
Lázár János miniszter (balra) célkitűzésnek nevezte, hogy az RMDSZ ismét megkerülhetetlen legyen Bukarestben
Fotó: Orbán Orsolya
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Romániát diszkrimináció éri a teljes körű Schengen-tagság folyamatos halogatásával.
2024. október 23., 16:562024. október 23., 16:56
2024. október 23., 17:112024. október 23., 17:11
Az RMDSZ választási kampánya részesének nevezte magát Lázár János miniszter a szerdán a kincses városban, Csoma Botond parlamenti képviselővel közösen rendezett sajtótájékoztatóján. A budapesti építési és közlekedési tárca vezetője elsősorban az 1956-os forradalom évfordulója apropóján érkezett Erdély fővárosába, ahol este felszólal a Kolozsvári Állami Magyar Színházban tartandó megemlékezésen.
Lázár János hosszasan méltatta az RMDSZ-nek a júniusi helyhatósági és európai parlamenti választáson elért eredményét, majd úgy vélekedett, hogy az év végi romániai parlamenti megmérettetés még nagyobb tétel bír a szövetség számára. Az építési és közlekedési miniszter szerint az RMDSZ sikeres szerepléséhez a romániai magyarok minél nagyobb számú választási részvételére van szükség, ezért a Fidesz nevében arra kéri a magyarokat, menjenek el szavazni a november 24-ei államfőválasztáson és a december elsejei parlamenti megmérettetésen egyaránt.
„A magyaroknak jelentős hozzáadott értéke van Románia boldogulásához, ha aktívak és hallatják a hangjukat. Célkitűzésünk az is, hogy az RMDSZ ismét megkerülhetetlen legyen, és visszakerüljön a román kormányba. A magyar miniszterek teljesítménye kimagasló volt az RMDSZ kormányzati részvétele idején, ez mérhető volt a magyarok lakta települések fejlesztése, az életminőség javulása, a magyar–román kormányközi együttműködés, valamint a magyar ügyek, sérelmek vitatémává emelése terén is” – állapította meg Lázár János. Az államfőválasztás kapcsán Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét bátor, tisztességes és tehetséges politikusnak nevezte, aki megfogalmazása szerint „a saját jogán is megállja a helyét a romániai politikában, nem kell hozzá Orbán Viktor és az anyaország támogatása”.
szerinte az RMDSZ egyértelmű célja, hogy részese legyen a decemberi választást követően megalakuló bukaresti kormánynak, ahová – megfogalmazása szerint – a szövetség visszavinné „a józan ész politikáját”. Az alakulat Kolozs megyei elnöke bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közigazgatási reformcsomagja, amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
Az építési és közlekedési miniszter Csoma Botond parlamenti képviselővel tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron
Fotó: Orbán Orsolya
Csoma szerint az ellenzéki alakulat előterjesztése nem más, mint választási „füstbomba, improvizáció”, amelyről az USR nem végzett tanulmányt, mielőtt bedobták volna a közbeszédbe. „Az emberek körében a legnagyobb bizalmat az önkormányzatok élvezik. Ha reformot, csinosabb államot akarunk, akkor a központi adminisztráció karcsúsításával kell kezdenünk, mivel a központi adminisztráció sokkal nagyobb problémát jelent, mint a bürokrácia” – fejtette ki Csoma Botond.
A Krónika megkérdezte Lázár János minisztertől, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Magyarországnak vannak-e arra vonatkozó információi, amelyek alátámasztanák Marcel Ciolacu román kormányfő szerdán reggel elhangzott állítását, miszerint Románia még idén a szárazföldi közlekedésben is csatlakozni fog a schengeni övezethez. Az építési és közlekedési miniszter közölte, Magyarország elkötelezett a schengeni „büntetőhatár” megszüntetése mellett, ez a magyar EU-elnökség fontos célja, ugyanakkor a Nagylakot is magában foglaló térség országgyűlési képviselőjeként személyesen is elkötelezett a schengeni határ mihamarabbi feloldása iránt. Hozzátette, folyamatosan tárgyalásokat folytatnak ennek érdekében, Magyarország minden támogatást megad.
Fotó: Orbán Orsolya
„Úgy gondolom, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából Románia maradéktalanul teljesíti a Brüsszelben támasztott feltételeket. Attól félek viszont, hogy ez másról szól, arról, hogy Kelet-Közép-Európa ne legyen versenyképes a nyugat-európai országokkal. Meggyőződésünk, hogy Románia diszkrimináció, kettős mérce áldozata, hiszen a magyar–román határ semmilyen kockázatot nem jelent például a magyar–osztrák határhoz képest” – jelentette ki a magyar kormány minisztere. Lázár János hozzátette, Budapestnek az a célja, hogy minél több helyen létrejöjjön az autópálya-összeköttetés a két ország között a Partium északi csücskétől a Bánságig, akárcsak az, hogy Budapest és Kolozsvár között létesüljön gyorsvasút, és csökkenjen 3,5 órára a menetidő a nemzet és Erdély fővárosa között.
Lázár János elmondta, a nemzetközi és a magyar biztonsági szolgálatok meghiúsítottak egy „akciót”, a részletekről azonban nem nyilatkozhat, mivel az ügy egy része államtitoknak minősül. Szerinte a Robert Fico szlovák kormányfő elleni merénylet óta érzékelhető, hogy van egy biztonsági kockázat Európában, rendkívül eldurvult a közbeszéd, uszítás és gyűlölethullám tapasztalható a közösségi platformokon is, ugyanakkor az egyre durvább támadások szerinte elsősorban nem a politikusokra veszélyesek, hanem az országokra is. „Fokozottan jelen van a különböző politikai nézeteket vallók közötti szembenállás, ami nem érdeke senkinek sem. Demokráciában a biztonság és a stabilitás az érdekünk, és az, hogy a választók szavazással rendezzék le a nézeteltéréseiket, hiszen az erőszak kockázatot jelent” – fejtette ki a fideszes politikus.
A témába vágva megkérdeztük Csoma Botondtól, hogy a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságát tájékoztatta-e bővebben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az amerikai szervek két héttel ezelőtti figyelmeztetéséről, miszerint templomot, zsinagógát, mecsetet érhet támadás Romániában. A törvényhozás testületének tagja elmondta erről nem esett szó a bizottságban, de szerinte a SRI minden bizonnyal jelentést tett a riasztásról a román kormánynak.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!