
Szabadtéri úrvacsorás istentisztelet a nagyszalontai Arany János Gimnázium udvarán
Fotó: Rostás Szabolcs
Pünkösd legnagyobb kérdése, hogy úgy tekintünk-e rá, mint történelmi eseményre, vagy keresztényként azt valljuk: ez annak a jele, hogy ma is megtörténhet a mi életünkben – fogalmazta meg az egyházi ünnep lényegét a pünkösdvasárnapi református istentiszteleten Mikló István Boldizsár nagyszalontai lelkipásztor. A hajdúvárosban a járványügyi korlátozások miatt ezúttal is a szabadban rendezték meg a szertartást, valamint az ugyancsak rendhagyó ünnepi úrvacsoraosztást.
2020. május 31., 15:422020. május 31., 15:42
2020. május 31., 16:022020. május 31., 16:02
Az ország többi felekezetének tagjaihoz hasonlóan a koronavírus-járvány idején foganatosított megszorítások közepette egyelőre a nagyszalontai reformátusok sem térhetnek be az istenházába. A korlátozások május 15-ei részleges enyhítése óta a szabadtéri istentiszteleteket a 18. század közepén fel-, egy évszázaddal később pedig újjáépült templom közvetlen közelében működő Arany János Elméleti Líceum udvara fogadja be.
Fotó: Rostás Szabolcs
hiszen a tanintézet régi épületének helyén állt az az iskola, amelyben a város legnagyobb szülötte, a magyar irodalom legkiemelkedőbb epikus költője tanult és tanított, ennek szomszédságában épült fel ugyanakkor néhány évvel ezelőtt – magyar állami támogatással – az önálló nagyszalontai magyar gimnázium.
Élőben közvetítették az ünnepi istentiszteletet az egyház Youtube-csatornáján
Fotó: Rostás Szabolcs
A pünkösdvasárnapi ünnepi istentiszteleten mintegy kétszázan vettek részt, a többség az egymástól a járványhelyzetben megkövetelt másfél méteres távolságra elhelyezett székeken foglalt helyet, mások az udvaron leparkolt autókból hallgatták a prédikációt. Mikló István Boldizsár lelkipásztor igehirdetésében hangsúlyozta, a leglényegesebb kérdés ezen az egyházi ünnepen, hogy a hívek hiszik-e: ami bekövetkezett az első pünkösdön, az nem egyedi alkalom, hanem ma is ugyanúgy betöltheti az életüket a szentlélek.
Fotó: Rostás Szabolcs
Mikló István Boldizsár összekapcsolta a hajdúvárosban a történelem folyamán többször pusztító tűzvészt a lelki tűzvész, megújulás igényével. „Mi lenne, ha a lelki megújulás terén nem ott folytatnánk, ahol a járvány előtt abbahagytuk, hanem valami újat kezdenénk?” – tette fel a kérdést a lelkipásztor a rendhagyó pünkösdvasárnapi szertartáson. Amelyet ugyancsak rendhagyó liturgia alapján rendezett úrvacsoraosztás követett: az előre kihirdetett rendben az ideiglenes úrasztala elé járult hívek – köztük a 96. életévét taposó neves irodalomtörténész, Arany-kutató, Dánielisz Endre – maguk vették el az előkészített kockakenyeret, valamint az egyszer használatos apró kelyhekből a bort.
Úrvacsoravételre állnak sorba a hajdúvárosi reformátusok
Fotó: Rostás Szabolcs
Magától értetődő, hogy a hajdúvárosi református egyházközség számára is nehéz időszakot jelent a mostani járványhelyzet. És nem csak a templomok kötelező zárva tartása, az online térbe „száműzött” istentiszteletek, áhítatok miatt, hanem mert az egyház idősotthon- és iskolafenntartó is. Mikló István Boldizsár lelkipásztor és szolgatársai kezdetben délelőtt és délután tartottak istentiszteletet online bejelentkezéssel, később Youtube-csatornát készítettek, ahová hetente kétszer töltöttek fel videót áhítattal, bátorító, biztató, elgondolkodtató elmélkedésekkel. Tizenegyedik hete a Zoom-applikáció segítségével folyik a kapcsolattartás a digitális eszközökkel rendelkező hívekkel, elsősorban a fiatalokkal, a kátésokkal (utóbbiak esetében különben októberre halasztották a konfirmálást).
Mikló István Boldizsár lelkipásztor szerint Isten ugyanazt kérte tőlünk a koronavírus előtt és alatt is, sőt ugyanazt fogja kérni a járvány elmúltával is
Fotó: Rostás Szabolcs
Ugyanakkor azok számára – főleg az idősekről van szó –, akik nem rendelkeznek technikával, internettel, helyben kinyomtatták, majd eljuttatták az egyházi kiadványokat, szerkesztett üzeneteket. Sokan azért telefonáltak az egyházhoz, hogy mindenük megvan, de olvasnivalót kérnek. Lapunk a pünkösdvasárnapi szabadtéri úrvacsorás istentisztelet után azt kérdezte Nagyszalonta református lelkészétől, hogy miután pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjaként is emlegetik, vajon miként hat az egyházra a mostani rendkívüli helyzet, elhozhatja-e az egyház újjászületését. Mikló István Boldizsár úgy válaszolt: az Úristen tőlünk ugyanazt kérte a koronavírus előtt és alatt is, sőt ugyanazt fogja kérni a járvány elmúltával is.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Igen, lehet figyelmeztetésként megélni, hiszen olyan, számunkra természetes lehetőségekről kellett lemondani, mint a közösségi alkalom, az istentisztelet, most pedig nagy kegyelemben van részünk, hogy ezeket ismét gyakorolhatjuk. Viszont a kérdés az, hogy a járvány elmúlta lehetőséget ad-e arra, hogy elgondolkozzunk, mi az, amit meg kell tartani, illetve amiben megújulni kell, vagy egész egyszerűen visszatérünk a normális kerékvágásba. Ebben ugyanis sok minden nem volt jól” – jelentette ki a hajdúvárosi lelkész, aki azt igyekszik közvetíteni, hogy nem bepótolni kell, amit elvesztettünk, hanem arra kell felkészülni, ami ránk vár.
Fotó: Rostás Szabolcs
Mikló István Boldizsár azt vallja: az online tér, a világhálón közvetített istentisztelet nem fogja felváltani a valódi pasztorációt, élő kapcsolattartást, de megnyithat új kapukat sokak számára. „Ha a megtartás mellett az újragondolás Isten igéjén alapszik, és ezt valóban komolyan veszik az emberek, akkor nem félek, bármi jöjjön is, sem attól, hogy kiürülnek, de attól sem, hogy megtelnek a templomok. Azt gondolom, hosszú távon azok fognak elgondolkodni, újjáéledni, akik az igén alapulva, Isten lelke által ezt valóban meg is élik” – állapította meg a református lelkipásztor, hozzátéve: azért imádkoznak, hogy a mostani figyelmeztető időszak sokak életében elindítsa a lelki megújulást.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!