Leállították az építkezést a kolozsvári Kétágú templom mögötti telken

Az EMNT regionális elnöke szerint a templom mögötti terület zöldövezetnek számít, amelyeknek legfeljebb tíz százalékát lehet beépíteni, a jóváhagyott építkezési engedély szerint azonban a telek 80 százalékát építik be. Az önkormányzat az engedély kibocsátásakor ráadásul a régészeti felügyelet kötelezővé tételét is elmulasztotta, tette hozzá a politikus. 

Időt spórolnak?

A civil foglalkozását tekintve egyébként régész Gergely Balázs ugyanakkor a Krónikának elmondta: hétfőn járt az építkezés helyszínén, és három régészeti lelőhelyet is talált, amelyeket a munkások részben már ledózeroltak. „Minimum három régészeti lelőhelyet sikerült azonosítani, az egyiknél római kori kerámiák találhatóak, ugyanakkor sok középkori és kora újkori kerámia is előkerült, ezt jelentettem az Erdélyi Történelmi Múzeumnak, illetve a Kolozs megyei régészeti hivatalnak, akiknek hivatalból le kell állítaniuk az építkezést” – tájékoztatta lapunkat Gergely Balázs. Hozzáfűzte: a régészeti feltárás legalább egy hónapig tart majd, de akár több hónapig is elhúzódhat. A politikus szerint ez azért fontos, mert így időt nyernek, és nem fordulhat elő az, hogy hiába nyerik meg a tervezett pert, amíg a bírósági eljárás tart, felépítik a sportlétesítményt, amelyet már nem lehet lebontatni. Gergely Balázs arról is beszámolt, hogy felvették a kapcsolatot Kelemen Hunor kulturális miniszterrel is, aki aláírta az országos műemlékvédelmi bizottság által kibocsátott engedélyt, és a tárcavezető együttműködéséről biztosította.

Nem illik a képbe
A Kolozs, Bihar és Szilágy megyei területi műemlékvédelmi bizottság egyébként korábban már háromszor megtagadta az engedélyt a tanügyminisztériumtól, melyet végül az országos testület adott meg. Emődi Tamás, a területi bizottság tagja a Krónikának úgy nyilatkozott, műemlékvédelmi szempontok alapján utasították el az építkezés tervét, ugyanis az túl közel van a református templomhoz, ráadásul károsan érintené az istenháza perspektíváját. Az új épület ugyanis akadályozná a rálátást a templom hátsó részére, amelyre a klasszicista épületnek igénye van. A nagyváradi műemlékvédő arra is emlékeztetett, hogy a törvényi előírások szerint a műemlékek száz méter sugarú környezetébe nem lehet építkezni a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyása nélkül, az ugyanis védelmi övezetnek minősül. Kérdésünkre a művészettörténész-építész elmondta, valószínűleg a helyismeret hiánya és a felületesen meghozott döntés vezetett oda, hogy az országos bizottság végül zöld utat adott a beruházásnak. Hozzáfűzte, egyre gyakrabban fordul elő, hogy Bukarestben felülbírálják a területi műemlékvédelmi bizottság döntését, nemcsak a vitatható, hanem a teljesen egyértelműnek tűnő esetekben is.

Átejtett egyházközség

A tanügyminisztérium azonban az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyének birtokában sem kezdhette volna el az építkezést, ha ebbe nem egyezik bele a kolozsvári alsóvárosi református egyházközség is, a szomszédok beleegyezése ugyanis elengedhetetlen a törvény szerint. Kudor Pál András, az egyházközség főgondnoka a Krónikának elmondta: először beadványban közölték az önkormányzattal, hogy nem egyeznek bele az építkezésbe. Később azonban a Kolozs megyei tanfelügyelőség felajánlotta, hogy beleegyezésük fejében visszakapják azt a négyszáz négyzetméternyi parcellát, amelyet korábban csatoltak hozzá a szomszédos területhez, és amelyet perrel próbáltak viszszaszerezni az államtól. „Sajnos megcsináltuk azt a butaságot, hogy beleegyeztünk, visszaéltek a jóhiszeműségünkkel” – mondta lapunknak Kudor, aki szerint egy másik pert is indítottak az állam ellen, melyben a teljes szomszédos területre tartanak igényt. Ez ugyanis az egyházközségé volt, de a kommunista diktatúra idején arra kényszerítették, hogy önként mondjon le telkéről. Az adománylevelet perdöntő bizonyítéknak tekintette a bíróság, és az összes hazai fórum elutasította visszaigénylési kérésüket. Ezért a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak az ügyben, ahol már hat éve megoldatlanul áll a keresetük.

László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának úgy nyilatkozott: az építési engedélyt törvényesen adta ki az önkormányzat, hiszen az azt igénylő tanügyminisztérium rendelkezett a műemlékvédelmi bizottság engedélyével és az egyházközség is beleegyezett az építkezésbe.