Hirdetés

Kulturális központ működik Jacque Faix néhai aradi zongoraépítő, fotográfus házában

Eredeti, Jacques Faix által készített zongora Aradon •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Eredeti, Jacques Faix által készített zongora Aradon

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Jacques Faix néhai aradi zongoraépítő és amatőr fényképész egykori házát a jelenlegi tulajdonosok felújították, és a 20. század eleji szalonok hangulatát idéző művelődési központot hoztak létre benne. A közelmúltban az Aradi Fotó Klub több tucat eredeti Faix-képet adott megőrzésre a ház gazdájának, ugyanis Faix alapította a mai fotóklub elődjét, amire az utódok felettébb büszkék. A magán kezdeményezés jó fogadtatásra talált a minőségi kultúrára fogékonyak körében, az elmúlt két és fél évben több kiállítást, könyvbemutatót és kamaratermi hangversenyt tartottak már az egykori Faix-féle zongorateremben, amit ma Zongora Házának (Casa Pianului) neveznek.

Pataky Lehel Zsolt

2024. július 18., 10:002024. július 18., 10:00

2021-ben arisztokratikus visszafogottsággal kezdte meg működését az aradi belvárosban a Zongora Háza. Mondjuk, a koronavírus-járványt követő évben a hatósági korlátozások miatt sem lehetett „felhajtást” csapni egy nagyszabású megnyitóval, de a 20. század eleji szalonok hangulatát felidézni szándékozó mai tulajdonosoktól távol is áll a tolakodó hírverés. Mivel a világjárvány idején két hónapig kijárási tilalom volt, az emberek pedig elszoktak a közösségi rendezvényektől, az „enyhülés” után a laikusok számára a meglepetés erejével hatott, hogy a mai Episcopiei (volt Batthyány) utcában, ott, ahol a Mărășești (egykori Kossuth) utca beletorkollik,

„kinőtt” egy igényesen restaurált, vaníliaszínű homlokzatával, zöld kapujával és ablakkereteivel szemre is tetszetős polgári ház.

Hirdetés

Kezdetben (igaz, nem helyben sütött) kézműves kenyeret és minőségi borokat árultak a bemutatóüzletté alakított egyik helyiségben, ami mögött az állt, hogy a tulajdonos, a magyar felmenőkkel rendelkező Mihai Săcui sommelier egy bor- és gasztro-kulturális központot kívánt kialakítani a házban, amiről az adásvételi szerződés megkötése után tudta meg, hogy igazi hely- és kultúrtörténeti kincs.

Ápolják Jacques Faix örökségét. Mihai Săcui, az aradi Zongora Háza tulajdonosa •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Ápolják Jacques Faix örökségét. Mihai Săcui, az aradi Zongora Háza tulajdonosa

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Olvastam a magyar fotográfiai múzeum felfedezéséről, hogy Kolozsváron találtak egy Jacques Faix által gyártott zongorát. A képeken látszott a cégér, azon pedig ennek háznak a címe. Mondtam a feleségemnek, hogy vegyük meg, ne kallódjon el, és egy árverésen sikerült megvásárolnunk. Így kezdődött. Addig nem is hallottam Jacques Faix-ről” – ismerte el a házigazda.

A szóban forgó zongora jelenleg abban a szalonban áll, amelyben annak idején Arad polgársága gyűlt össze hangversenyekre, és ahol a társadalmi élet egy része zajlott. A hangszert felújították, újrahangolták, mostanság pedig az itt koncertező vendégművészek szólaltatják meg az időnként megszervezett klasszikus kamarazenei hangversenyeken.

A Zongora Háza Aradon •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A Zongora Háza Aradon

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Jacques Faix-ről az aradiak többsége sem (vagy alig) hallott.

Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, aradi helytörténész elmondása szerint a család francia eredetű, az édesapja Bohémián, a történelmi Csehországon keresztül jutott el Aradra, ahol feleségül vette egy asztalosmester lányát, és ebből a frigyből született Jacques Faix.

Rövid történeti leírás a bejárat mellett •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Rövid történeti leírás a bejárat mellett

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Eredetileg Jakab, és evangélikus-lutheránus vallású volt, de később, amikor Bécsbe került inasnak, hogy zongorakészítést tanuljon, akkor a franciásabban hangzó Jacques nevet vette fel – mesélte Ujj János. – Miután befejezte az iskolát, bejárta egész Európát, képezte magát, majd 1896-ban, huszonhat éves korában Bécsben egy jól menő zongorakészítő műhelyt alapított. Öt éven át vezette azt, majd egy barátja, az Andrényi család egyik tagja és az aradi konzervatórium igazgatója meggyőzte, hogy jöjjön Aradra, mert Aradon nagy szükség van egy zongorakészítőre.”

