Hirdetés

Kutatócsoport vizsgálja a trianoni békeszerződés körülményeit

•  Fotó: Fortepan/Székely Márton

Fotó: Fortepan/Székely Márton

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, így például az első világháború utáni katonai özeomlást és a haderő leszerelését, a közellátás problémáit és Trianon emlékezetét. Az Ablonczy Balázs történész vezetésével tavaly létrejött MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportról az Akadémia honlapján – olvasható a tájékoztatóban

MTI

2017. február 08., 12:232017. február 08., 12:23

A kutatócsoport célja monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal hozzájárulni ahhoz, hogy a tudományos közösség és a magyar közvélemény jobban megismerje a békeszerződés pontos körülményeit. A többéves program részeként eddig ismeretlen, a béke-előkészítést és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratokat publikálnak, elsőként a magyar békedelegáció naplóját, Zeidler Miklós történész szerkesztésében, de tervezik amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok közlését is.

A kutatások egy másik iránya a magyar társadalom és a katonai összeomlás kapcsolatát vizsgálja, ezen belül a hadsereg szerepét, a menekültkérdést, a közellátást és az impériumváltást, az állami fennhatóság megváltozását a helyi szinteken. A kutatók választ keresnek olyan, a közvéleményt és a történészeket is érdeklő kérdésekre, mint például, hogy milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásához 1918 őszén, és lehetséges lett volna-e fegyverrel megakadályozni a történelmi Magyarország egy részének vagy akár egészének elvesztését.

A magyar közvélemény ebben a kérdésben már az 1920-as években két táborra szakadt. A Horthy-korszak ellenforradalmi történetírása egyértelműen a Károlyi-kormány elhibázott politikájának számlájára írta a haderő szétesését, míg az oktobrista emigráció politikusai a háború természetes következményeként írták le az eseményeket. A katonai összeomlást részletesen feldolgozó modern összefoglalás mindmáig nem készült.

A szakemberek számos új szempontot igyekeznek érvényesíteni kutatásaikban, így például bemutatni azokat a 19. századi tendenciákat, amelyek a szociáldemokrata párt erős antimilitarista politikájához vezettek. A korábbi vizsgálatok földrajzi kereteit meghaladva a projekt a magyar helyzetet más vesztes országokkal, elsősorban az eddig meglepően kevés figyelmet kapó Ausztriával hasonlítja össze. A kutatások túllépnek a „vörös” Budapest és a „nemzeti” vidék merev szembenállásán is. A határok megszilárdulásával kapcsolatban a szakemberek foglalkoznak az új határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokkal és az 1918 és 1924 között létrejött, rövid életű közép- és kelet-európai államokkal.

Trianon földrajzának kutatása részben az új határok következtében kettészakított régiók, vonzáskörzetüktől elválasztott városok, szétzilált térbeli gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok vizsgálatára irányul, részben pedig azokra a földrajzi elméletekre, amelyek az új határok jogtalanságát, illetve jogosságát igazolják. A kutatások célja, hogy a két világháború között széles körben ismert érveket kvantitatív alapokon nyugvó esettanulmányokkal tesztelje, elsősorban az osztrák–magyar és a csehszlovák–magyar határszakaszon.

A magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket pedig megpróbálják ütköztetni néhány szomszédos ország geográfusainak érvelésével, arra is választ keresve, hogy miként járult hozzá ezekben az országokban a földrajz az átalakult nemzeti tér közgondolkodásba, nemzeti identitásba illesztéséhez, hogyan jöttek létre az újonnan megszerzett tájakon új identitások. A kutatás kitér Trianon emlékezete – a történetírás, irodalom, emlékművek – és a magyar társadalom kapcsolatára.

Az első világháborút magyar vonatkozásban lezáró 1920-as trianoni békeszerződés következménye volt többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és Magyarország – Horvátország nélküli – területének 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságának 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenése. Akkor mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került a trianoni határokon kívülre, idegen államok fennhatósága alá.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 19., csütörtök

Egységesen támogatják a Fideszt az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.

Egységesen támogatják a Fideszt az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

„Hosszú távú védelem Parajdnak”: elfogadta a kormány a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét

Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.

„Hosszú távú védelem Parajdnak”: elfogadta a kormány a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét
2026. február 19., csütörtök

Miért nem láttuk, hogy jön 9/11 vagy az ukrajnai háború? – Robert C. Castel a figyelmen kívül hagyott jelekről

Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?

Miért nem láttuk, hogy jön 9/11 vagy az ukrajnai háború? – Robert C. Castel a figyelmen kívül hagyott jelekről
2026. február 19., csütörtök

Gabonaforgalmazástól a csirkehúsig: erdélyi modell az agrárium megújítására

Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.

Gabonaforgalmazástól a csirkehúsig: erdélyi modell az agrárium megújítására
Hirdetés
2026. február 18., szerda

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika

Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika
2026. február 18., szerda

Többszörös ingatlanadó: felszólítást kaptak a rövid távú szállásadók

„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.

Többszörös ingatlanadó: felszólítást kaptak a rövid távú szállásadók
2026. február 18., szerda

Elkezdődött az új sóbánya építése Kolozs megyében

Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.

Elkezdődött az új sóbánya építése Kolozs megyében
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Kivándorolt erdélyi szakemberek az orvosok meglebegtetett röghöz kötéséről, a rendszerszintű problémákról

Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.

Kivándorolt erdélyi szakemberek az orvosok meglebegtetett röghöz kötéséről, a rendszerszintű problémákról
2026. február 18., szerda

Egy „tégla” Márk házikójához – Jótékonysági estet szerveznek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában

Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.

Egy „tégla” Márk házikójához – Jótékonysági estet szerveznek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
2026. február 18., szerda

Európa is meghallhatja Marosvásárhely hangját a Székely Nemzeti Tanács szerint

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Európa is meghallhatja Marosvásárhely hangját a Székely Nemzeti Tanács szerint
Hirdetés
Hirdetés