Fotó: Rád András László
Mély döbbenet, elkeseredés és némi düh jellemezte a magyarbölkényi református gyülekezet tagjait, miután megtudták, hogy a felbőszült helyi cigányság egy része meggyalázta felmenőik sírjait a Maros megyei településen. Vasárnapi igehirdetésében Rád András László lelkipásztor nyugalomra intette híveit.
2022. június 13., 14:442022. június 13., 14:44
2022. június 13., 15:012022. június 13., 15:01
A sírgyalázást követő negyedik napon, azaz kedden délelőtt fogadja a magyarbölkényi református lelkészt a község helyi rendőre, akivel a péntek délutáni temetői incidensről tárgyalnak. A késésnek feltehetően az ortodox pünkösd miatti hosszú hétvége lehet az oka.
Amint arról beszámoltunk, pénteken délután a Maros megyei falu magyar temetőjeként számon tartott sírkert református parcelláján, fényes nappal tizenhárom kegyhelyet rongáltak meg – egyelőre ismeretlen tettesek. Azt viszont már tudni a Szászrégen közelében fekvő faluban, hogy a tetteseket a felbőszült pünkösdista romák körében kell keresni, akik éppen prédikátorukat kísérték utolsó útjára.
Pénteken délután fényes nappal, egy temetést követően sírokat gyaláztak meg a Maros megyei Magyarbölkényben.
A cigányok a református részben szerették volna örök nyugalomra helyezni vallási vezetőjüket, azonban az éppen kaszáló gondnok felvilágosította őket, hogy a hagyomány szerint a más felekezetűek temetkezési helye a sírkert túlsó részében, esetleg az új temetőben van. A szópárbaj szitkozódásba és fenyegetésbe csapott át, amit a temetés napján az alapos gyanú szerint „cselekedet” követett.
Maria Moldovan polgármester szerint jelenleg csend honol a faluban, azonban nyugodtság akkor lesz, amikor a hatóságoknak sikerül felfedniük a tettesek pontos kilétét, azok pedig felelni fognak vandál cselekedeteikért. A lapunknak nyilatkozó elöljáró nem nevezte meg a gyanúsított személyeket, azonban szavaiból egyértelműen ki lehetett következtetni, kikre céloz.
„Én is azt mondtam a pünkösdista közösségnek, hogy válasszák a másik temetőt. Köztudott, hogy a faluban két sírkert van: az egyik nagyrészt a magyaroké, a másik a románoké” – idézte fel a múlt heti javaslatát Maria Moldovan. A községgazda megerősítette azt, amit néhány nappal korábban a református lelkipásztor is mondott, miszerint Magyarbölkényre nem jellemzők az etnikai csatározások. A közel ezer lelket számláló falunak mintegy felét cigányok lakják, a másikat – szinte egyenlő arányban –románok és magyarok.
Fotó: Rád András László
Az indulatok visszafojtásában jelentős szerepet játszott Rád András László lelkipásztor is, aki a vasárnapi istentisztelet előtt mély döbbenetet, elkeseredettséget és némi dühöt érzékelt a gyülekezet tagjaiban. Mint mondta, igehirdetésében próbálta hangsúlyozni, hogy az önbíráskodás nem járható út.
– fejtette ki a lelkész a Krónika kérdésére. Hozzátette: a templomból kijövet már nyugodtságot érzett az emberek lelkében. A református közösség a vasárnapi istentiszteleten a méltányos jóvátételért és békességért imádkozott, a gyülekezet elöljárói pedig arra kértek mindenkit, hogy lélekben csatlakozzanak ehhez a szándékhoz.
A Maros megyei rendőrségnek közben hétfőig mindössze annyit sikerült kiderítenie, hogy az elkövetők kiskorúak. A lapunknak nyilatkozó helyettes szóvivő, Aurica Sabău egy eléggé érdekes elmélettel szolgált. „Úgy néz ki, hogy játszadozó gyerekek döntötték le a fejfákat” – mondta. Kérdésünkre, hogy hány évesek lehettek, ugyanis a betondarabok mozgatása bizonyos kort, súlyt és izomzatot is igényel, nem tudott válaszolni. Helyi forrásokból viszont megtudtuk, hogy az úgymond játszadozás egy áldozatot is követelt. Az egyik sírkő ráesett egy kisfiúra, aki kórházba került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás