Fotó: A szerző felvétele
2008. december 05., 09:002008. december 05., 09:00
A tanácskozás résztvevői – egyesületek, önkormányzati képviselők – szerint a legfontosabb, hogy a társadalom legszélesebb rétegei tudjanak arról, hogy miként terjedhet a kór, és hogy ezen ismeretek birtokában ne közösítsék ki a fertőzött fiatalokat, akik nem tehetnek a betegségükről, és helyüket keresik a társadalomban.
Dr. Zaharie Kézdi Iringó főorvos, a marosvásárhelyi járványklinika munkatársa elmondta: a megyében 2007-ben három, 2008-ban eddig kilenc új, HIV-vírussal fertőzött személyt vettek nyilvántartásba. A főorvos közölte, 1985-től 2008 szeptemberéig a megyében 486 HIV-fertőzöttet tartottak nyilván. Jelenleg 196 beteg részesül kezelésben Maros megyében. Az országban 2008-ban a legtöbb új esetet Bukarestben (56) és Konstanca megyében (36) regisztráltak. A fertőző betegekkel foglalkozó szakorvos szerint azok a fiatalok, akik rendszeres kezelést kapnak, annyit élhetnek, mint egészséges embertársaik. Romániában 1985-től tartják nyilván a HIV-fertőzött betegeket. 1985-től 2007 végéig több mint 15 ezer esetről tudnak orvosaink. Jelenleg 7591 fertőzött személyről tudnak, és közülük 6500 részesül szakszerű, ún. antiretrovirális kezelésben. A legtöbb közülük 15–20 éves. Mint kiderült, 2008-ban a 82 ezer önkéntes hazai véradó közül 18-ról derült ki, hogy HIV-fertőzött. Valamivel több mint 20 lejbe kerül bárkinek az, hogy megtudja: HIV-fertőzőtt-e, vagy sem.
„A betegség nem gyógyítható, de szakszerű orvosi ellátással ez a kór is krónikus betegségnek tekinthető” – mondta Zaharie Kézdi Iringó doktornő, aki úgy véli, hogy a következő hónapokban egy új fertőzési hullám várható, mert az 1990 körül megfertőződöttek mostanában váltak ivarérettekké. Köztudott, hogy az AIDS három úton terjedhet: szexuális kapcsolat során, fertőzött vér révén, vagy öröklődhet az anyától az újszülöttre.
A tanácskozáson jelen levő Csegzi Sándor alpolgármester azt javasolta, hogy minden egyes orvosi rendelőben és minden fodrászatban, manikűrszalonban, borbélyüzletben vagy bárhol, ahol az egészséges ember HIV-vel megfertőződhet, legyen kitéve egy figyelmeztető tábla, amely a pácienseket, klienseket arra inti, hogy követeljék a biztonságos kezelést, ellátást. Ugyanakkor felajánlotta, hogy a polgármesteri hivatal havonta megjelenő közlönyében a Benone Egyesület folytasson kampányt a betegség ismertetése, megelőzése, a fertőzött fiatalok társadalmi integrálódása érdekében. A Benone Egyesület vezetője, Veres Mária a Krónika kérdésére elmondta: számtalan gonddal küszködnek. „A székházunkba beesik az eső, javításra sajnos nincs pénzünk. Az állami lakásgazdálkodási vállalat ingatlanjában, egy régi épületben kaptunk helyet, a vállalatnak kellene elvégeztetnie a minimális karbantartást” – részletezte az elnöknő. Mint mondta, Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter azt akarta bevezetni, hogy a HIV-fertőzöttek a gyógyszertárakban kapják meg az ingyenes gyógyszert, akár a többi beteg. „Csakhogy olyanformán a fiatalok nem mentek volna el a patikába a gyógyszerért, sem a szüleik, hiszen így bárki megtudhatta volna, hogy fertőzöttek, vagy fertőzött van a családban. Az érdekvédelmi szervezetek végül elérték, hogy a gyógyszert továbbra is a fertőző betegségek klinikájáról kapjuk meg” – mondta Veres Mária.
Teljes életet remélnek
A tanácskozáson néhány olyan fiatal is megjelent, akik HIV-fertőzöttek. Az egyik fiatalember, aki nevének elhallgatását kérte, a Krónikának elmondta, nyolcéves volt, amikor kiderült, hogy HIV-fertőzött. „Vírushordozó vagyok, nem betegedtem meg AIDS-ben. Nem lehet biztosan tudni, hogy miként került a szervezetembe a vírus. Azonkívül, hogy a szülészeten születtem, 6 hónapos koromban kórházi kezelést kaptam. Most 19 éves vagyok. Idegenforgalmi szakközépiskolában tanulok, jövőre végzek. Az osztálytársaim nem tudják, hogy fertőzött vagyok. Nem volt miért elmondanom nekik. Nagyon kevés személy tud a problémámról” – magyarázta. A fiatalember érettségi után szeretne tovább tanulni, idegenforgalommal foglalkozna a legszívesebben. Nem tud róla, hogy az osztálytársai közül valaki ilyen betegségben szenvedne. Azt reméli: megfelelő kezeléssel valóban teljes életet élhet.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.