Korodi: lépni kell medvekérdésben

„Tisztában vagyok azzal, hogy számos konfliktushoz vezet majd a téma boncolgatása, de egy dolog egészen biztos: a kérdést nem lehet halogatni, tennünk kell valamit” – szögezte le a tárcavezető. Korodi elmondta, olyan javaslatok kidolgozására kérte a téma ismerőit, amelyek segítségével meg lehet akadályozni a vadkárok előfordulását. „Mindez első hallásra nagyon elméletinek tűnik, de tény, hogy ez ügyben nagyon komoly gondok vannak” – tette hozzá a miniszter. Felhívta a figyelmet, az európai medvék harmadrésze Romániában található.

Korodi elmondta, a szakértők szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vadásztársaságok túletetik a medvéket, illetve az, hogy jelentősen megugrott a juhnyájak őrzésére tartott kutyák száma. „A változások miatt a medvék elhagyták a magas hegyvidéki környezetüket. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy vannak olyan régiók, ahol az ember és az állat között gyakorivá vált a találkozás, ilyen esetekben sajátos jellegű, helyi rendelkezéseket kell foganatosítani” – mutatott rá a miniszter.

Korodi példaként Tusnádfürdőt említette. „A kisváros a vadállatok tekintetében egy úgynevezett tranzitzónában fekszik, ahol a medvék a Hargita-hegységből a Kárpátok kanyarulata felé közlekednek. Ilyen tranzitzóna összesen mintegy tizenöt van országszerte. Az ilyen helyszíneken élőket segíteni kell: például elektromos pásztorok kihelyezésével, illetve helyi vadőrök alkalmazásával – mondta a tárcavezető. – Azért kell nekünk lépnünk, mert Tusnádfürdő helyzete száz esztendő múlva sem fog megváltozni, mert a medvék azt a zónát fogják használni, hogy a Hargita-hegységből eljussanak a Kárpát-kanyaron át a Keleti-Kárpátokba és vissza. Amúgy a medvékre jellemző, hogy egy éjszaka alatt képesek több tíz kilométert is megtenni.”

Korodi elmondta még, a szakértőkkel a vadászati szokásokról is egyeztettek. „A beetetésekkel a medvék olyan ízvilágot szoknak meg, ami azelőtt ismeretlen volt számukra. Gondolunk itt a szénhidrátos ételekre. Egyensúlyt kell tartani a hím és a nőstény állatok között is: gond az, hogy a szakértők szerint ez az egyensúly felbomlani látszik, a nőstény populáció a hímekhez képest megnőtt. Tudni kell azt is, hogy meggyengült az állomány, kevés a nagy termetű állat” – magyarázta a Hargita megyei politikus.

Újdonságként említette, hogy Vrancea megyében azt követően csökkent a medvék által okozott károk mértéke, miután a vadásztársaságok leszoktak arról, hogy tavasztól őszig etetik a medvéket. Így a medvék megszokták, hogy be kell szerezzék az élelmet, és nem az erős szénhidráttartalmú élelmeket keresik, hanem egyszerűen azt, amit az erdőben találnak. „Elsőre azt gondolnánk, hogy a medvét azért kell folyamatosan etetni, hogy ne jöjjön be a lakott övezetekbe, ezzel szemben a helymeghatározó (GPS) nyakörvvel ellátott medvékről készült tanulmány szerint az etetett medvék közül sok problémás medve került ki” – hívta fel a figyelmet Korodi.

Az egyeztetésen továbbá szó esett arról is, hogy az egyre nagyobb arányú gyümölcsbegyűjtés is jelentős gondokat okoz. A környezetvédelmi tárca vezetője szerint emiatt javasolni fogja, hogy az erdei gyümölcsöket csak a helyi közösségek gyűjthessék, kvótarendszerben.

Korodi azt mondta, tudomásul kell venni, hogy a medvék áttelepítése egyik helyről a másikra nem jelent végső megoldást. Hozzátette, a szakemberektől egy olyan akciótervet kért, amely akár a törvénymódosításig is elmehet.

„Az akcióterv szabályozhatja azt is, hogy a juhnyájaknál hány kutyát tarthatnak, mert a kutyákat sokszor nem tudják etetni, ezért azok falkában levadásszák a kisállatokat, ami a medvéknek és a farkasoknak is táplálékot jelentene. Lehetséges, hogy az elektromos pásztor használatát is szabályozni fogjuk” – tette hozzá.

Mint ismeretes, a közelmúltban Romániában számba vett 6000-6300 medve jelentős hányada a Székelyföldön él. Kovászna megyében 1200 medvét, Hargita megyében ezret számoltak meg.