A helyi közbirtokosság, a református egyház, Kovászna város, illetve a megye önkormányzatának összefogásával újították fel a csomakőrösi művelődési házat.
2014. október 19., 19:482014. október 19., 19:48
Az épületet kívül-belül rendbe tették, újracserepezték, kicserélték a csatornát, illetve felújították a pincét, melyben konyhát, fürdőszobát és kisebb összejövetelekre alkalmas termet alakítottak ki.
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt négy év alatt Kovászna megyében több mint hetven kultúrotthont újítottak fel. A 160 háromszéki vidéki művelődési ház közel felét a megyei önkormányzat által kezdeményezett program keretében renoválták.
A támogatási elv az volt, hogy a megyei tanács a beruházás összegének felét állja, de nem többet, mint tízezer lej. Sok esetben a helyi közösség nagyobb összeggel is beszállt, de kevés pénzzel is látványos eredményeket értek el, a lerobbant művelődési házak fele újra használhatóvá vált.
„Nem a munkálatokba befektetett pénz mennyisége a fontos, hanem az összefogás és az abból származó hozzáadott érték. Ez a létesítmény azontúl, hogy fontos szerepet tölt be a falu életében, Kőrösi Csoma Sándor emlékszobájának és a közbirtokosság székhelyének is helyet biztosít” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, az alsóház művelődési bizottságának tagja rámutatott, Háromszéken a megyei és helyi önkormányzatok gondját viselik a kultúrotthonoknak, melyekben van élet, ellentétben a Kárpátokon kívüli térségekkel, ahol folyamatosan panaszkodnak ahelyett, hogy megoldásokat keresnének.
A Kovászna megyei önkormányzat ezzel a módszerrel a vidéki orvosi rendelők és a sportpályák felújítását is ösztönözte, jövőtől pedig az óvodák korszerűsítését tervezik a résztámogatás megpályáztatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!