
2010. május 31., 10:082010. május 31., 10:08
Az eredeti szülőház rekonstrukciója olyan élethűre sikeredett, hogy a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható. A kegyhelyet tegnap a Szalontai Napok keretében avatták fel. Évekkel ezelőtt arra a nemes felhívásra vállalkoztunk, hogy szülővárosában visszahelyezzük jogaiba Arany Jánost, valamint a költő szülőhelyét. Már sikerült teljesíteni a feladatot, olyannyira, hogy halandó ember mély alázattal állhat meg a magyar nemzet kegyhelye előtt – hangoztatta tegnap Török László, Nagyszalonta polgármestere az Arany-porta avatóünnepségén. A hajdúváros magyar közössége számára ünnepnek számított ismét rendhagyó körülmények között fejet hajtani a település legnagyobb szülöttjének emléke előtt, olyannyira, hogy a helyi lap, a kétnyelvű – magyar és román – Szalontai Napló például az „évszázad szalontai eseményeként” harangozta be az eseményt.
Noha Nagyszalonta 20. századi történetében jelentőségüknél fogva minden bizonnyal voltak még a mostanihoz fogható események – a 21. században pedig alighanem még lesznek –, a megvalósítás kétséget kizáróan beírja magát a város piros betűs ünnepei közé. Elsősorban azért, mert immár minden magyar számára látogathatóvá vált a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának szülőhelye, az Arany-porta, ahol 1817. március 2-án Arany János meglátta a napvilágot. A helyi önkormányzat és az Arany János Művelődési Egyesület (AJME) a cél érdekében tájházat épített az egykori bogárhátú öreg ház helyén, és elsősorban szalontai emberek adományaiból etnográfiai múzeumot alakított ki az Arany János utcai ingatlanban.
A tegnapi avatóünnepségen Dánielisz Endre helytörténész, Arany-kutató kiselőadásából is kiderült, hogy a jelenlegi ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az AJME megvásárolt, ezt azonban a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára.
Az AJME végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását, a helyi képviselő-testület pedig 150 ezer lejjel támogatta a rekonstrukciót, amely olyan élethűre sikeredett, hogy a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható. „Ha belépünk erre a helyre, nemcsak a falakat, a nádfedeles tetőt avatjuk fel, hanem újra megtaláljuk Arany szellemiségét, ez a hely a nemzet templomává nemesült” – állapította meg Török László polgármester. Hasonló pátosszal méltatta az eseményt a rendezvény fővédnöke, Kósa Lajos debreceni polgármester, aki szerint az Arany-porta legalább annyit hozzátesz a magyar nemzet együvé tartozásához, mint az országgyűlés által a napokban bevezetett kettős állampolgárság intézménye.
„A nemzet együvé tartozását nem az fejezi ki, hogy tagjai egy ország határain belül élnek, hanem a lelki összetartozás. A magyar történelemben soha nem volt arra példa, hogy szomszédjai közül egy kivételével valamennyien támogatják törekvéseit” – utalt a Fidesz ügyvezető alelnöke arra, hogy Szlovákia kivételével egyetlen környező állam sem kifogásolja a kettős állampolgárság bevezetését. Az Arany-porta avatóünnepségét szavalatok, kórusműsor, valamint a helyi Toldi néptánccsoport kisiskolásainak vastapssal honorált remek fellépése színesítette.
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.