Nehéz időszak vár a romániai juhászatra, ha nem sikerül kordában tartani a juhpestis terjedését
Fotó: Farkas Áron
Románia ettől a héttől európai országokba gyakorlatilag már nem exportálhat élő bárányt, juhot és kecskét, az arab államok pedig csak szélesebb körű tesztekkel fogadják a hazai szállítmányokat. A kis kérődzők pestisének gyors terjedését megakadályozandó az állategészségügyi hatóság új intézkedéseket vezetett be, több tíz kilométeres távra növelve a fertőzési gócok körüli biztonsági zónát.
2024. augusztus 08., 19:032024. augusztus 08., 19:03
2024. augusztus 08., 19:202024. augusztus 08., 19:20
Naponta változik az állategészségügyi helyzet a Romániában felbukkant juh- és kecskepestis terjedése miatt. Az Országos Állategészségi Hatóság (ANSVSA) szerdán a megyei állategészségügyi igazgatókat Bukarestbe hívta tanácskozásra, hogy megoldást találjanak a juhászat súlyos leépülésével fenyegető kór terjedésének megakadályozására.
A bukaresti megbeszélésekkel kapcsolatban István Róbert Hargita megyei főállatorvos a Krónikát arról tájékoztatta, hogy
,,Miután a Romániából élő bárányokat importáló Olaszország, Horvátország, és mától (csütörtöktől – szerk. megj.) Magyarország is betiltotta a behozatalt, a brüsszeli hatóságokkal egyeztetve a romániai hatóságok több védelmi körből álló, mintegy 40 kilométeres karantént vonnának minden olyan gazdaság köré, ahol a kis kérődzők pestise megjelent. Ez biztosítékot jelenthetne arra, hogy az egészséges állományokból folytatni lehessen az élőállat-kivitelt” – foglalta össze portálunknak a friss prevenciós elképzeléseket a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Az utóbbi két-három esztendőben ismét fellendült romániai élőállat-export volumene azonban elsősorban nem az uniós országokba és Albániába irányult, hanem Jordániába és Szaúd-Arábiába. A székelyföldi szakember szerint jó hír, hogy az arab országok nem állították le a báránybehozatalt, hanem nagyobb számú állomány tesztelésétől tették függővé a romániai export fenntartását. István Róbert szerint ez úgy működik, hogy az ország több megyéjében – Erdélyben Temesben, Biharban, Krassó-Szörényben és Marosban – létesített karanténfarmokra gyűjtik be a gazdáktól megvásárolt juhokat és bárányokat, ahol az állatokat maximum 21 napos megfigyelés alatt tartják a vásárló ország igényei szerint. Ez idő alatt a célország állategészségügyi hatóságai határozzák meg, hogy a kivitelre szánt állatállományban milyen teszteket kell elvégezni.
Az Országos Állategészségügyi Hatóságtól származó információk szerint a karanténfarmokról szerdán is folyamatosan érkeztek a konstancai kikötőbe állatszállító kamionok, amelyekről a hajókra rakodták a Szaúd-Arábiába és Jordániába irányuló bárányokat.
Csütörtökön több Kolozs megyei juhtartó gazdát is megkérdeztünk, akik portálunknak azt mondták, hogy a hét második felére és a jövő hétre tervezett állatfelvásárlásokat egyelőre lemondták a kereskedők, miután a Bihar és a Temes megyei karantén-farmokról Horvátországba irányuló szállítmányokat már nem tudták útnak indítani: az elmúlt két napban az olaszok után a horvátok is behozatali tilalmat rendeltek el a román állatszállítmányokra.
A juhtartók körében országszerte pánik uralkodik, ami meggondolatlanságra késztetheti a gazdákat. A székelyföldi állatorvos szerint az elmúlt napokban többször előfordult, hogy egy-egy gócpont megjelenésének hírére az állattartó gazdák megpróbálták kimenekíteni a környékről az állományukat, így jutott el a fertőzés Temes és Ialomița megyébe. A hatóságok közúti ellenőrzései ezeket a szállítmányokat igyekeznek kiszűrni, mert az újabb települések gócpontjai tovább szűkítik a juhtartó gazdák értékesítési lehetőségeit.
A kis kérődzők pestise jelenleg Görögországban és Romániában terjed. Egyes vélemények szerint a vírus Ukrajnából vagy Görögországból került be Romániába, de kellő bizonyítékok híján az Országos Állategészségügyi Hatóság nem fogalmazott meg ezzel kapcsolatos álláspontot. Ezzel szemben Görögországból olyan vádak érkeztek a román hatóságok felé, hogy Romániából származó juhokkal került be a vírus a balkáni országba. Görögország a hét elején egyoldalúan felfüggesztette bárányexportját valamennyi uniós ország irányába.
A magyar állategészségügyi hatóságok csütörtökön értesítették a bukaresti és az athéni hatóságokat, hogy felfüggesztik a Romániából és Görögországból érkező élőállatimportot, de vizsgálják annak a lehetőségét, hogy kiemelt ellenőrzés mellett megengedik a két országból származó élőállat-szállítmányok tranzitját.
A juhpestis vírusa nem veszélyes az emberre
István Róbert állatorvos a Krónikának elmondta, hogy a juhpestis vírusa nem okoz állatról emberre terjedő betegséget, a beteg állat húsát el lehet fogyasztani. A valóságban azonban az állatok rendszerint nem a pestist okozó vírusban betegszenek meg és hullnak el, hanem a vírus súlyosan legyengíti a szervezetet, és emiatt az állatokban élősködő, de normál esetben nem veszélyes baktériumok hirtelen elszaporodnak, és különféle bakteriális betegségek végeznek a bárányokkal, juhokkal és kecskékkel. Amikor az első elhullt állatokat tesztelték Tulcea megyében, meglepetést keltett, hogy a legtöbb bárány baktérium által okozott torokgyíkban pusztult el, a virológiai vizsgálat azonban kimutatta a baj okozóját, a pestis vírusát.
Új halálos vírus, a kis kérődzők pestise tartja rettegésben a romániai juh- és kecsketartó gazdákat. A fertőző betegség állatról állatra terjed, a megbetegített állományokat a hatóság elaltatja. Gazdákat és szakembereket kérdeztünk az új betegségről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!