Miközben éveken át magáncég működtette a marosfői sípályát, a terület tulajdonosa, a csíkszenttamási közbirtokosság idén úgy döntött, inkább saját maga üzemelteti a létesítményt.
2013. november 12., 17:092013. november 12., 17:09
A befektetésre 400 ezer lejt hagytak jóvá közbirtokosság költségvetéséből, ebből már meg is vásárolták a berendezéseket, s a munkálatok nagy része is megvalósult: az oszlopokat felállították, a köteleket kifeszítették. Újdonság ugyanakkor, hogy a felvonót egészen a hegy tetejéig kiépítették, ahonnan a már kialakított 1200 méter hosszú pályán lehet majd leereszkedni. „A kialakított pálya felső része már nagyon meredek, az onnan való lesiklás haladó sítudást igényel” – ecsetelte érdeklődésünkre Bíró Károly, a szenttamási közbirtokosság elnöke. Ezért lehetővé tették, hogy akik nem igénylik a teljes sípálya használatát, azok csupán 500 méterig – az erdő széléig – használják a felvonót, onnan pedig a kevésbé meredek részen leereszkedhetnek. Egyelőre még csak ez az egy pálya várja a sízni vágyókat, de tervezik egy másik kialakítását is.
A közbirtokossági elnöktől ugyanakkor megtudtuk, hogy a szükséges engedélyek beszerzése folyamatban van. Amint valamennyi meglesz, az első hóesést követően már birtokba is vehetik a síelni vágyók a megújult pályát. Az idei síszezonra egyébként létrehozó próbaévként tekintenek, így egyelőre nem fognak hóágyút használni, tehát a havazástól függ majd, hogy mikor kezdődik és zárul a szezon, illetve mikor működhet majd a pálya. A lehullott hó taposását, a pálya karbantartását viszont meg tudják oldani, és remélik, a jövőben egy hóágyút is sikerül vásárolni.
A sípálya melletti épületben egyébként elsősegélynyújtó szoba, síkölcsönző és egy vendéglátó-ipari egység is működni fog. Akik több napot szeretnének sízéssel tölteni, az épület tetőterében öt kiadó szoba várja majd – sorolta a szolgáltatásokat Bíró Károly.
Kömény Kamilla
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!