Kun Miklós Széchenyi-díjas történész erdélyi kötődéséről is mesélt
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét? Kun Miklós Széchenyi-díjas történész a Kolozsvári Magyar Napokon levéltári dokumentumok, személyes kutatói élmények és anekdoták segítségével idézte fel a sztálini Erdély-politika hátterét.
2026. augusztus 20., 14:142026. augusztus 20., 14:14
Kun Miklóst nem kellett bemutatni a kolozsvári közönségnek: a Széchenyi-díjas történész, az egyik legismertebb magyar Oroszország- és Szovjetunió-kutató régi visszatérő vendége a városnak, A rejtélyes XX. század című televíziós sorozatából pedig azok is jól ismerhetik jellegzetes, anekdotázó előadásmódját, akik történelmi szakkönyveket ritkábban vesznek a kezükbe.
„Nekem Kolozsvár a szerelmem marad, és amíg élek, az is lesz” – mondta, majd felidézte, hogy mintegy másfél évtizeddel korábban még azt tervezte, vásárol a városban egy manzárdlakást, és félig-meddig Kolozsvárra költözik, amiből végül nem lett semmi, a kötődés azonban megmaradt. Mint mondta, Ausztráliát leszámítva minden kontinensen járt, Kolozsvár mégis „a szíve csücske”.
Mielőtt rátért volna arra, mit tudott Sztálin Erdélyről, és hogyan alakult Észak-Erdély sorsa a háború végén, Kun Miklós egy régi dalt idézett fel:
Kun Miklós maga is emlékezett rá gyerekkorából: mozikban, filmvetítések előtt hallotta.
Kun Miklós hosszú évtizedek óta kutatja Sztálin életét és a szovjet rendszer működését. Elmondta, hogy a Szovjetunió átalakulása idején az elsők között férhetett hozzá Sztálin hagyatékához, és később több hullámban kutatta a diktátor magánarchívumát.
A dokumentumokból számára többek között az derült ki, mennyire foglalkoztatta Sztálint a földrajz és különösen a határok kérdése:
A történész ennek magyarázatához a két világháború közötti időszakig nyúlt vissza, kifejtve: a Szovjetunió és Románia viszonyát hosszú ideig Besszarábia kérdése terhelte, Moszkva pedig Romániát a térség egyik ellenséges államának tekintette. A második világháború közeledtével aztán a román területi kérdések a nagyhatalmi politika részévé váltak.
sokkal inkább az, hogy egy adott területnek milyen stratégiai jelentősége volt, és melyik hadsereg tartotta ellenőrzése alatt.
„Sztálin általában senkit nem szeretett” – jegyezte meg.
Mint mondta, a diktátor valóban sértően tudott beszélni különböző népekről, de ha a politikai érdeke úgy kívánta, ugyanazzal a szereplővel egyik nap ellenségesen, máskor kifejezetten barátságosan viselkedett. Erre hozta példának az 1946-os magyar tárgyalásokat is, amikor Nagy Ferenc miniszterelnökkel Sztálin kedves volt, még ajándékot is adott neki, miközben a magyar fél számára fontos erdélyi határkérdésben végül nem tett érdemi engedményt.
A második világháború végén Észak-Erdély különösen jól mutatta ezt a logikát.
A történész értelmezésében Észak-Erdély ebben az időszakban Moszkva kezében politikai ütőkártyává vált. Romániában ugyanis még korántsem volt eldöntött, milyen kormány kerül hatalomra.
Kun Miklós idézte Sztálin álláspontját: ha Romániában „valóban demokratikus” kormány alakul, a Vörös Hadsereg átadja Észak-Erdély közigazgatását. A „demokratikus” természetesen itt nem a mai értelemben vett demokráciát jelentette, hanem Moszkva számára elfogadható, hozzá lojális kormányt. Sztálin ugyanakkor azt is elvárta, hogy az új hatalom képes legyen biztosítani a románok és magyarok békés együttélését.
Petru Groza kormányának megalakulásával aztán ez a feltétel teljesült, a szovjet katonai közigazgatás megszűnt, Észak-Erdély pedig román közigazgatás alá került.
Az előadás egyik legszemléletesebb története az 1946-os magyar moszkvai küldöttséghez kapcsolódott: Nagy Ferenc miniszterelnök, Gyöngyösi János külügyminiszter és Gerő Ernő térképet vitt magával Sztálinhoz: ha Észak-Erdély egészének visszacsatolására nem is volt reális esély, legalább egy keskenyebb határ menti sáv ügyében próbáltak tárgyalni.
A kérdés a párizsi béketárgyalások idején ismét előkerült, de Kun Miklós hangsúlyozta: a határokkal kapcsolatos kérdést Moszkvában döntötték el, nem Párizsban. Felidézte ugyanakkor Ana Pauker és a magyar küldöttség találkozóját is. Kun Miklós elmondása szerint
és egyetlen határ menti magyar falu átadásáról sem kívántak tárgyalni.
Az előadás végén Kun Miklós az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány kérdésére tért át.
Kun Miklós szerint az autonómia létrehozása jól illeszkedett a sztálini nemzetiségpolitika logikájába. Nem valamiféle önzetlen gesztusról volt szó, hanem olyan politikai eszközről, amellyel kezelni lehetett egy nemzetiségi feszültséget, miközben a tényleges ellenőrzés továbbra is a központ kezében maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!