
Járókelől lettek figyelmesek a középkori csónak maradványaira
Fotó: Arad Megyei Múzeum
A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó, a középkorban ugyanis a folyón juttatták el az alföldre a belső-erdélyi sóbányákban kitermelt sót.
2025. február 17., 21:572025. február 17., 21:57
2025. február 19., 14:022025. február 19., 14:02
Járókelők lettek figyelmesek folyóparti séta közben a vízből kikandikáló csónakmaradványra, és értesítették az Arad Megyei Múzeumot. Az archeológusok megállapították, hogy a szakirodalomban monoxylonnak vagy einbaumnak nevezett, azaz egy darab fatörzsből kivájt vízijárműről van szó – nevezik még bodon- vagy bödönhajónak is –, amely az iszapba ágyazódott. A múzeum illetékesei azt nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek, hogy feltételezéseik szerint a középkorban sószállításra használt csónak roncsai heverhetnek a folyó medrében, de szénizotópos kormeghatározással fogják megállapítani, hogy mikor is készülhetett.
A régészek azt vizsgálják, hogy ki tudják-e emelni a csónakmaradványt a folyóból anélkül, hogy végzetesen megsérüljön. Ha sikerül a művelet, a leletet restaurálás után kiállítanák a múzeumban, ahol egyébként látható egy hasonló, 11 méter hosszú monoxylon, amit 2012-ben a Maros alsó szakaszán, Zádorlak (Zădăreni) közelében találtak, és szintén az alacsony vízszint hozta felszínre. A nemzeti kincsnek minősített régészeti ritkaság a természettudományi osztályon látható.
Az aradi vízügyi igazgatóság arról tájékoztatta az Agerprest, hogy a korábbi évek hasonló időszakához képest a Maros vízállása nagy kicsi, a vízszint Aradnál körülbelül egy méterrel alacsonyabb, mint normális esetben.
Az Arad Megyei Múzeum fő székhelye a Kultúrpalotában található, „társbérletben” az Aradi Filharmóniával. Itt található a közgyűjtemény természettudományi és történelmi osztálya mellett a szépművészeti részleg „közép-európai” képtára, gyakorlatilag a magyar Képtár: az első világháború előtt a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként Aradra került, és a világháború után itt maradt közel százdarabos gyűjtemény, világhírű magyar festőművészek ritka alkotásai, többek között Munkácsy-, Benczúr- és Lotz-képek. A tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a 15 méter hosszú és 4 méter magas Krisztus temetése című triptichon. A múzeum második emeletén az intézmény alapjait jelentő, 132 éve megnyitott 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményéből látható állandó kiállítás. Tavaly 64 404 látogatója volt a múzeumnak, majdnem tízezerrel több mint 2023-ban, de duplája annak, ahányan 2022-ben megfordultak az intézmény központi és a megye más településein működő egységeiben.

Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!