A Csata István szociológus, adatvizualizációs szakember által készített interaktív térkép
Fotó: Képernyőkép
Jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma az idei parlamenti választásokon, ha a szövetség négy évvel ezelőtti eredményeihez viszonyítunk. Miközben az idei törvényhozási megmérettetésen a legalacsonyabb részvételt jegyezték Romániában, településenkénti bontás szerint tömbben 15–35 százalékos, szórványban 30–50 százalékos a szavazatszám szerinti visszaesés a korábbi választáshoz képest.
2020. december 22., 16:042020. december 22., 16:04
2020. december 22., 16:222020. december 22., 16:22
Jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma a 2020-as parlamenti választásokon – derül ki a korábbi eredményekkel való összehasonlításból. A Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett végleges eredmények szerint a szövetség a december 6-ai megmérettetésen 339 030 szavazatot gyűjtött össze a képviselőházi listára, míg 348 262 voksot a szenátusi listára, miközben a választásokon való részvétel az eddigi legalacsonyabb, 32,4 százalékos volt.
azaz a szövetség a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett – amellyel már négy évvel korábban is kiegyezett – a másik ellenzéki alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is „kibékült”, és a három magyar politikai alakulat közösen szólította az urnákhoz az erdélyi magyarságot.
A járvány miatt alaposan megcsappant szavazókedvvel lezajlott választáson az érdekképviselet így a képviselőházban a szavazatok 5,74 százalékát, a szenátusban 5,89 százalékát kapta, és mindkét kamarában sikerült megőriznie képviseletét, az újabb parlamenti ciklusban is 21 parlamenti képviselője és 9 szenátora van.
A négy évvel ezelőtt, 2016-ban – 39,4 százalékos részvétel mellett – megrendezett parlamenti választásokon az RMDSZ-nek az MPP támogatásával létrejött alsóházi listájára 435 969-en szavaztak, míg a felsőházira 440 409-en – derül ki a korábbi választások eredményeit összesítő, a Code for Romania civil szervezet által működtetett Rezultatevot.ro honlap adataiból. Akkor ez a képviselőházi listákra leadott szavazatok 6,19, míg a szenátusira leadott voksok 6,24 százalékát tette ki. A két adatsor összehasonlításakor kiderül, hogy
A képviselőházban közel 97 ezer (96 939), míg a szenátusban kicsivel több mint 92 ezer (92 147) szavazattal kevesebbet könyvelhetett el idén, mint négy évvel korábban. Ekkor a tulipános listát csak az MPP támogatta, az EMNP pedig nem indított saját jelölteket, hogy ne gyengítse az RMDSZ parlamentbe való bejutásának esélyeit. Négy évvel korábban, 2012-ben ugyanis a néppárt külön listán indult, és nem sikerült elérnie az ötszázalékos bejutási küszöböt: az alsóházban a szavazatok 0,65 százalékát (47 955 voks), a felsőházban 0,79 százalékát (58 765 voks) szerezte meg.
A magyar–magyar versenynek betudhatóan épp csak megugrotta az ötszázalékos bejutási küszöböt az RMDSZ is: a képviselőházi listája a szavazatok 5,14 százalékát (380 656 voks) kapta nyolc évvel ezelőtt, míg a szenátusi 5,24 százalékát (388 528 voks). Ezek az eredmények is jobbak az idei parlamenti választásokon elértnél, mindkét esetben mintegy 40 ezer szavazat a különbség (a 2012-es választáson 41,76 százalékos volt a részvétel).
A 2020-as és 2016-os parlamenti választások eredményei közötti jelentős különbség a régiók, megyék, sőt települések szintjén is kimutatható. A szórványmegyékben észlelt jelentős szavazatvesztésről már beszámoltunk, de
Ennek illusztrálására Csata István szociológus, adatvizualizációs szakember készített interaktív térképet, melyen megyékre, sőt településekre lebontva hasonlítható össze az idei és a négy évvel ezelőtti, 2016-os parlamenti választások eredménye.
