
A környezetvédelmi minisztérium által elkülönített büdzséből két év után kaphattak kártérítést a gazdák azokért a károkért, melyeket a törvény által védett fajok, vagyis farkasok és medvék okoztak – közölte a Krónika érdeklődésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.
2014. szeptember 18., 20:312014. szeptember 18., 20:31
Mint mondta, a területi erdészeti és vadászati felügyelőségek összesen 407 ezer lejt fizettek ki a károsultaknak, 15 megyében közel 200 esetben jelentettek védett vadak okozta pusztítást. Ennek az összegnek a jelentős része székelyföldi gazdákhoz kerül: Kovászna megyében 71, Hargita megyében 38 kérelmet hagytak jóvá. Korodi Attila elmondta, olyan kérelmekre is utaltak pénzt, amelyek 2012-ből „rekedtek” meg a minisztériumban.
Az idén tavasszal benyújtott kárpótlási igénylések még nem jutottak el a szaktárcához, de sürgetik az erdészeti felügyelőségeket, hogy mielőbb küldjék át az iratcsomókat, hogy heteken belül azokat is ki tudják fizetni. A környezetvédelmi miniszter elmondta, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy a jóváhagyott igénylések alapján helyi szinten a környezetvédelmi ügynökségek fizessék ki a károk ellenértékét.
Medveterror Szentegyházán
Medvék tartják rettegésben a Szentegyháza Lövéte felőli kijáratánál élőket. A lakók szerint a vadak heti rendszerességgel bejárnak a kertjükbe gyümölcsért, és háziállatokat is elpusztítanak.
Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere elmondta, az ügyet már jelezték a környezetvédelmi hatóság, valamint a területi erdészeti és vadászati felügyelőség illetékeseinek.
A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu Bíró Leonard munkatársunknak elmondta, a veszély sokkal komolyabb, mint ahogy azt a hatóságok gondolnák. „Sajnos nemcsak Szentegyházára jellemző a kérdés, országszerte hasonló bejelentések érkeznek.
Marosfőn nemrég ötszáz tyúkot pusztítottak el a medvék, ott például rajtunk kívül még az ortodox egyház is lobbizik a törvényhozóknál. Általában azt a választ kapjuk, hogy a vadakat el kell riasztani” – jegyezte meg.
„A környezetvédelmi ügynökségeknek jelenleg nincs kifizetési jogosultságuk, felkértem a jogászokat, hogy fogalmazzanak erről véleményt, de lehet, hogy törvényt kell majd módosítani” – magyarázta az elöljáró.
Korodi elmondta továbbá, új jogszabályra van szükség az egyre gyakoribb vadkárok megfékezése érdekében. A miniszter szerint ennek érdekében egy javaslatcsomagot készítenek elő a medvék viselkedését jól ismerő szakemberek bevonásával, mely várhatóan a jövő évtől lép hatályba.
„Górcső alá vesszük a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés tekintetében is a védett vad korlátozását, készül egy cselekvési táblázat, melyről kikérjük a környezetvédelmi szervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét is. Azt szeretném, hogy a jövő év első felében ezeket bevigyük a kötelező érvényű eljárásokba, teremtsük meg annak is az anyagi és jogi hátterét, ha például a medvék tranzitzónájában villanypásztorokat kell szerelni, vagy erdőfelügyelőket kell alkalmazni” – vázolta fel elképzeléseit a miniszter.
Korodi Attila hozzátette, a héten jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2014/2015-ös vadászati idényre vonatkozó kilövési kvótarendszer. „A medvékre vonatkozóan a kilövési kvótát emelni kellett, ezzel azonban a problémát nem tudjuk teljes mértékben megoldani, ezért van szükség új szabályrendszerre” – szögezte le a miniszter.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
szóljon hozzá!