Helyiek szerint nem sikerül megtalálni a megoldást, amely mindkét közösség számára elfogadható
Fotó: Wikipédia/Deák Zsolt
Miközben a roma közösség felzárkóztatására, megsegítésére, az általuk lakott falurész fejlesztésére törekednek a hatóságok, a közösség más tagjai úgy érzik, sorsukra hagyták őket a Brassó megyei Alsórákoson. Tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki, mert a mintegy másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartotta, fosztogatta a magyar többségű lakosságot. Azóta a helyzet javult ugyan, ám a faluban továbbra is érzékelhető a feszültség.
2022. november 17., 09:012022. november 17., 09:01
Érzékenyítő és felzárkóztató projektet bonyolítanak le a Brassó megyei Alsórákoson, ahol tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki, mert a mintegy másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartotta, fosztogatta a lakosságot. Most a Krónika érdeklődésére többen megerősítették: azóta a helyzet ugyan javult, ám a faluban továbbra is érzékelhető a feszültség.
Többen panaszolják, hogy miközben a roma közösség felzárkóztatására, megsegítésére, az általuk lakott falurész fejlesztésére törekednek a hatóságok, a faluközösség más tagjai úgy érzik, sorsukra hagyták őket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: a felelősség közös; az elfogadással gondok vannak, még mindig gyakoriak az előítéletek a mintegy 3300 lelket számláló községben, ahol a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a lakosság 55 százaléka magyar, 23,5 százaléka román és 21,5 százaléka roma nemzetiségű.
Amint arról beszámoltunk, tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki a faluban, miután a roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. Ezt követően a hatóságok kivezényelték a karhatalmi erőket a településre, majd a biztonságiak éjjel-nappal járőröztek az utcákon. Akkori helyszíni riportunkban a magyar lakosság tagjai arra panaszkodtak, a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kellett őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törtek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat loptak el.
Lincshangulat alakult ki a hétvégén a Brassó megyei Alsórákoson, miután a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. A településen jelenleg fokozott rendőri készültség biztosítja a nyugalmat, mivel pénteken este verekedésbe torkollott az elmúlt hetekben amúgy is pattanásig feszült konfrontáció. A romák három fiatalt vertek meg egy összetűzésben – köztük a...
A minap a Brassó megyei fejlesztési ügynökség közleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy folyamatban van egy ötéves projektjük, melynek román megnevezése a „RACOS” betűszó (Alsórákos román elnevezése Racoș), és a felelősségteljes hozzáállásra, az együttműködésre, a lehetőségekre és a támogatásra fekteti a hangsúlyt. A Norvég Alap által közel egymillió euróval finanszírozott projektet több civil szervezettel karöltve bonyolítják le, azzal a céllal, hogy Alsórákos községben 500, sérülékeny családból származó személynek, és „otthon hagyott” gyereknek növeljék az életminőségét. Ezzel párhuzamosan érzékenyítik a többségi közösség tagjait, a helyi intézmények munkatársait a kiszolgáltatottak helyzetére. A célcsoportba 280 gyereket, 50 fiatalt és 170 felnőttet vontak be Alsórákosról és a hozzá tartozó Mátéfalváról; számukra társadalmi és egészségügyi képzéseket tartanak, segítenek, hogy javítsák a lakhatási körülményeiket. Másrészt 470 diáknak, 30 pedagógusnak, 180 helyi munkavállalónak szerveznek képzéseket, kirándulásokat, vetélkedőket, melyek során az esélyegyenlőségre, a diszkrimináció megszüntetésére hívják fel a figyelmüket.
Felzárkóztak? A helyi roma közösség tagjai tizenegy évvel ezelőtt
Közben az elmúlt tizenegy év során valamelyest javult a helyzet. A tettlegességek megszűntek, a lopások, csíny-
tevések, melyek akkor kirobbantották az etnikai konfliktust, nem olyan gyakoriak, de továbbra is megtörténnek – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő alsórákosi. Leginkább azt nehezményezi, hogy a magyar közösséget nem támogatják, úgy érzik, magukra maradtak, a problémákat „szőnyeg alá söprik”. Minden, ami történik a faluban, a roma közösség érdekében zajlik, emiatt továbbra is ketyeg az időzített bomba a faluban, bármikor meggyulladhat a kanóc – fogalmazott interjúalanyunk.
Mint mondta, akkor volt a legnagyobb rend és közbiztonság, amikor magán őrző-védő céggel volt szerződésük, az éjjel-nappal járőröző biztonságiak vigyáztak a lakók nyugalmára. Arra azonban nincs lehetőség, hogy most is fizessék ezt a szolgáltatást. Az alpolgármester tájékoztatása szerint a romák nagy része külföldön dolgozik, akik pedig itthon maradnak, nem szívesen vállalnak munkát; a napszámért megfizethetetlenül magas bért kérnek, így ritkán foglalkoztatják őket. Fosztogatások elvétve történnek, ám a falopás „napirenden van”.
Nem sikerül megtalálni a megoldást, amely megnyugtatóan rendezi a helyzetet, és mind a két közösség számára elfogadható – összegzett ugyanakkor lapunknak Hegyesi Ildikó nyugalmazott magyar szakos tanár. Az Alsórákoson élő, korábban évtizedekig ott tanító nyugdíjas pedagógus elmondása szerint
Sokan dolgoznak külföldön, és abból tartják el a családjukat. Viszont a magántulajdont nem tisztelik: ráépítenek más földjére, elviszik a lekaszált lucernát, ha szükségük van rá – taglalta a pedagógus. Úgy véli, éppen ez vezetett oda, hogy az alsórákosiak közül sokan parlagon hagyják földjeiket, nem kockáztatják, hogy fosztogatók prédájává váljon munkájuk gyümölcse.
„A falu közössége nem fogadja be a romákat, tele vagyunk előítéletekkel, gyakorlatilag gettóban élnek, senki nem fogadna el egy roma családot szomszédjának, a munkaadók is hátrányosan megkülönböztetik őket” – sorolta Hegyesi Ildikó, aki szerint mindenkinek szembe kell néznie hibáival, vállalni kell a felelősséget.
Pattanásig feszült a hangulat Alsórákoson, ahol a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségű Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A szülők már...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!