Hirdetés

Kutatócsoport vizsgálja a trianoni békeszerződés körülményeit

•  Fotó: Fortepan/Székely Márton

Fotó: Fortepan/Székely Márton

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, így például az első világháború utáni katonai özeomlást és a haderő leszerelését, a közellátás problémáit és Trianon emlékezetét. Az Ablonczy Balázs történész vezetésével tavaly létrejött MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportról az Akadémia honlapján – olvasható a tájékoztatóban

MTI

2017. február 08., 12:232017. február 08., 12:23

A kutatócsoport célja monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal hozzájárulni ahhoz, hogy a tudományos közösség és a magyar közvélemény jobban megismerje a békeszerződés pontos körülményeit. A többéves program részeként eddig ismeretlen, a béke-előkészítést és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratokat publikálnak, elsőként a magyar békedelegáció naplóját, Zeidler Miklós történész szerkesztésében, de tervezik amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok közlését is.

A kutatások egy másik iránya a magyar társadalom és a katonai összeomlás kapcsolatát vizsgálja, ezen belül a hadsereg szerepét, a menekültkérdést, a közellátást és az impériumváltást, az állami fennhatóság megváltozását a helyi szinteken. A kutatók választ keresnek olyan, a közvéleményt és a történészeket is érdeklő kérdésekre, mint például, hogy milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásához 1918 őszén, és lehetséges lett volna-e fegyverrel megakadályozni a történelmi Magyarország egy részének vagy akár egészének elvesztését.

A magyar közvélemény ebben a kérdésben már az 1920-as években két táborra szakadt. A Horthy-korszak ellenforradalmi történetírása egyértelműen a Károlyi-kormány elhibázott politikájának számlájára írta a haderő szétesését, míg az oktobrista emigráció politikusai a háború természetes következményeként írták le az eseményeket. A katonai összeomlást részletesen feldolgozó modern összefoglalás mindmáig nem készült.

A szakemberek számos új szempontot igyekeznek érvényesíteni kutatásaikban, így például bemutatni azokat a 19. századi tendenciákat, amelyek a szociáldemokrata párt erős antimilitarista politikájához vezettek. A korábbi vizsgálatok földrajzi kereteit meghaladva a projekt a magyar helyzetet más vesztes országokkal, elsősorban az eddig meglepően kevés figyelmet kapó Ausztriával hasonlítja össze. A kutatások túllépnek a „vörös” Budapest és a „nemzeti” vidék merev szembenállásán is. A határok megszilárdulásával kapcsolatban a szakemberek foglalkoznak az új határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokkal és az 1918 és 1924 között létrejött, rövid életű közép- és kelet-európai államokkal.

Trianon földrajzának kutatása részben az új határok következtében kettészakított régiók, vonzáskörzetüktől elválasztott városok, szétzilált térbeli gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok vizsgálatára irányul, részben pedig azokra a földrajzi elméletekre, amelyek az új határok jogtalanságát, illetve jogosságát igazolják. A kutatások célja, hogy a két világháború között széles körben ismert érveket kvantitatív alapokon nyugvó esettanulmányokkal tesztelje, elsősorban az osztrák–magyar és a csehszlovák–magyar határszakaszon.

A magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket pedig megpróbálják ütköztetni néhány szomszédos ország geográfusainak érvelésével, arra is választ keresve, hogy miként járult hozzá ezekben az országokban a földrajz az átalakult nemzeti tér közgondolkodásba, nemzeti identitásba illesztéséhez, hogyan jöttek létre az újonnan megszerzett tájakon új identitások. A kutatás kitér Trianon emlékezete – a történetírás, irodalom, emlékművek – és a magyar társadalom kapcsolatára.

Az első világháborút magyar vonatkozásban lezáró 1920-as trianoni békeszerződés következménye volt többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és Magyarország – Horvátország nélküli – területének 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságának 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenése. Akkor mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került a trianoni határokon kívülre, idegen államok fennhatósága alá.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 05., vasárnap

​ „A hit nem pusztán bizonyítékok kérdése” – Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök húsvéti pásztorlevele

Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspökének húsvéti pásztorlevele

​ „A hit nem pusztán bizonyítékok kérdése” – Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök húsvéti pásztorlevele
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Nem elég, hogy késnek, még lopnak is a nagyszabású erdélyi vasútfelújításon dolgozók

Sikkasztás bűncselekményének gyanúja miatt bűnvádi eljárást indítottak a Kolozs megyei rendőrök, mivel felmerült a gyanú, hogy javakat tulajdonítottak el a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal felújításának munkatelepéről.

Nem elég, hogy késnek, még lopnak is a nagyszabású erdélyi vasútfelújításon dolgozók
2026. április 05., vasárnap

„Krisztus élő és mindenható Úr” – Adorjáni Dezső Zoltán püspök húsvéti pásztorlevele

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökének húsvéti pásztorlevele

„Krisztus élő és mindenható Úr” – Adorjáni Dezső Zoltán püspök húsvéti pásztorlevele
2026. április 04., szombat

Áramlopás miatt razziáztak Maros megyében: három férfit őrizetbe vettek

Áramlopás gyanúja miatt tartottak nagyszabású rendőrségi akciót Maros megyében, amelynek nyomán három férfit 24 órára őrizetbe vettek. A hatóságok szerint az érintettek illegális berendezések segítségével csatlakoztak közvetlenül az elektromos hálózatra.

Áramlopás miatt razziáztak Maros megyében: három férfit őrizetbe vettek
Hirdetés
2026. április 04., szombat

Krisztus feltámadása: Istennek terve van az emberrel – Kolumbán Vilmos József református püspök húsvéti üzenete

A bizonytalanság, háborúk és válságok terhe alatt élő világban az ember biztonságra vágyik. A húsvéti üzenet választ ad: Krisztus feltámadása hitünk alapja, reménységünk és jövőnk biztosítéka – hangsúlyozza Kolumbán Vilmos József református püspök.

Krisztus feltámadása: Istennek terve van az emberrel – Kolumbán Vilmos József református püspök húsvéti üzenete
2026. április 04., szombat

Fegyvert rejtett a csomag: a kolozsvári repülőtéren buktatták le a küldeményt

Határrendészekből és vámosokból álló közös csapat, kutyás egységek közreműködésével, egy légpuskát és 200 darab lövedéket talált a csomagok ellenőrzése során a kolozsvári nemzetközi repülőtéren.

Fegyvert rejtett a csomag: a kolozsvári repülőtéren buktatták le a küldeményt
2026. április 04., szombat

Kétmillió eurós támogatás az egyedül élő idősek gondozására Nagykároly és Tasnád térségében

Közel kétmillió euró értékű finanszírozást nyert el a Szatmár Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság és a Dél‑Nyugat Szatmár Vidékfejlesztési Akciócsoport az egyedül élő, alacsony jövedelmű idősek támogatására a Nagykároly és Tasnád térségében.

Kétmillió eurós támogatás az egyedül élő idősek gondozására Nagykároly és Tasnád térségében
Hirdetés
2026. április 04., szombat

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
2026. április 04., szombat

Tojásírás: viaszba írt ünnep az Erdélyi Hagyományok Háza foglalkozásain

Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.

Tojásírás: viaszba írt ünnep az Erdélyi Hagyományok Háza foglalkozásain
2026. április 03., péntek

Marosvásárhelyen egyre többen használják a tömegközlekedést

Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.

Marosvásárhelyen egyre többen használják a tömegközlekedést
Hirdetés
Hirdetés