Lázár János a nyírmeggyesi sajtótájékoztatón
Fotó: Facebook/Lázár János
A budapesti kabinet tervei szerint 2026 végére, a román kormánnyal történő együttműködés segítségével, autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit – jelentette ki az anyaországi építési és közlekedési miniszter a Magyarországon épülő M49-es gyorsforgalmi út sajtótájékoztatóján szerdán.
2023. augusztus 30., 18:212023. augusztus 30., 18:21
2023. augusztus 30., 22:152023. augusztus 30., 22:15
Lázár János a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírmeggyes határában elmondta, az M3-as autópálya és a magyar–román határ között két szakaszban épülő sztráda első, huszonnyolc kilométer hosszú szakaszának építéséhez kezdhetett hozzá a Duna Aszfalt mintegy 175 milliárd forintos beruházással. Ennek folytatásaként a magyar-román határig megépül a másik, 17,5 kilométeres autópálya-szakasz is 150-160 milliárd forintos beruházási összeggel – fogalmazott az MTI szerint a miniszter, hozzátéve, ezzel elhárul az akadály a két térség gazdasági és társadalmi együttműködése előtt.
A tárcavezető emlékeztetett, Magyarországon 2010 óta mintegy 900 kilométernyi autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés valósult meg mintegy 3200 milliárd forint ráfordítással. Tavaly nyáron a beruházások folytatását szinte kivétel nélkül le kellett állítani, a kormány erőforrásait pedig „stratégiai célkitűzésekhez” kellett átrendezni – tette hozzá.
– hangoztatta Lázár János. Kitért arra, az ország az elmúlt években megvalósított legnagyobb autópálya-beruházása a Kassa–Miskolc-sztráda megépítése volt, ezt a programot szeretnék folytatni Nyíregyháza és Szatmárnémeti, Nyíregyháza és Munkács, illetve Békéscsaba és Arad közúti, illetve Szeged és Szabadka vasúti összekapcsolásával, az M6-os az országhatárig történő megépítésével, a 6-os főút autópályává bővítésével Szigetvár irányába.
Fotó: Facebook/Lázár János
„Azt is szeretnénk, hogy Győr és Dunaszerdahely autópályával legyen összekötve, tehát legalább tucatnyi olyan programunk van, amely egymáshoz közel, magyar vidéken lévő településeket kapcsol össze autópálya és úthálózat segítségével” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, az M49-es beruházása azért fontos, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új, elsősorban az autóipar kiszolgálására létrehozott gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.
A kormány minden más autópálya-építés leállítása után csak az M49-es beruházását hagyta jóvá 2022 őszén – emelte ki Lázár János, megjegyezve, a magyar-ukrán határig meghosszabbítandó M3-as továbbépítéséről és a Záhonyig tervezett M34-es megépítéséről is egyeztetések zajlanak. Az M49-es munkálatai öt százalékos készültségnél tartanak, a befejezési határidő az első szakaszra 2026 ősze, a másodikra pedig 2026 decembere lehet – tette hozzá.
A magyar–román határátléptetés kapcsán feltett újságírói kérdésre elmondta, a magyar kormány kifejezetten támogatja Románia schengeni tagságát, és a jövő évi magyar EU-elnökség alatt azon fog dolgozni, hogy ez mihamarabb megvalósulhasson.
Kereskényi Gábor és Lázár János
Fotó: Facebook/Lázár János
Kovács Sándor, Mátészalka és környékének fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, az autópálya foglalkoztatásban és infrastruktúrában egyaránt közelebb hozza a határ két oldalán élőket. Tilki Attila, a vásárosnaményi választókerület szintén kormánypárti képviselője azt hangoztatta, az M49-es közelebb hozhatja Szatmárnémetihez Kassát és akár Beregszászt is.
Amint arról beszámoltunk, a Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az akkori román gazdasági tárcavezetővel. Ez lesz a harmadik gyorsforgalmi útkapcsolat Magyarország és Románia között, a Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében megépülő átkelővel. Az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal.
Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.
„Illetve előkészítés alatt van a 2025-ös siker is, amikorra összekötik a felek a magyarországi M3-as autópályát a Szatmárnémeti körüli gyorsforgalmi úthálózattal” – sorolta Szijjártó, aki akkor még Lázár János mostani bejelentéséhez képest egy évvel korábbra tette a megvalósulást.
Munkagépek Nyírmeggyesen
Fotó: Facebook/Lázár János
Amely sokban függ a romániai féltől is. Bő egy hete számoltunk be arról, hogy a bukaresti közlekedési minisztérium azt javasolta: kormányhatározattal hagyják jóvá a Szatmárnémetit Óvárival, azaz a magyar határral összekötő gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges kisajátításokat – tehát itt még csak itt tartanak.
A Szatmár Megyei Tanács múlt hétfői tájékoztatása szerint a kártalanítás becsült összege 7,33 millió lej. Emlékeztetnek:
A munkálatok elvégzéséhez 1,67 millió négyzetméternyi terület kisajátítása szükséges, amely 597 magántulajdonban lévő területből áll. „Egy új határátkelő megnyitása elengedhetetlen Szatmár megye számára. A petei határátkelő tehermentesítése mellett ugyanakkor ez a gyorsforgalmi út Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék kölcsönös fejlődését is elő fogja segíteni, valamint kapcsolódási pontot hoz létre Szatmár megye és az európai autópálya-hálózat között” – nyilatkozta akkor Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A határ innenső oldalán tervezett gyorsforgalmi út az „északi autópálya” néven ismert projekt része, amely Szatmárnémeti mellett – kelet felé – Nagybányát, Dést, Besztercét, Vatra Dorneit és Suceavát érinti. Ugyanakkor a Szatmárnémeti–Óvári-szakasz nemzetközi megállapodás része is a magyarországi féllel kötött egyezség értelmében.
Egyébként közben megállapodás született a két ország közötti negyedik „kapocsról” is: a bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő új gyorsforgalmival.
A bukaresti közlekedési minisztérium azt javasolta, hogy kormányhatározattal hagyják jóvá a Szatmárnémetit Óvárival, azaz a magyar határral összekötő gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges kisajátításokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!