Hidrogénbuszok beszerzését és töltőállomás létesítését tervezik Kolozsváron
Fotó: Fuelcellbuses.eu
Kolozsváron épülhet meg az ország első zöldhidrogénüzeme: a nemrég még túlontúl futurisztikusnak tartott projekt mára a közbeszerzési eljárás kapujába jutott. A tervek szerint mintegy két éven belül saját gyártású üzemanyaggal láthatják el a kincses város utcáin majdan közlekedő hidrogénbuszokat, ezzel segíthetnek rá a távfűtésre, de akár a leendő HÉV szerelvényeit is innen tölthetik fel. Összeállításunkban bemutatjuk a kolozsvári hidrogénterveket és magát az újfajta technológiát, előnyeit és hátrányait is.
2025. február 28., 08:022025. február 28., 08:02
2025. február 28., 11:492025. február 28., 11:49
Immár a közbeszerzési eljárás kiírását készítik elő a kolozsvári zöldhidrogénüzem és -töltőállomás projektjének felelősei. Bogdan Varga, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, projektvezető a Cluj24.ro portálnak elmondta, a minap kapták meg a csatlakozási engedélyt az áramhálózatra a beruházás helyszínén, jelenleg a versenytárgyalás meghirdetésére készítik elő a szükséges iratcsomót. „A szerződés aláírásától számítva 18 hónapot becsültünk az állomás üzembe helyezésére.
– adott hangot optimizmusának a szakember. A hidrogéngyártás a helyi tömegközlekedési vállalat Kölesföldi úton (Plevnei) található területén indulhat be, ahol fel is töltik majd a leendő hidrogénhajtású buszokat. A kolozsvári önkormányzat tavaly fogadta el a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, amelyek többek között az alábbi adatokat tartalmazzák:
Bogdan Varga projektvezető becslései szerint az üzemben naponta 1024 kilogramm hidrogént tudnak majd előállítani, aminek energiatartalma 2,3-2,5 megawattnak felel meg. „Ez azt a buszflottát fogja szolgálni, amelyet az önkormányzat szintén ennek a szélesebb körű projektnek a részeként szeretne megvásárolni. Ugyanakkor a megtermelt hidrogén egy része a távhőszolgáltatóhoz kerül, amely szintén kidolgozott egy felhasználási stratégiát. Emellett a töltőállomást azok is használhatják, akik ilyen meghajtású járműveket szeretnének vásárolni” – nyilatkozta Bogdan Varga.
Legutóbb tavaly teszteltek hidrogénbuszt Kolozsváron
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Varga tudomása szerint Kolozsvár országos szinten élen jár a hidrogénüzemű tömegközlekedési hálózat megvalósításában. Bár Galac is uniós támogatásért folyamodott hidrogénüzemű buszok beszerzése érdekében, a projekt – mely jóval komplexebb, az acélgyárat is bevonnák – ott még gyerekcipőben jár, nincsenek meg a szükséges tanulmányok vagy engedélyek egy gyár építésére.
A hidrogénhajtású buszok működési elve
A hidrogénhajtású buszok üzemanyaga a hidrogéngáz, amelyet tüzelőanyag-cellákban elektromos árammá alakítanak. A működés lényege, hogy a hidrogén a cellában oxigénnel lép reakcióba, amelynek során elektromos energia és vízpára keletkezik – tehát a folyamat emissziómentes, csak tiszta vízgőzt bocsát ki. A hidrogént nagy nyomású tartályokban tárolják a buszon, ahonnan szabályozott módon jut el a tüzelőanyag-cellákba. Az ott termelt áram egy elektromos hajtásláncot működtet, amely a kerekeket forgatja. A felesleges energiát akkumulátorok tárolhatják, így a rendszer hatékonyabbá válik, különösen gyorsításkor vagy emelkedőkön. A hidrogénbuszok előnyei közé tartozik a gyors tankolás (néhány perc alatt feltölthetők), a nagy hatótáv (akár 300-500 km egy töltéssel), valamint a csendes és rezgésmentes működés. Hátrányuk a hidrogén előállításának és infrastruktúrájának költségei, de ha a hidrogént zöld energiaforrásokból nyerik, a technológia rendkívül környezetbaráttá válhat.
A Cluj24.ro portál emlékeztet: a Kolozsvári Műszaki Egyetem részese egy 130 millió eurós uniós finanszírozású regionális projektnek, mely keretében a hidrogéntechnológia felhasználási lehetőségeit kutatják. A Ro-HydroHub elnevezésű programnak még a Bukaresti Műszaki és Tudományegyetem (UNSTPB) és egy Râmnicu Vâlcea-i kutatóközpont (ICSI) is részese.
Első lépésben 40 hidrogénbuszt vethet be a kincses város
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Mint ismeretes, Kolozsvár élen jár a környezetbarát megoldások terén, legalábbis a megfogalmazott célok tekintetében mindenképp.
