
A környezetvédelmi minisztérium által elkülönített büdzséből két év után kaphattak kártérítést a gazdák azokért a károkért, melyeket a törvény által védett fajok, vagyis farkasok és medvék okoztak – közölte a Krónika érdeklődésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.
2014. szeptember 18., 20:312014. szeptember 18., 20:31
Mint mondta, a területi erdészeti és vadászati felügyelőségek összesen 407 ezer lejt fizettek ki a károsultaknak, 15 megyében közel 200 esetben jelentettek védett vadak okozta pusztítást. Ennek az összegnek a jelentős része székelyföldi gazdákhoz kerül: Kovászna megyében 71, Hargita megyében 38 kérelmet hagytak jóvá. Korodi Attila elmondta, olyan kérelmekre is utaltak pénzt, amelyek 2012-ből „rekedtek” meg a minisztériumban.
Az idén tavasszal benyújtott kárpótlási igénylések még nem jutottak el a szaktárcához, de sürgetik az erdészeti felügyelőségeket, hogy mielőbb küldjék át az iratcsomókat, hogy heteken belül azokat is ki tudják fizetni. A környezetvédelmi miniszter elmondta, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy a jóváhagyott igénylések alapján helyi szinten a környezetvédelmi ügynökségek fizessék ki a károk ellenértékét.
Medveterror Szentegyházán
Medvék tartják rettegésben a Szentegyháza Lövéte felőli kijáratánál élőket. A lakók szerint a vadak heti rendszerességgel bejárnak a kertjükbe gyümölcsért, és háziállatokat is elpusztítanak.
Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere elmondta, az ügyet már jelezték a környezetvédelmi hatóság, valamint a területi erdészeti és vadászati felügyelőség illetékeseinek.
A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu Bíró Leonard munkatársunknak elmondta, a veszély sokkal komolyabb, mint ahogy azt a hatóságok gondolnák. „Sajnos nemcsak Szentegyházára jellemző a kérdés, országszerte hasonló bejelentések érkeznek.
Marosfőn nemrég ötszáz tyúkot pusztítottak el a medvék, ott például rajtunk kívül még az ortodox egyház is lobbizik a törvényhozóknál. Általában azt a választ kapjuk, hogy a vadakat el kell riasztani” – jegyezte meg.
„A környezetvédelmi ügynökségeknek jelenleg nincs kifizetési jogosultságuk, felkértem a jogászokat, hogy fogalmazzanak erről véleményt, de lehet, hogy törvényt kell majd módosítani” – magyarázta az elöljáró.
Korodi elmondta továbbá, új jogszabályra van szükség az egyre gyakoribb vadkárok megfékezése érdekében. A miniszter szerint ennek érdekében egy javaslatcsomagot készítenek elő a medvék viselkedését jól ismerő szakemberek bevonásával, mely várhatóan a jövő évtől lép hatályba.
„Górcső alá vesszük a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés tekintetében is a védett vad korlátozását, készül egy cselekvési táblázat, melyről kikérjük a környezetvédelmi szervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét is. Azt szeretném, hogy a jövő év első felében ezeket bevigyük a kötelező érvényű eljárásokba, teremtsük meg annak is az anyagi és jogi hátterét, ha például a medvék tranzitzónájában villanypásztorokat kell szerelni, vagy erdőfelügyelőket kell alkalmazni” – vázolta fel elképzeléseit a miniszter.
Korodi Attila hozzátette, a héten jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2014/2015-ös vadászati idényre vonatkozó kilövési kvótarendszer. „A medvékre vonatkozóan a kilövési kvótát emelni kellett, ezzel azonban a problémát nem tudjuk teljes mértékben megoldani, ezért van szükség új szabályrendszerre” – szögezte le a miniszter.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!