A szárazság és a nagy meleg miatt a kukorica nem tudott kifejlődni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: az agrárvállalkozók 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, a hatóság azonban csak 40 ezer hektár esetében ítélte úgy, hogy részben vagy egészben tönkretette a termést a szélsőséges időjárás.
2024. október 11., 19:102024. október 11., 19:10
A földműveléssel foglalkozók bejelentései alapján Arad megye mezőgazdasági területének 20 százalékát érintette hátrányosan a szárazság, a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerint viszont csak a termőföldek 12 százalékán lett kevesebb – vagy veszett oda teljesen – a termés. Pavel Ţica, a szakhatóság igazgatója arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy összesen 3805 kárigényt kaptak. „A károsultak felbecsülték a veszteségüket, de az embereink helyszíni vizsgálata alapján ez nem minden esetben bizonyosodott be” – nyilatkozta az igazgató.
A nagy szárazság és az ahhoz társuló perzselő hőség a repcében, kukoricában és napraforgóban tett kárt.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke szerint az volt a legnagyobb gond, hogy
Az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak, köszönhetően a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomásoknak, de a falugazdász szerint a rekkenő hőségben az öntözés sem segített volna, annyira „sokkolta” a növényeket a szélsőséges időjárás.
Pavel Ţica mezőgazdasági igazgató szerint várják a kártérítések kifizetésére vonatkozó kormányrendelet végső formáját, és „állandó kapcsolatot tartanak” a helyi önkormányzatokkal a kárigények összegzésének és a kárpótlások kifizetésének felgyorsítása érdekében.
Az igazgató szerint sok gazda az előző évek rossz tapasztalatai miatt áttért a szárazságot jobban tűrő cirok vagy más alternatív növények termesztérésre, de a falugazdász szerint ezzel az a probléma, hogy még nem épült ki ezek felvásárlópiaca.
Nagy Zsolt a kártérítések kifizetésével kapcsolatban is szkeptikus volt, mert a román állam minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért: akkor
A kilátásba helyezett ezer lejt is csak akkor kapja meg a gazda, ha teljes mértékben odalett a termés. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tette hozzá a falugazdász.
Az Európai Bizottság a romániai aszálykár után járó kártérítés töredékét fizeti ki az országnak, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által beígért 200 eurós kárpótlás a jövő ködébe vész.
Kevesebb, de jó minőségű bort fogyaszthatnak majd az idei termésből a borkedvelők a ménesi borvidékről – állítja Balla Géza borász, egyetemi tanár, aki szerint Arad-Hegyalja az utóbbi negyven év legaszályosabb nyarán van túl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!