A társadalomkutató az Átlátszó Erdélynek elmondta: az összehasonlításhoz a képviselőházi listára leadott szavazatokat vette alapul (a 2020-as adatok a szavazatok 99 százalékos feldolgozása utániak), és az interaktív térképéről az is kiderül, hogy mekkora arányban csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma, ezt a települést jelző kör színe is mutatja. Zöld színnel jelölte azokat a településeket, ahol a szövetség idén több voksot gyűjtött be, mint 2016-ban. Drapp színűek lettek azok, ahol legtöbb 20 százalékos a szavazatvesztés, tüdőszínűek, ahol a veszteség 20 és 40 százalék közötti.
Fotó: Beliczay László
A Csata István által összeállított térkép szerint
Erdélyben 325 228 voksot kapott a szövetség képviselőházi listája, míg 2016-ban 423 449-et. Előbbi adat akkor az össz-szavazatok 16,85 százalékát, míg utóbbi a 18,49 százalékát jelentette a régióra vetítve. A szavazatszámbeli különbség ennél nagyobb: 98 221-gyel kevesebb voks érkezett idén a tulipános listára, mint négy évvel ezelőtt, ez Erdély-szinten 23,2 százalékos visszaesést jelent.
Kisrégiókra, településekre lebontva jobban nyomon követhető a szavazatcsökkenés, mely főleg a nagyvárosok esetében jelentős: Marosvásárhelyen mintegy ötezerrel kapott kevesebb voksot a szövetség képviselőházi listája (2016-ban 23 454-et, 2020-ban 18 302-öt), az interaktív térkép szerint 22 százalékos a veszteség. Nem állnak sokkal jobban a székelyföldi városok sem, Sepsiszentgyörgyön 24,2, Kovásznán 26,3, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson 22,8, Székelyudvarhelyen 16,8, Székelykeresztúron 15,6, Szovátán 17,65 százalékos a visszaesés.
Szatmárnémetiben a 2016-os eredményhez képest mintegy 4000-rel kevesebb szavazat 25 százalékos visszaesést jelent. Kolozsváron már nagyobb a lemorzsolódás, mintegy 6500 szavazattal kapott kevesebbet a tulipános lista, ez 36,3 százalékos veszteséget jelent, de a nagyobb magyar közösséggel rendelkező Nagyváradon is 35 százalékos a hiány. Jelentős a visszaesés az RMDSZ-es polgármesterrel rendelkező Nagyszalontán is, ahol a szövetség képviselőházi listája 2016-ban 3726, míg 2020-ban 2533 voksot kapott, a negatív különbség 32 százalékos. Nagybányán 34,7, míg Zilahon 31,7 százalék a voksbeli különbség, mindkét megyeszékhelyen negatív előjellel.
Eddigi leggyengébb eredményeit szerezte az RMDSZ a szórványban az idei választásokon. Székely István Gergő politológus szerint a zuhanást nem lehet csak a demográfiai csökkenés és a járvány számlájára írni, politikai okai is lehetnek.
A szórványban hatványozottan nőtt a két választáson elért eredmény közötti különbség, a nagyvárosokban például a szavazóinak közel felét veszítette el a szövetség: Aradon 45,4 százalék, Temesváron 46,9 százalék a különbség az RMDSZ-re 2016-ban, illetve 2020-ban leadott voksok között. Nagyszebenben 43,1, Besztercén 41,5 százalékos a visszaesés. Brassóban 36,7, Déván 37,2, Nagyenyeden 32,8. A mélyszórványban a két választáson leadott szavazatbeli különbség aránya már 50 százalék körül mozog. Lupény, Petrozsény, Vajdahunyad, Borosjenő, Resicabánya, Zsombolya mind olyan települések, ahol a négy évvel ezelőtti eredményhez képest felére csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás