Nehéz időszak vár a romániai juhászatra, ha nem sikerül kordában tartani a juhpestis terjedését
Fotó: Farkas Áron
Románia ettől a héttől európai országokba gyakorlatilag már nem exportálhat élő bárányt, juhot és kecskét, az arab államok pedig csak szélesebb körű tesztekkel fogadják a hazai szállítmányokat. A kis kérődzők pestisének gyors terjedését megakadályozandó az állategészségügyi hatóság új intézkedéseket vezetett be, több tíz kilométeres távra növelve a fertőzési gócok körüli biztonsági zónát.
2024. augusztus 08., 19:032024. augusztus 08., 19:03
2024. augusztus 08., 19:202024. augusztus 08., 19:20
Naponta változik az állategészségügyi helyzet a Romániában felbukkant juh- és kecskepestis terjedése miatt. Az Országos Állategészségi Hatóság (ANSVSA) szerdán a megyei állategészségügyi igazgatókat Bukarestbe hívta tanácskozásra, hogy megoldást találjanak a juhászat súlyos leépülésével fenyegető kór terjedésének megakadályozására.
A bukaresti megbeszélésekkel kapcsolatban István Róbert Hargita megyei főállatorvos a Krónikát arról tájékoztatta, hogy
,,Miután a Romániából élő bárányokat importáló Olaszország, Horvátország, és mától (csütörtöktől – szerk. megj.) Magyarország is betiltotta a behozatalt, a brüsszeli hatóságokkal egyeztetve a romániai hatóságok több védelmi körből álló, mintegy 40 kilométeres karantént vonnának minden olyan gazdaság köré, ahol a kis kérődzők pestise megjelent. Ez biztosítékot jelenthetne arra, hogy az egészséges állományokból folytatni lehessen az élőállat-kivitelt” – foglalta össze portálunknak a friss prevenciós elképzeléseket a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Az utóbbi két-három esztendőben ismét fellendült romániai élőállat-export volumene azonban elsősorban nem az uniós országokba és Albániába irányult, hanem Jordániába és Szaúd-Arábiába. A székelyföldi szakember szerint jó hír, hogy az arab országok nem állították le a báránybehozatalt, hanem nagyobb számú állomány tesztelésétől tették függővé a romániai export fenntartását. István Róbert szerint ez úgy működik, hogy az ország több megyéjében – Erdélyben Temesben, Biharban, Krassó-Szörényben és Marosban – létesített karanténfarmokra gyűjtik be a gazdáktól megvásárolt juhokat és bárányokat, ahol az állatokat maximum 21 napos megfigyelés alatt tartják a vásárló ország igényei szerint. Ez idő alatt a célország állategészségügyi hatóságai határozzák meg, hogy a kivitelre szánt állatállományban milyen teszteket kell elvégezni.
Az Országos Állategészségügyi Hatóságtól származó információk szerint a karanténfarmokról szerdán is folyamatosan érkeztek a konstancai kikötőbe állatszállító kamionok, amelyekről a hajókra rakodták a Szaúd-Arábiába és Jordániába irányuló bárányokat.
Csütörtökön több Kolozs megyei juhtartó gazdát is megkérdeztünk, akik portálunknak azt mondták, hogy a hét második felére és a jövő hétre tervezett állatfelvásárlásokat egyelőre lemondták a kereskedők, miután a Bihar és a Temes megyei karantén-farmokról Horvátországba irányuló szállítmányokat már nem tudták útnak indítani: az elmúlt két napban az olaszok után a horvátok is behozatali tilalmat rendeltek el a román állatszállítmányokra.
A juhtartók körében országszerte pánik uralkodik, ami meggondolatlanságra késztetheti a gazdákat. A székelyföldi állatorvos szerint az elmúlt napokban többször előfordult, hogy egy-egy gócpont megjelenésének hírére az állattartó gazdák megpróbálták kimenekíteni a környékről az állományukat, így jutott el a fertőzés Temes és Ialomița megyébe. A hatóságok közúti ellenőrzései ezeket a szállítmányokat igyekeznek kiszűrni, mert az újabb települések gócpontjai tovább szűkítik a juhtartó gazdák értékesítési lehetőségeit.
A kis kérődzők pestise jelenleg Görögországban és Romániában terjed. Egyes vélemények szerint a vírus Ukrajnából vagy Görögországból került be Romániába, de kellő bizonyítékok híján az Országos Állategészségügyi Hatóság nem fogalmazott meg ezzel kapcsolatos álláspontot. Ezzel szemben Görögországból olyan vádak érkeztek a román hatóságok felé, hogy Romániából származó juhokkal került be a vírus a balkáni országba. Görögország a hét elején egyoldalúan felfüggesztette bárányexportját valamennyi uniós ország irányába.
A magyar állategészségügyi hatóságok csütörtökön értesítették a bukaresti és az athéni hatóságokat, hogy felfüggesztik a Romániából és Görögországból érkező élőállatimportot, de vizsgálják annak a lehetőségét, hogy kiemelt ellenőrzés mellett megengedik a két országból származó élőállat-szállítmányok tranzitját.
A juhpestis vírusa nem veszélyes az emberre
István Róbert állatorvos a Krónikának elmondta, hogy a juhpestis vírusa nem okoz állatról emberre terjedő betegséget, a beteg állat húsát el lehet fogyasztani. A valóságban azonban az állatok rendszerint nem a pestist okozó vírusban betegszenek meg és hullnak el, hanem a vírus súlyosan legyengíti a szervezetet, és emiatt az állatokban élősködő, de normál esetben nem veszélyes baktériumok hirtelen elszaporodnak, és különféle bakteriális betegségek végeznek a bárányokkal, juhokkal és kecskékkel. Amikor az első elhullt állatokat tesztelték Tulcea megyében, meglepetést keltett, hogy a legtöbb bárány baktérium által okozott torokgyíkban pusztult el, a virológiai vizsgálat azonban kimutatta a baj okozóját, a pestis vírusát.
Új halálos vírus, a kis kérődzők pestise tartja rettegésben a romániai juh- és kecsketartó gazdákat. A fertőző betegség állatról állatra terjed, a megbetegített állományokat a hatóság elaltatja. Gazdákat és szakembereket kérdeztünk az új betegségről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!