Ennek szellemében 40 elektromos és 40 hidrogénhajtású busz beszerzése van folyamatban. Utóbbiak kapcsán uniós támogatásban is bíznak, hiszen nagyon drágák: bár az elmúlt években 1,5 millió euróról félmillióra csökkent egy ilyen jármű ára, még mindig sokba kerül. Akárcsak a hidrogén előállítása.
A zöldhidrogén előállítása
A hidrogént zöld energiaforrásokból elektrolízissel lehet előállítani, amely során vízből (H₂O) elektromos áram segítségével hidrogént (H₂) és oxigént (O₂) választanak szét. Ha az ehhez szükséges áramot megújuló forrásokból, például nap- vagy szélenergiából nyerik, a folyamat teljesen karbonsemleges, így a keletkező hidrogént „zöld hidrogénnek” nevezik. Az elektrolízis során egy elektrolizáló berendezésben víz bontása zajlik, amelyhez két elektróda és egy elektrolit szükséges. A villamos energia hatására az anódon oxigén, a katódon pedig hidrogén gáz keletkezik. A termelt hidrogént ezután sűrített formában tárolják és szállítják. A zöldhidrogén előnye, hogy fosszilis energiahordozók nélkül állítható elő, így nem jár CO₂-kibocsátással. Fő kihívása a magas előállítási költség és a megfelelő infrastruktúra kiépítése, de a technológia fejlődésével ez egyre versenyképesebbé válik. Miközben az elmúlt időszakban a hagyományos, fosszilis energiahordozókból nyert „szürke hidrogén” előállítása kilogrammonként 1–2 amerikai dollárba került, addig a zöldhidrogéné 8–10 dollár körül mozgott. A cél, hogy utóbbit 2 dollár alá csökkentsék, főleg napelemfarmok révén.
Nagy előny viszont, hogy 7-12 perc alatt fel lehet tölteni egy hidrogén meghajtású buszt, amely ezzel 300-500 kilométert is megtehet, miközben az elektromos buszokat egy éjszakán keresztül tölteni kell. A kettő viszont nem zárja ki egymást – jelentette ki korábban Emil Boc polgármester, aki maga is kipróbálta a kincses városban a legutóbb tavaly májusban tesztelt hidrogénbuszt.
Ugyanakkor az elöljáró más vonalon is „hidrogénezik”: tavaly júliusban bejelentette, hogy egy 25 millió eurós összfinanszírozású (ebből 10 millió euró önrész) projekt keretében a város távfűtéshálózatába is bevonná a megújuló energiaforrást.
A hidrogént a távfűtésben is bevetnék Kolozsváron
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Miközben a tömegközlekedés és a távfűtés hidrogénüzemű „meghajtása” immár konkrét tervek része, Boc azt is szeretné, ha a majdan létesítendő helyiérdekű vasút szerelvényei is hidrogénnel működnének, de e téren még nem történtek előrelépések.
Egyébként Romániában nemcsak Kolozsváron és Galacon terveznek hidrogént előállítani-felhasználni: a már említett Râmnicu Vâlceán is üzem létesülhet. Miközben hamarosan elkezdődhet a Ro-HydroHub projekt helyi létesítményeinek megvalósítása, Ştefan Vuza, az Oltchim vegyipari kombinát tulajdonosa még 2021-ben bejelentette, hogy egy uniós finanszírozású, 500 milliótól egymilliárd euróig terjedő támogatás révén hidrogéngyár létesülhet a vegyi üzem területén. Eközben a szállításügyi minisztérium is „kacérkodik” a gondolattal, hogy hidrogénhajtású vonatokat szerezzen be a környezetvédelmi célok elérése érdekében.
Ugyanakkor – amint arról beszámoltunk – Romániában először erdélyi falvak háztartásaiban próbálták ki 2023 nyarán a hidrogénnel kevert földgáz lakossági használatát.
Egymilliárd eurós költségvetés Kolozsvárnak
Idén is az ország legnagyobb költségvetéséből gazdálkodhat Kolozsvár a megyei jogú városok között a héten bemutatott büdzsétervezet szerint, amely 4,96 milliárd lejjel, azaz csaknem egymilliárd euróval számol. Ez 4 százalékkal több,mint a tavalyi rekordköltségvetés. A pénz 55 százaléka európai uniós finanszírozásokból származik.
Emil Boc polgármester szerint idén folytatódik a hét nagyberuházás, amely Kolozsvárt érinti: a metró, a körgyűrű, a tordatúri gyorsforgalmi út, az észak-erdélyi autópálya és a regionális sürgősségi kórház építése, a magyar határ felé vezető vasút korszerűsítése-villamosítása, illetve a helyiérdekű vasút projektjének megvalósítása. Boc megerősítette: megvan a pénz a sokat vitatott metróépítés idei munkálataira. Immár elkezdték a valódi földmunkálatokat, jelenleg előkészítik a terepet az alagútfúrások előtt, néhol földcsuszamlás-megelőző munkálatok szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!