A magyar egyházak vezetői fontosnak nevezték a munka megfelelő összehangolását, és a menekülteken túl igyekeznek odafigyelni az Ukrajnában maradt emberekre is
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Az ukrajnai háború miatti segítségnyújtás lehetőségeiről egyeztettek hétfőn délután Szatmárnémetiben az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői és az egyházi segélyszervezetek képviselői.
2022. március 07., 22:022022. március 07., 22:02
2022. március 08., 15:262022. március 08., 15:26
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a vendéglátó Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök elmondta: elsősorban tájékozódni kívántak, hogy a megfelelő segítséget nyújthassák. A püspök az imádság erejét is kiemelte. Mint fogalmazott: „A béke Isten ajándéka, ezt nem lehet kierőszakolni politikai nyomással, csak imádsággal”. A kárpátaljai helyzetről beszámoló Popovicsné Palojtay Márta, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye válságstábjának vezetője elmondta:
A magyar közösség egy része elmenekült, és Ukrajna legnyugatibb megyéjében más vidékekről érkezett menekültek torlódtak fel. Egyre kevesebb az üzletekben az élelmiszer, fogy az üzemanyag, nem működnek a bankautomaták, bezártak az iskolák, általános a szorongás, a létbizonytalanság érzése. Aki otthon maradt, állandóan amiatt vívódik, hogy ha marad, holnap el tud-e még menni, nem záródnak-e el a menekülési útvonalak. Az MTI jelentése szerint a válságstábvezető azt kérte, hogy senki ne induljon el Erdélyből segélyekkel anélkül, hogy előzetesen felvette volna a kapcsolatot a segélyszervezetekkel, és megtudta volna, hogy éppen mire van szükség.
„Félelem van. Az emberekben nagy a szorongás, hogy mi fog történni, mikor lőnek, nálunk is vannak szirénapróbák, ami most már nemcsak játék, hanem adott esetben azt próbálja ki, hogy mi lesz éles helyzetben” – idézte a Református.ro Popovicsné Palojtay Mártát. Hozzátette, folyamatos a kapcsolattartás a kárpátaljai és magyarországi segélyszervezetek között, a határátkelőknél ugyanannak a segélyszervezetnek az egységei adják át egymásnak az embereket.
Fotó: Szatmári római katolikus egyházmegye
Csaknem valamennyi egyházi vezető a tapasztalt szolidaritási hullámról számolt be. Elmondták, hogy pénzgyűjtésbe kezdtek a bajbajutottak megsegítésére, és összeírták az egyházi szálláshelyeket, ahová menekülteket fogadhatnak be. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke azt tartotta kihívásnak, hogy jól tudjanak segíteni. Közölte: a drága üzemanyagköltségek mellett nem érdemes belső Erdélyből élelmiszert szállítani Kárpátaljára, inkább a pénzt kell eljuttatni, és a határ közelében kell megvásárolni mindazt, amire szükség van. Emellett összeírták a szálláshelyeiket, hogy ha tovább mélyül a válság, pontosan tudják, Erdélyben hova irányíthatnak menekülteket.
Kovács István unitárius püspök fontosnak tartotta, hogy ne csak a menekülőket, hanem az otthon maradókat is segítsék. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta: tolmácsokat, fordítókat próbálnak toborozni, hogy szót tudjanak érteni a menekülőkkel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről Csűry István püspök elmondta, az első pillanattól fogadták a menekülőket. A nagytarnai ifjúsági házat menhellyé alakították, Máramaros és Szatmár megyében pedig az egyházmegyék tartják a kapcsolatot a határ túloldalán levő egyházmegyékkel.
Fotó: Szatmári római katolikus egyházmegye
Az evangélikus egyház is teljes mellszélességgel kapcsolódik be az együttműködésbe – jelentette ki Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Elmondta, igyekeznek hosszú távú megoldásokat találni, hiszen a kezdeti hullám, lelkesedés után még nagyobb szükség lesz a segítségre, és próbálnak már most az újjáépítésre is gondolni. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök a hívek és lelkipásztorok hatalmas segítőkészségéért adott hálát, majd Ferenc pápa tanácsára hívta fel a figyelmet, hogy aki szeretné azonnal kivenni a részét a segítségnyújtásból, imádkozzon, böjtöljön, ne induljon el szervezetlenül segíteni. A főegyházmegyékben pénzgyűjtést rendelt el Kovács Gergely érsek, a Caritas pedig eljuttatja a segélyszállítmányokat a megfelelő helyekre.
A sajtótájékoztató végén Popovicsné Palojtay Márta arra kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak a békéért, azért, hogy a háború sújtotta emberek szívében is megszülessen a béke, hogy a családok együtt lehessenek, hogy a gyermekek minél kevesebb lelki sérüléssel vészeljék át a nehéz időket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!