Már a főútról is láthatók a régi gáji laktanya omladozó épületei
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkezdődött a több mint harminc éve használaton kívüli gáji laktanya területének megtisztítása, ahová az aradi várban állomásozó helyőrséget fogják költöztetni. Az elburjánzott növényzetet már kivágták, most következik a laktanya omladozó épületeinek bontása és a közművesítés. A zászlóalj számára rendelt mobilházak már a várudvaron vannak, és ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
2025. április 22., 13:292025. április 22., 13:29
Az év elején kezdte meg az aradi önkormányzat a városszéli, a gáji kerületben lévő egykori laktanya területének megtisztítását. Mivel egy 17 hektáros telekről van szó, amelyet több mint 30 éve nem használ a román hadsereg, lassan haladt a munka, főleg azért, mert valóságos erdőirtást kellett végezni az elvadult növényzet miatt. Mostanra azonban már a Pécskai útról is láthatóvá váltak a katonaság által használt egykori – omladozó – épületek, irodaházak, körletek, gyakorlóterek.
A védelmi minisztérium és az aradi önkormányzat egy évvel ezelőtti megegyezése értelmében a hadsereg lemondott arról a követeléséről, hogy a város a helyi költségvetésből tegye rendbe a laktanyát, amelybe a Radu Golescu ezredesről elnevezett 191. számú gyalogos zászlóaljat költöztetnék a várból. Az önkormányzatnak „csak” a telek megtisztítását és a közművek visszakötését kell biztosítania, ami Călin Bibarț aradi polgármester szerint
A védelmi tárca egy másik feltételét már teljesítette a helyhatóság, ugyanis telket biztosított több tucat szolgálati lakás építéséhez az Országos Lakásügynökség (ANL) részére.
A vár alaprajza madártávlatból vehető ki igazán jól
Fotó: Aradi önkormányzat
A húsvét előtti képviselő-testületi ülésen a közgyűlés megszavazta azt a határozattervezetet, amely alapján kérik a 2010-es kormányhatározat módosítását; ennek alapját az a protokollum jelenti, amit tavaly áprilisban kötött a polgármester és a védelmi tárca illetékes államtitkára, s amelyben a minisztérium vállalta, hogy a gáji laktanyában megfelelő körülményeket biztosít a várból kiköltöző katonáknak. Ezt mobil konténerházakkal oldják meg, a létesítmények már a vár udvarán vesztegelnek, várva, hogy átszállítsák őket Gájba.
Mivel azonban a hadsereg lemondott a – város szempontjából – legköltségesebb követeléséről, Călin Bibarț szerint „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált.
Ujj János aradi helytörténész szerint Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-típusú vára.
A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemléképület, az 1781-ben átadott vártemplom – abban az évben költözött át oda a régi török várból a ferencesek kolostora –, amely ma már használhatatlan állapotban van. Az épületbe omlásveszély miatt tilos belépni, a tetejét és az ikertornyokat felverte a gaz, már fák is nőttek rajta.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várat civilek csak kivételes esetben látogathatják, amíg a helyőrség székhelye: a városnapok vagy a hadsereg napja alkalmából szervezett nyílt napok alkalmával. A román állampolgárok a személyi igazolványuk felmutatásával, míg a külföldieknek – mondjuk, a turistáknak – Bukarestből kell kérniük külön engedélyt, ami több napot vesz igénybe, tehát gyakorlatilag nem mehetnek be.
Az önkormányzat a vár civil hasznosításával egy kulturális központot szeretne létrehozni a létesítményben, emellett az idegenforgalmi vonzerejét is kihasználná. Bár a vár múltja mindig az elnyomó hatalommal kapcsolódott össze, a mai aradiak – főleg a magyarok – nosztalgiával vegyes büszkeséget éreznek iránta.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!