
Már a főútról is láthatók a régi gáji laktanya omladozó épületei
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkezdődött a több mint harminc éve használaton kívüli gáji laktanya területének megtisztítása, ahová az aradi várban állomásozó helyőrséget fogják költöztetni. Az elburjánzott növényzetet már kivágták, most következik a laktanya omladozó épületeinek bontása és a közművesítés. A zászlóalj számára rendelt mobilházak már a várudvaron vannak, és ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
2025. április 22., 13:292025. április 22., 13:29
Az év elején kezdte meg az aradi önkormányzat a városszéli, a gáji kerületben lévő egykori laktanya területének megtisztítását. Mivel egy 17 hektáros telekről van szó, amelyet több mint 30 éve nem használ a román hadsereg, lassan haladt a munka, főleg azért, mert valóságos erdőirtást kellett végezni az elvadult növényzet miatt. Mostanra azonban már a Pécskai útról is láthatóvá váltak a katonaság által használt egykori – omladozó – épületek, irodaházak, körletek, gyakorlóterek.
A védelmi minisztérium és az aradi önkormányzat egy évvel ezelőtti megegyezése értelmében a hadsereg lemondott arról a követeléséről, hogy a város a helyi költségvetésből tegye rendbe a laktanyát, amelybe a Radu Golescu ezredesről elnevezett 191. számú gyalogos zászlóaljat költöztetnék a várból. Az önkormányzatnak „csak” a telek megtisztítását és a közművek visszakötését kell biztosítania, ami Călin Bibarț aradi polgármester szerint
A védelmi tárca egy másik feltételét már teljesítette a helyhatóság, ugyanis telket biztosított több tucat szolgálati lakás építéséhez az Országos Lakásügynökség (ANL) részére.
A vár alaprajza madártávlatból vehető ki igazán jól
Fotó: Aradi önkormányzat
A húsvét előtti képviselő-testületi ülésen a közgyűlés megszavazta azt a határozattervezetet, amely alapján kérik a 2010-es kormányhatározat módosítását; ennek alapját az a protokollum jelenti, amit tavaly áprilisban kötött a polgármester és a védelmi tárca illetékes államtitkára, s amelyben a minisztérium vállalta, hogy a gáji laktanyában megfelelő körülményeket biztosít a várból kiköltöző katonáknak. Ezt mobil konténerházakkal oldják meg, a létesítmények már a vár udvarán vesztegelnek, várva, hogy átszállítsák őket Gájba.
Mivel azonban a hadsereg lemondott a – város szempontjából – legköltségesebb követeléséről, Călin Bibarț szerint „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált.
Ujj János aradi helytörténész szerint Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-típusú vára.
A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemléképület, az 1781-ben átadott vártemplom – abban az évben költözött át oda a régi török várból a ferencesek kolostora –, amely ma már használhatatlan állapotban van. Az épületbe omlásveszély miatt tilos belépni, a tetejét és az ikertornyokat felverte a gaz, már fák is nőttek rajta.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várat civilek csak kivételes esetben látogathatják, amíg a helyőrség székhelye: a városnapok vagy a hadsereg napja alkalmából szervezett nyílt napok alkalmával. A román állampolgárok a személyi igazolványuk felmutatásával, míg a külföldieknek – mondjuk, a turistáknak – Bukarestből kell kérniük külön engedélyt, ami több napot vesz igénybe, tehát gyakorlatilag nem mehetnek be.
Az önkormányzat a vár civil hasznosításával egy kulturális központot szeretne létrehozni a létesítményben, emellett az idegenforgalmi vonzerejét is kihasználná. Bár a vár múltja mindig az elnyomó hatalommal kapcsolódott össze, a mai aradiak – főleg a magyarok – nosztalgiával vegyes büszkeséget éreznek iránta.

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Nem tárgyakat, hanem élményeket és identitást vásárolnak a fiatalok, döntéseiket pedig egyre inkább a lájkok, a trendek és a kortársak elvárásai befolyásolják. Szabó Júlia ifjúságszociológust, a BBTE oktatóját kérdeztük.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
szóljon hozzá!