Külön utakon a székely megyék

Számon kérhető ügynökség az uniós pénzekért

Az önálló jogi személyiségű megyei költségvetési intézményként létrehozott Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség (HMFÜ) ünnepélyes megnyitóját holnap délben tartják Csíkszeredában. A megyei tanács 2006 szeptemberében döntött az intézmény létrehozásáról, amelynek idei költségvetésére 7 millió lejt hagytak jóvá. Az ügynökség irodáit a Kőrösi Csoma Sándor utcai, volt megyei tervezőintézet épületében alakították ki. A tervek szerint 21 szakembert foglalkoztatnak majd, egyelőre azonban csak 11 alkalmazottal indul a tevékenység. „Az egyesületek, alapítványok az önkéntesség elve szerint működnek, nekünk viszont hatékony eszközre van szükségünk a fejlesztési feladatok összehangolására. Ezért lett az ügynökség hatósági intézmény, meghatározott és számon kérhető feladatokkal. 2013-ig 60 milliárd eurós, fejlesztésre szánt pénzösszeg érkezik Romániába. Ennek megpályázását nem bízhatjuk másokra vagy a véletlenre. A megyei önkormányzatnak kell mindent megtennie, hogy minél több pénz érkezzen a régióba” – indokolta az intézményalapítást Bunta Levente. A Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a megyei szintű, önálló intézmények hatékonyabban szolgálják a regionális fejlesztést is, mint azok a „megaintézmények”, amelyeket erre a célra korábban létrehoztak, és amelyek soha nem működtek. „A megyék együttműködnek majd, hiszen az érdek közös, de ez nem mentesít senkit az alól, hogy a saját feladatait elvégezze ” – jelentette ki a tanácselnök.

Akadozó együttműködés

Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke lapunknak elmondta: a Kovászna megyei ADETCOV és a Hargita Megyei Fejlesztési Egyesület együttműködik majd a térség fejlesztése érdekében. Hozzátette: véleménye szerint a háromszéki egyesület jobban átgondolt struktúrára épül, mint a szomszédos megye egyesülete, több szakemberrel dolgozik majd, és komplexebb szolgáltatásokat nyújt a társuló települések önkormányzatainak.

„Még meg sem nyitottuk az ügynökséget, és egyesek már tudni vélik, hogy nem jó” – válaszolta Bunta Kovászna megyei kollégája kijelentésére. A két megye elöljárói közötti nézeteltérés egyébként nem új keletű, emiatt nem lett sikeres többek között a két megye ásványvízforrásait összekapcsoló Borvíz Útja projekt. Nehézségekbe ütközött a két megye regionális hulladéktárolóinak kialakítása is. Az Erdővidéket Homoródmentével összekötő 131-es út kapcsán sem a tervek szerint alakult az együttműködés: a félig-háromnegyedéig elvégzett beruházás keretében Hargita megyébe – a befizetett önrész ellenére – már nem jutott el az út.

A háromszékiek is a pályázatokra koncentrálnak

Az áprilisban létrehozott Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesülethez 37 település szeretne csatlakozni. Ehhez minden önkormányzatnak ki kell fizetnie az ezereurós csatlakozási, valamint az éves tagsági díjat. A tervek szerint a megyei tanács 10 ezer, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat 6 ezer, Kézdivásárhely 4 ezer, Kovászna, Barót és Bodzaforduló 3-3 ezer eurót fizet majd be évente az egyesület szolgáltatásaiért. A községeknek a lakosság létszámának függvényében évi 1–3 ezer euró közti tagdíjjal kell beszállniuk.

A sepsiszentgyörgyi Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) egykori épületében működő intézmény jelenleg 20 szakembert foglalkoztat, de ezek számát 50-re kívánják növelni. Feladatuk a pályázatírás, az elnyert pályázatok lebonyolítása, a közbeszerzési eljárások megszervezése a társuló helyi önkormányzatok számára – azok nagy része ugyanis szakember hiányában nem készült fel a rendelkezésre álló európai uniós pénzalapok lehívására. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy Háromszéken jelenleg 160 már elnyert pályázatba foglaltakat kellene kivitelezni. Mindez azonban 160 közbeszerzési eljárást feltételez, amelyeket a vidéki települések tanácsai szakemberek hiányában nem tudnak megszervezni.

Kudarcba fulladt a közös próbálkozás?

Egyébként korábban hasonló gazdasági fejlesztési intézményt kívánt közösen létrehozni Hargita és Kovászna megye tanácsa. Ám a két önkormányzat között úgy tűnik, hiába született két együttműködési megállapodás is, egyik sem bizonyult életképesnek. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel. Később a nevét Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézetre módosították. A kezdeményezők olyan, a Székelyföld regionális fejlesztését kidolgozó és koordináló intézményt képzelnek el, amely tömöríti a térség szakértőit, jól megfizeti őket, és ezáltal itthon maradásra készteti a fiatal szakembereket. Kérdésünkre, hogy miután mindkét megye saját fejlesztési intézményt alapított, létrejön-e a tervezett a Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézet, Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, ennek az intézetnek a létrehozása egyelőre stagnál. „Elképzelésünk, hogy a következő időszakban megalapítjuk valamennyi székelyföldi megye fejlesztési egyesületét és a székelyföldi önkormányzatok szövetségét. Ezt követően kívánjuk folytatni a kutatóintézet létrehozását”– hangsúlyozta Vajda. Hozzátette: szerinte minden egyesületnek, társulásnak és intézetnek lesz létjogosultsága, mert sok a megoldandó probléma.

Kovács Csaba, Kovács Zsolt