
A hazai kórházak kétharmadánál még el sem kezdődött az akkreditációs folyamat, holott a jelenlegi jogszabályok szerint 2016 januárjától csak a szakmai minősítéssel rendelkező egészségügyi intézmények köthetnek szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS).
2014. december 05., 13:062014. december 05., 13:06
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója szerint valószínű, hogy kitolják a határidőt, hiszen egy év alatt nem tudják ilyen nagyszámú intézménynek kiadni a tanúsítványt, viszont szerződés hiányában pénz nélkül maradnak, így bezárhatják a kapukat.
A sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a folyamatot, több év alatt több százezer lejt költöttek arra, hogy jövő tavasszal megkaphassák a tanúsítványt. Az intézményt a napokban ellenőrizték, mintegy 95 százalékban teljesítették az elvárásokat, a 2471 kritérium közül csupán 131 feltételnek nem felelt meg a kórház. „Ezek az épületek jelenlegi állapotából fakadó vagy az építkezés miatti hiányosságok, például még nem készült el a mozgássérültek feljárója, és nincs játszótér” – magyarázta András Nagy Róbert.
A legtöbb hiányosságot a műemlék épületben működő pszichiátriaosztályon azonosították az akkreditációs bizottság tagjai. Antal Álmos orvos igazgató rámutatott, hogy országos szinten a kórházépületek több mint egynegyede a múlt század elején épült, miközben az európai standardokat az új építésű kórházakra dolgozták ki, a régi épületeket nehéz ezeknek megfeleltetni. A kórház vezetői felidézték, hogy az akkreditációs folyamat több mint két évig tartott, 150 ezer lejt költöttek illetékekre, és mintegy 800 ezer lejt beruházásokra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.
Mint ismeretes, Románia európai uniós nyomásra 2008-ban indította el a kórházak akkreditációját, egy évvel később törvényerőre emelkedtek a standardok, ám bürokratikus akadályok miatt a tanúsítványok kiállítása mintegy másfél évet csúszott. Országos szinten 480 kórház van, ezek közül 460 iratkozott fel az akkreditációra, és eddig csak 77 kapta meg az elismervényt.
Novembertől újabb 56 egészségügyi intézményt mértek fel, többek között a sepsiszentgyörgyit is. A kórházak többsége nem került sorra, ám sok intézmény vezetősége halasztott is, mert attól tart, még mindig nem áll készen az ellenőrzésre.
Jogos volt a panaszok többsége
Mintegy ötven panaszt vizsgált ki a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége ebben az évben, ezek többsége szóban hangzott el, 16 esetben iktattak írásos bejelentést. Antal Álmos orvos igazgató elmondta, a legtöbb beteg a sürgősségre panaszkodott, és a legtöbb bejelentés megalapozott volt. Az orvosok, betegápolók viselkedését, modorát kifogásolták, illetve azt, hogy panaszukat nem minősítették sürgősnek, vagy a járóbeteg-rendelőben új időpontot kaptak. Antal Álmos hangsúlyozta, nem tudják kiküszöbölni az újraprogramálásokat, mert az orvosok többsége a kórházban és a poliklinikán is dolgozik, ha például egy műtét elhúzódik, nem érnek át időben a rendelőbe. A sürgősségen nagy nyomás alatt dolgoznak, ebben az évben több mint 30 ezer beteget láttak el, de ez nem mentesíti az orvosokat. „Egy orvos akkor sem kiabálhat, ha a beteg bepánikolt, vagy a hozzátartozó agresszív” – szögezte le az igazgató. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában nincs olyan törvény, amely védené az egészségügyben dolgozókat az erőszaktól.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!