Lakásbiztosítás: nincs bírság

A legoptimálisabb esetben is csak odáig jutottak el a város- vagy községházi illetékesek, hogy figyelmeztették a mulasztókat, ám a Krónika munkatársainak nem sikerült olyan települést találniuk, ahol sor került volna már bírságolásra. Ezen az állapoton kíván változtatni Dorel Coica, Szatmárnémeti polgármestere, aki 2014-től a kötelező lakásbiztosítás meglétének igazolásától teszik függővé az önkormányzat adóosztályának szolgáltatásait Szatmárnémetiben. Amennyiben hatályba lép az elöljáró terve, akkor január 1-jétől csakis az kaphat adóügyi bizonylatot, aki felmutatja a kötelező lakásbiztosítás megkötéséről szóló igazolást. A tiltás pedig úgy tűnik, hogy nemcsak az adóügyi bizonylatokra fog vonatkozni.

A szatmári polgármester elképzelése szerint ugyanis semmiféle ügyintézést nem tesznek majd lehetővé az önkormányzat adóosztályán azok számára, akik rendelkeznek lakástulajdonnal, a biztosítás megkötését viszont nem tudják igazolni.

A városháza mostanáig egyébként itt sem tett eleget a jogszabályi előírásoknak, amelyek a helyi önkormányzatokat kötelezik arra, hogy nyilvántartásba vegyék a biztosítókkal szerződőket, és havonta küldjenek fizetési felszólítást azoknak, akiknek elmaradásuk van. Ilyés Gyula, a város előző polgármestere egyenesen „ördögi szisztémának”, az önkormányzatokat lehetetlen helyzetbe hozó kezdeményezésnek nevezte a jogszabályt, amivel az állam lényegében arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy egy magáncég számára hajtsanak be pénzt. Ez pedig Ilyés korábbi nyilatkozatai szerint akkora megterhelést jelentene a polgármesteri hivataloknak, amelyet nem tudnak vállalni. Ilyés szerint az évi 20 euróba kerülő kötelező lakásbiztosítások megkötésével az állam a Katasztrófák Elleni Biztosítási Pool (PAID) kereskedelmi társaságot bízta meg, amelynek részvényesei biztosítási ügynökségek. A nem szerződő ingatlan-tulajdonosoknak – akik száma igen jelentős – a polgármesteri hivatal havonta saját költségén, ajánlott levélben lenne köteles fizetési felszólítást küldeni. Ilyés Gyula két éve úgy számolt: a körülbelül 6 lejes kézbesítési költséget figyelembe véve, ez havonta megközelítőleg 250 ezer lejes pluszkiadást jelentene a városnak, a negyedmillió lejes (esetleg ennél valamivel kisebb) összeget pedig minden hónapban ki kellene majd fizetniük. A papírmunka elvégzésére továbbá külön irodát kellene létrehozniuk, ahol körülbelül tíz személyt kellene fizetniük. A biztosítandó károk megállapítását sem tartotta továbbá korrektnek, hiszen Szatmárnémetit sem árvíz, sem földrengés, sem földcsuszamlás nem fenyegeti. Ilyés bejelentésekor a 45 ezer szatmárnémeti lakásból mindössze 3 ezer volt biztosítva. Arról, hogy jelen pillanatban mi a helyzet e téren, Dorel Coica nem tudott nyilatkozni.

Várad: nincs esély katasztrófára

Mivel Nagyváradon sem mutatkozik túlzott esély a törvényben megjelölt természeti katasztrófákra, a városvezetés úgy határozott, itt továbbra is elmarad a számonkérés. Az önkormányzat hivatalos közlése szerint eddig senkit nem bírságoltak meg, és ezután sem áll szándékukban azt kiróni. A váradi önkormányzatnál jóval borúlátóbb egyébkén a PAID. „Már nem épp úgy van, mint régen. A klímaváltozásosok következtében ott is történhetnek katasztrófák ahol korábban nem voltak, és nem tartoznak a veszélyeztetett övezetbe”– vallják a pool illetékesei.

Hiányzó adatbázisok

Marosvásárhelyen sem követi ugyanakkor az önkormányzat a lakásbiztosításokat. A Krónika által megkérdezett érintettek nem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért, Peti András alpolgármester, akinek az adók és illeték behajtásának a követése is a feladatkörébe közé tartózik, pedig annyit mondott, hogy a törvény alkalmazhatatlan. Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos szerint a végrehajtó testületnek kötelessége lenne követni az adósságokat, de a kényszervégrehajtásért felelős osztályvezető, Szövérfi László már arról nyilatkozott, hogy tudtával senki nem tart semmiféle nyilvántartást. Ercsei Ferenc, az adóosztály vezetője szerint erre valószínűleg azért nem kerül sor, mert a bírság értékének mindössze 20 százaléka maradna az önkormányzat kasszájába, a többi a központi költségvetést duzzasztaná. „Több erdélyi nagyváros önkormányzatával is konzultáltunk, ott sem követik a kötelező biztosítások nyilvántartását, ebből következőleg nem is büntetnek” – tudtuk meg Ercseitől. Az önkormányzatok helyzetét a központi adatbázis hiányosságai is nehezítik, hisz sehol nem jelenik meg azon ingatlantulajdonosok neve, akik fakultatív biztosítással rendelkeznek, így nem kötelezhetők egy másik szerződés megkötésére.

Mihai Ruşti, a besztercei városháza szóvivője eközben azt mondja, ők azért nem kezdték el máig sem az ellenőrzést és a számonkérést, mivel a törvény nem rendelkezik annak módszertanáról. Mint fogalmazott, az intézmény dolgozói felkereshetnének minden lakost, azonban ahhoz időre és pénzre lenne szükség. Elmondása szerint az lenne a leeghatékonyabb megoldás, ha a biztosítók egy közös adatbázisban rögzítenék, hogy kinek van biztosítása, illetve kinek nincs, így az önkormányzat illetékesei tudnák, kiket kell felszólítani, hogy fizessenek, s amennyiben ezt megtagadnák, bírságolhatnának.

A sepsiszentgyörgyi városházán sem kaptak még kimutatást a biztosítótársaságok szövetségétől, ezért nincs adatbázisuk arról, hogy ki fizetette be a kötelező biztosítást – jelentette ki érdeklődésére Balogh Ottó. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal adóügyi igazgatóságának munkatársa leszögezte, amint megkapják ezeket az adatokat, figyelmeztetik a mulasztókat, és behajtják az elmaradásokat. A felügyeleti irodát ugyanakkor azért nem indították be, mert nem volt rá anyagi keret, s úgy értékelték újabb feladatot varrtak a nyakukba, források megjelölése nélkül. Mivel a jogszabály módosítása nyomán az önkormányzatok megkapják a kötelező biztosításból befolyt összegek egy részét, most már készek beindítani ezt, csak előbb várják a kimutatásokat.

Van, ahol ellenőriznek

Kolozsváron már előbbre tartanak a törvény érvényesítése terén, ugyanis az önkormányzat időszakosan ellenőrzi a kötelező lakásbiztosítások befizetését. Bírságot azonban még a kincses városban sem róttak ki, csak felszólítást küldtek ki azoknak, aki elmulasztották megkötni a biztosítást – tudtuk meg Kinizsi Zoltántól, a városháza szakreferensétől. Kinizsi ugyanakkor elmondta, továbbra sem fognak bírságot kiróni a lakástulajdonosokra. „A kincses város önkormányzata sem emberi, sem anyagi erőforrásokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy elvégezze más, esetünkben a biztosító társaságok munkáját” – szögezte le Kinizsi.

A legszegényebbek megúszhatják?

Nem csak önkormányzatok, hanem a biztosító társaságok sem vették egyébként túl komolyan a kötelező biztosításokat, sokan már a törvény megjelenésekor jelezték, hogy nem feltétlenül éri meg nekik ezzel foglalkozni. Ennek egyik oka – az anyagiakon túl –, hogy az országban igen sok a vályogház, illetve a dülöngélő tákolmány. A Galac megyei árvizek nyomán merült fel annak a lehetősége, hogy a hasonlókban élőknek a jövőben ne kelljen kötelező biztosítást fizetniük. Erről Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes beszélt a tragédiát követően. Mint hangsúlyozta, ezekben a viskókban többnyire annyira szegény emberek laknak, akik nem tudják megengedni maguknak a legolcsóbb biztosítást sem, ugyanakkor – tette hozzá –, a biztosítók sem állnak sorban, hogy az ilyen lakásokat bebiztosítsák.

Mindenkinek muszáj lenne

A kilátásba helyezett módosításokig viszont nincs apelláta, minden ingatlantulajdonos köteles megkötni a kötelező lakásbiztosítást, még azok is, akik ennél jóval nagyobb értékű és több tényezőre kiterjedő fakultatív biztosítással rendelkeznek. Ugyanis bár a bukaresti táblabíróság tavaly felfüggesztette a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács (CSA) azon határozatát, amely többek között kimondja, hogy az ingatlantulajdonosoknak a fakultatív biztosítás mellett a kötelező lakásbiztosítást is meg kell kötniük az idén augusztus óta érvényben lévő törvénymódosítás értelmében. A változtatás ugyanakkor arra is kitér, hogy a kötelező biztosítást, csupán a már meglévő fakultatív biztosítás lejárta után kell megkötniük az érintetteknek. A törvénymódosítás értelmében a fakultatív biztosítás gyakorlatilag kiegészíti majd ezt az alapcsomagot, tehát a kárfelmérés után először a kötelező lakásbiztosítás alapján járó kártérítést utalják majd a kedvezményezetnek, míg a fakultatív biztosítás az összértékből fennmaradt különbséget fedezi majd.

A törvénymódosítás arra is kitér, hogy immár nem csak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Pool (PAID) tagjainál lehet megkötni a kötelező biztosítást, hanem azt vállaló és a PAID-del partnerséget kötő bármely más biztosítótársaságnál is.

Gyarapodó közösség

A PAID sajtószolgálata ugyanakkor a Krónika megkeresésére jelezte: augusztus 31. több mint 420 ezer érvényes kötelező lakásbiztosítást tartottak nyilván, ami duplája a tavaly ilyenkor jegyzetnek. „A törvénymódosítás visszatükröződik az adatokban: augusztusban végig növekvő tendenciát jegyeztünk, a kötelező biztosításk száma 30,5 százalékkal emelkedett a hónap során, azaz mintegy százezer kötelező lakásbiztosítással lett több” – tájékoztatott az illetékes. A statisztikák szerint többnyire az A típusú, városi házakra vásárolták meg az alapcsomagot, a legtöbbet Bukarestben (72 ezer), valamint Konstanca (24 ezer) és Temes (20 ezer) megyében értékesítettek. Az erdélyi megyék viszont továbbra sem tolonganak: augusztusban Szilágy megye (2400) volt a sereghajtó, de Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyékben sincs sokaknak kötelező lakásbiztosítása.

Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítás a fa- és vályogházak esetében évente 10 euróba, míg tégla- vagy kőházakra évi 20 euróba kerül. A megkötött szerződés kártérítést biztosít árvíz, földcsuszamlás vagy földrengés esetén 10 ezer, valamint 20 ezer euró értékben. A bírság viszont a biztosítás áránál lényegesen magasabb, elérheti akár az 500 lejt is.