Néhány eredeti Jacques Faix-fotó Mircea Octavian Boran által közreadva. Néhányukon a szerző saját kezű aláírása és magyar címe is olvasható •  Fotó: Jacques Faix/Archív Galéria

Néhány eredeti Jacques Faix-fotó Mircea Octavian Boran által közreadva. Néhányukon a szerző saját kezű aláírása és magyar címe is olvasható

Fotó: Jacques Faix/Archív

A házban hajdanán a nagyapja asztalosműhelye működött, abban alakította ki a zongoraépítő műhelyt, amelyben az egyedi megrendelésű hangszerek készültek. Jacques Faix nemcsak zongorakészítő, hanem kiváló amatőr fényképész is volt – tette hozzá Ujj János. „A Kecskeméti Fotográfiai Múzeumban Faix Jacques-nak ötszáznál több diapozitívja, vagyis negatívja és fényképe van, a gyűjteményről albumot is megjelentettek 2004-ben. A két világháború között Faix már csak zongorahangolásból és zongoraleckékből tartotta fenn magát. 1922-ben, a határok módosítása után a fiát kitiltották Romániából, és Magyarországra költözött, ő viszont itt maradt, és haláláig, 1950-ig Aradon élt. Élénk társadalmi életet folytatott, tagja volt a Kölcsey Egyesületnek, 1906-ban Matusik Márton tanárral közösen megalapította az Aradi Fotó Klubot, amit a kommunisták betiltottak 1948-ban, de 1968-ban Kelen Ferenc újraalapította, és jelenleg is működik, folytatva a hagyományokat és vállalja Faix Jacques-ot mint elődöt” – ismertette a néhai zongorakészítő és fotós munkásságát a helytörténész.

Emlékalbum a zongoraéptőről és fényképészről •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Emlékalbum a zongoraéptőről és fényképészről

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A házat a kommunizmusban államosították, de a család az egyik lakrészben maradhatott; Faix második felesége, aki énektanárnő és énekesnő volt, az 1980-as években bekövetkezett haláláig ott lakott. A visszaszolgáltatás után tulajdonosváltásokon esett át, mígnek Mihai Săcui és családja megvásárolta az ingatlant.

Jacques Faix-nek az első házasságából született a fia, három unokája lett, akik emlékiratot adtak ki a nagyapjukról.

Ujj János helytörténész üdvözölte a Zongora Háza nevű kezdeményezést, és azt mondta, jó lenne, ha legalább negyedévente tartanának olyan hangversenyt, mint amilyen tavaly áprilisban volt a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ szervezésében, amikor is Liszt Ferenc 1846–1847-es bánsági, erdélyi, havasalföldi és moldvai koncertkörútját idézték fel korabeli plakátok kiállításával és Liszt-művek előadásával (azóta rendszeresekké váltak a kamarakoncertek és más művelődési események a házban). Azon az estén Antal Anna Andrea, a kolozsvári zeneakadémia akkori negyedéves hallgatója szólaltatta meg a Jaques Faix által készített zongorát.

Ezt a hangszert is Jacques Faix készítette •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Ezt a hangszert is Jacques Faix készítette

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Nagyon megtisztelő volt játszani rajta, mert nem mindennap talál az ember egy régi, pláne a mai Romániában készült zongorát. Hangzásában is más, mint a modern zongorák, amelyeken nap mint nap játszok. Közelebb visz az akkori hangulathoz, segít megérteni, hogy milyen lehetett a zeneszerzőknek saját műveiket előadni, érzelemdús nagyon” – árulta el a művésznövendék az akkori fellépés után.

•  Fotó: Jacques Faix/Archív Galéria

Fotó: Jacques Faix/Archív

A közelmúltban az Aradi Fotó Klub, amely a Jacques Faix-i hagyományokat követi, 61 darab nagyméretű eredeti Faix-fotográfiát adott használatba a Zongora Házának. Mircea Octavian Boran, a klub elnöke szerint tiszteletre méltó az a munka, amellyel Mihai Săcui Jacques Faix örökségét ápolja, és az eddig az egyesület archívumában őrzött képekkel emelni szeretnék a kulturális központ színvonalát, egyúttal megismertetni Faix-nek azt a munkásságát is, amit az aradi fotográfusmozgalom úttörőjeként végzett.

Más zenetörténeti kuriózummal is büszkélkedhet Arad
Az aradi múzeumban őrzik azt a zongorát, amelyen Liszt Ferenc 1846 novemberében Aradon játszott. A híres zeneszerző és előadóművész más koncertterem híján a Fehér Kereszt szálló dísztermében adott hangversenyt, és a nagy érdeklődésre való tekintettel két nap is közönség elé állt. Aradi bevételéből 500 forinttal járult hozzá az akkor épülő belvárosi református templom költségeihez. A hangszert, amelyen játszott, az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején találták meg egy raktár mélyén – mondta Dorin Frandeș karmester, az Aradi Filharmónia volt igazgatója.

A „Liszt-zongora”, amelyen hajdanán a nagy zeneszerző játszott •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A „Liszt-zongora”, amelyen hajdanán a nagy zeneszerző játszott

Fotó: Pataky Lehel Zsolt


„Félelmetesen nézett ki, majdhogynem szemétnek hitték. Először sikerült annyira restaurálni, hogy legalább külsőre úgy nézzen ki, mint amikor megépítették, utólag pedig újra hangszerelték, és különleges alkalmakkor meg is szólaltatható” – mondta. Pécsett készült 1830-ban, nem kereszthúros zongora, ezért egy kicsit „primitívebb”, ahogy Dorin Frandeș fogalmazott. Azért hozatták annak idején Aradra, hogy a meghívott hírességek koncertezzenek vele. Aradon a 19. század első felében „zeneművészeti láz” volt, 1833. május 1-ején nyílt meg az alapfokú képzést nyújtó „Aradi Muzsikai Conservatorium” – amiből akkoriban csak öt működött Európában –, úgyhogy a városban több mint 190 éves múltú az intézményesített zeneoktatás.
•  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
Hirdetés
Hirdetés