A szárazság és a nagy meleg miatt a kukorica nem tudott kifejlődni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: az agrárvállalkozók 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, a hatóság azonban csak 40 ezer hektár esetében ítélte úgy, hogy részben vagy egészben tönkretette a termést a szélsőséges időjárás.
2024. október 11., 19:102024. október 11., 19:10
A földműveléssel foglalkozók bejelentései alapján Arad megye mezőgazdasági területének 20 százalékát érintette hátrányosan a szárazság, a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerint viszont csak a termőföldek 12 százalékán lett kevesebb – vagy veszett oda teljesen – a termés. Pavel Ţica, a szakhatóság igazgatója arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy összesen 3805 kárigényt kaptak. „A károsultak felbecsülték a veszteségüket, de az embereink helyszíni vizsgálata alapján ez nem minden esetben bizonyosodott be” – nyilatkozta az igazgató.
A nagy szárazság és az ahhoz társuló perzselő hőség a repcében, kukoricában és napraforgóban tett kárt.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke szerint az volt a legnagyobb gond, hogy
Az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak, köszönhetően a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomásoknak, de a falugazdász szerint a rekkenő hőségben az öntözés sem segített volna, annyira „sokkolta” a növényeket a szélsőséges időjárás.
Pavel Ţica mezőgazdasági igazgató szerint várják a kártérítések kifizetésére vonatkozó kormányrendelet végső formáját, és „állandó kapcsolatot tartanak” a helyi önkormányzatokkal a kárigények összegzésének és a kárpótlások kifizetésének felgyorsítása érdekében.
Az igazgató szerint sok gazda az előző évek rossz tapasztalatai miatt áttért a szárazságot jobban tűrő cirok vagy más alternatív növények termesztérésre, de a falugazdász szerint ezzel az a probléma, hogy még nem épült ki ezek felvásárlópiaca.
Nagy Zsolt a kártérítések kifizetésével kapcsolatban is szkeptikus volt, mert a román állam minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért: akkor
A kilátásba helyezett ezer lejt is csak akkor kapja meg a gazda, ha teljes mértékben odalett a termés. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tette hozzá a falugazdász.
Az Európai Bizottság a romániai aszálykár után járó kártérítés töredékét fizeti ki az országnak, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által beígért 200 eurós kárpótlás a jövő ködébe vész.
Kevesebb, de jó minőségű bort fogyaszthatnak majd az idei termésből a borkedvelők a ménesi borvidékről – állítja Balla Géza borász, egyetemi tanár, aki szerint Arad-Hegyalja az utóbbi negyven év legaszályosabb nyarán van túl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!