Látáskárosult gépkocsivezetők: hadat üzennek az álrokkantaknak

A Szebenben végzett ellenőrzés eredményei szerint 430 szúrópróbaszerűen vizsgált személy közül 271-nek jogtalanul megkapott fogyatékosigazolványa volt, nem szenved az igazolványban feltüntetett betegségekben, 83 esetben pedig a betegség besorolása volt indokolatlan fokozatú. „Csak Szeben megyében 354-en csalással jutottak szociális segélyhez, s ha egyetlen megyében 82 százalékos ez az arány, országos viszonylatban hatalmas összegeket veszítettünk el” – hangsúlyozta.

Az ellenőrzések eredményeit Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere is felháborítónak nevezte. Mint mondta, a helyi önkormányzat már több alkalommal is felhívta az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy túl sokan jutnak ilyen típusú állami juttatáshoz a megyében. „Szégyen, ami történik, és eljött az idő, hogy a munkaügyi tárca végre átfogó ellenőrzést végezzen minden megyében. Remélem, hogy mind a 19 000 fogyatékkal élő személy dossziéját ellenőrzik az elkövetkező időszakban.”
Június végén Romániában 690 496 fogyatékkal élő személyt (felnőttet és gyermeket) tartottak nyilván, legtöbben (673 359-en) családban élnek.

Rendellenességek Szatmár megyében is

Az elmúlt négy évben Szatmár megyében megállapították, hogy 300 rokkantnak nyilvánított személy kapja jogtalanul a pénzbeli juttatást – tudtuk meg Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnöktől, aki elmondta: nem várta meg az országos kivizsgálás kezdetét, és hónapokkal ezelőtt elrendelt egy átfogó vizsgálatot az illetékes hatóságnál, mely nemcsak a rokkantság megállapításával foglalkozó bizottságot érinti, hanem a teljes apparátust, konkrét eredményekről viszont nem számolt be. Az elnök szerint a rendőrség 2007-ben kezdett nyomozni azok után, akik gyanús körülmények között váltották ki a fogyatékossági igazolványt. Elmondta: beindult a pénzbehajtási eljárás is, mivel kötelesek visszafizetni a jogtalanul felvett pénzt. Csehi Árpád szerint az ellenőrzésen fennakadtak túlnyomó többségét látáskárosultként tartották nyilván, holott sokak közülük gépkocsit is vezetnek.

Látáskárosult könyvelők, gépkocsivezetők

Maros megyében öt-hat ügyben kezdett nyomozni a rendőrség – tájékoztatta lapunkat Schmidt Loránd, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezérigazgatója. Szerinte a csalások egyáltalán nem jellemzők a térségre. Az elmúlt években végzett szúrópróbákon egy gyengén látó, I. fokú rokkantsági csoportba besorolt személyről kiderült, hogy egy cég könyvelését végzi, másokról pedig, hogy gépkocsi-vezetési jogosítványuk van. Schmidt szerint egy gyengén látó személy szemüveggel még képes könyvelési munkát végezni, annál is inkább, mivel a kormány mindegyre azt szorgalmazza, hogy a fogyatékkal élő személyeket is kell alkalmazni.

Ami a gépkocsi-vezetői jogosítványokat illeti, az igazgató hangsúlyozta, a visszásnak tűnő helyzet többnyire annak tulajdonítható, hogy a gyengén látók még akkor szereztek jogosítványt, amikor nem volt gond a szemükkel. „Olyan esetről is tudok, amikor az illető hölgy, miután meggyengült a látása, és megkapta a rokkantsági státust, visszavitte a jogosítványát a rendőrségre, de a hatóságok nem akarták elfogadni” – számolt be az egyik esetről Schmidt Loránd.

A szakorvosok csalhatnak?

Hargita megyében eddig nem derült fény súlyos szabálytalanságokra a fogyatékossági igazolványok kapcsán – közölte a Krónikával Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. Elekes elmondta, átfogó ellenőrzésekre nem került sor, inkább szúrópróbaszerűen vizsgáltak meg eseteket, de Hargita megyében nem fedeztek fel rendkívüli problémát, csupán egy-egy papír hiányzott bizonyos mappákból, amelyek könnyedén pótolhatók voltak. Az illetékes igazgatóság vezetője elmondta, a bizottság, amely a fogyatékossági besorolással foglalkozik, szakorvosokból, szociális munkásokból és pszichológusokból áll, akik törvényes kritériumrendszer alapján döntik el, hogy a kérvényező jogosult-e a fogyatékossági igazolványra, vagy sem.

„Ezt nem lehet kikerülni, átjátszani, amilyen orvosi papírokat hoz magával a beteg, azt kell a bizottságnak figyelembe vennie, és azok alapján kell besorolni az igénylőt” – magyarázta Elekes Zoltán, hozzátéve, ha vannak is csalások, azokat nem a bizottságnál, hanem esetleg a szakorvosi papírokban lehet keresni. A bizottság tehát nem bírálhatja felül egy szakorvos véleményét – erre csupán egy másik szakorvos jogosult –, így ha a papírok alapján visszautasítják a besorolást, az igénylő fellebbezhet Bukarestben, és ha onnan sem kap számára kielégítő választ, joga van a törvényszékhez fordulni.

„Amíg a szakorvosi papírok azt írják, hogy az illető személy jogosult az igazolványra, addig a bizottságnak nincs alapja megtagadni jogosultságát” – összegezte a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.

Kovászna megyében is elenyésző rendellenességet tapasztaltak a fogyatékkal élők ellenőrzése során. Fehér Gabriella, a Kovászna Megye Tanácsa alárendeltségébe tartozó gyermekvédelmi és szociális igazgatóság sajtóreferense elmondta, néhány tucat esetet küldtek fel a munkaügyi minisztériumba, a listán azok is szerepelnek, akiket az ellenőrzés során nem találtak otthon. A procedúra szerint, a minisztérium küldi vissza azoknak a névsorát, akiknek újraellenőrzését szükségesnek tartja, s a vizsgálatot a szaktárca által létrehozott bizottság végzi el. Kovászna megyében még a végleges lista sem érkezett meg, valószínű azért, mert azokhoz a megyékhez képest, ahol ezerével találtak rendellenességet, Háromszéken elenyésző volt a számuk. Fehér Gabriella szerint egy újabb, átfogó ellenőrzésre akkor kerül sor Kovászna megyében, ha a problémás megyéket már befejezték.