban a már elvégzett módosításokra nem lesz érvényes.

A lecsupaszítás miatt a vadász- és sporthorgász-egyesület és egy madárvédelmi szervezet is készült panaszt emelni, egy magánszemély azonban már kedden bepanaszolta az igazgatóságot az ügynökségnél és a környezetvédelmi őrségnél. Balla Izabella, az őrség vezetője elmondta: az ügynökségnek nincs ellenőrzési hatásköre, de ők már szerdán kivizsgálást indítottak az ügyben.

A kivitelező szerint minden rendben

Miklós Géza, az Olt medergondnokság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója ezzel szemben úgy nyilatkozott: rendelkeznek környezetvédelmi engedéllyel, további információkért pedig a munkálatok helyszínén tartózkodó főmérnökhöz irányított. Darvas János megerősítette, hogy a jelentősen kibővített patakmeder a terveknek megfelelően, környezetvédelmi engedéllyel készül el. A főmérnök szerint a látvány valóban ijesztő lehet, de ennek csak az az oka, hogy a térségre jellemző a rendkívül szűk patakmeder. Hozzátette: a kivitelezési időszakban minden építőtelep durvának tűnik.

„Megértem a természetvédelmi aggályokat, de a környéken pár éve még komoly árvíz pusztított, így szükség volt a munkálatokra” – magyarázta Darvas. Kifejtette: a továbbiakban már nem végeznek ennyire radikális átalakítást, a munkálatok nagyrészt a települések belterületeire irányulnak majd. A főmérnök szerint a projekt kolozsvári tervezője kifejezetten jó, számos hasonló jellegű referenciamunkával rendelkező szakember.

Nemrég a Nyárád folyónál is hasonló aggályok merültek fel: a meder közelében két hónapos kihagyás után március közepén jelentek meg a munkagépek, amelyek nagyszabású átalakításba kezdtek, a környezetvédők azonban közbeléptek.

Mint kiderült, a munkálatokat végző vízügyi hatóság nem egyeztetett az érintett önkormányzatokkal és a Nyárád és Kis-Küküllő mente Natura 2000 gondnoksággal, illetve nem tartotta be ez utóbbi által tavaly megszabott feltételeket sem. A munkagépek elkezdték szélesíteni a Nyárád medrét, magasítani a meglévő védőgátakat, közben letarolták a part menti élőhelyeket, a fákat erdészeti engedély nélkül vágták ki, illetve sok esetben a munkagépekkel döntötték ki.

Más eszköz hiányában a gondnokság érvénytelenítette a tavaly nyáron kibocsátott Natura 2000-es engedélyt, az ügyről pedig a megyei és országos környezetvédelmi őrségnek is beszámoltak. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg a vízügy nem jelentkezik új tervvel, amelyben szerepelnek a megszabott feltételek.

A tavaly megszabott feltételek között található, hogy a 20 centiméternél nagyobb átmérőjű fákat nem lehet kivágni, március és augusztus között nem szabad dolgozni, a folyómedret tilos kotorni, a kialakított töltéseket füvesíteni kell, a parton bizonyos fafajtákat vissza kell ültetni, és a teljes munkálatot biológusnak kell felügyelnie.