Könyvesüzlet helyett bank

A város legnagyobb könyvesboltjának helyet adó főtéri épületet Mircea Musgociu üzletember vásárolta meg, aki a földszinti helyiségeket egy jobban fizető vállalkozónak adná bérbe. Musgociu bejelentette, hogy a könyvkereskedés helyét egy bank veszi át. A könyvesüzletben naponta több száz vevő fordul meg, a tulajdonos mégis veszteségesnek minősítette, és 2008. január 15-étől bezárja. Az épületben 1940 óta működik könyvesbolt. Mivel nem a cég költöztetéséről van szó, hanem annak felszámolásáról, az ott dolgozók január közepétől munkanélküliek lesznek. Mircea Musgociu szerint őt senki nem vonhatja felelősségre amiatt, hogy nem hajlandó egy manapság kevésbé nyereséges üzletet finanszírozni. „Egyet jelent az irodalom és a könyv iránti tisztelet és szeretet, és egészen mást a könyvkereskedés. Én nem vagyok hajlandó egy veszteséges vállalkozást pénzelni” – jelentette ki a vállalkozó. Egy évvel ezelőtt az üzletember a Bíróság utcájában lévő könyvlerakatot is felszámolta, és a háromszintes épületet az E-ON Gaz Romániának adta bérbe. Musgociu még 2005-ben a tőzsdén vásárolta fel a Sedcom Librării Rt. részvényeinek 82,4 százalékát. A beruházó mindössze egy millió lejes befektetéssel több, központi fekvésű ingatlanhoz jutott Marosvásárhelyen, Dicsőszentmártonban és Szászrégenben.

„Ez a könyvesbolt Marosvásárhely egyik szimbóluma, amely nem tűnhet el egyik napról a másikra. Természetesen a tulajdonosnak jogában áll azt tenni a helyiségeivel, amit akar, de a városi önkormányzatnak erkölcsi kötelessége lenne más kereskedelmi felületet biztosítani” – vélekedett Dobre. Kijelentését mosollyal fogadta Marius Paşcan, a polgármesteri hivatal szóvivője, aki szerint nem a prefektus hivatott megmondani, hogy a polgármesteri hivatal mihez kezdjen az egyre ritkuló ingatlanállományával. „Meggyőződésem, hogy a prefektus tudja, hogy a központban nekünk mindössze két épületünk maradt: az Apolló Palota, ahol a népművészeti iskola székel és a Dózsa György utcai épület, ahol a napilapok szerkesztőségei meg néhány párt és civil szervezet kapott helyet. Persze, hogy választási szlogenként jól hangzanak az aggódó szavak a prefektus szájából, aki eddig semmit nem tett a kultúra fellendítése érdekében” – nyilatkozta lapunknak Paşcan. A szóvivő leszögezte: mindenki sajnálja a könyvesbolt felszámolását, de a megoldás keresése nem tartozik a polgármesteri hivatal hatáskörébe.

Ráérezve a helyhatóság álláspontjára a prefektus által összehívott írók, egyetemi tanárok, művelődési intézményvezetők a tegnap arra az elhatározásra jutottak, hogy közadakozást kezdeményeznek. A begyűlt pénzből pedig megpróbálják visszavásárolni a Romulus Guga könyvesboltot. Dobre szerint Marosvásárhely lakossága már többször is bebizonyította, hogy a nemes cél érdekében képes összefogni. Példaként a SMURD rohammentő-szolgálat megsegítése érdekében létrejött kampányokat említette. Mint ismeretes, a város és a térség lakossága közadakozásból előbb mentőautót, majd helikoptert vásárolt. Nicolae Băciuţ, a Művelődési Felügyelőség vezetője azonban nincs meggyőződve afelől, hogy ez lenne a járható út. „Szerintem nem a városlakóknak kell gyűjtőakcióba kezdeniük, az államnak kellene megoldást keresnie. Még akkor is, ha egy könyvesboltról van szó. Másrészt hiába is utalna ki a tanács egy másik üzlethelyiséget, számunkra ez a főtér közepén fekvő bolt jelenti a kultúra jelképét” – szögezte le a Krónikának Băciuţ.

A tegnap este tapasztalható nyüzsgés nem utalt a könyvesbolt végnapjaira. A vásárlókat sokkal inkább a minőségi könyv beszerzése foglalkoztatta. A lapunk által megkérdezett három vásárló közül csak az egyik értesült az egykori Cartea Rusă végnapjairól. „Egyrészt sajnálom is, mert gyerekkorom óta Vásárhelyen ez volt az igazi könyvkereskedés. Másrészt nem tudok sírni érte, mert a magyar nyelvű irodalmat az utóbbi időben csak másodlagos vagy harmadlagos kérdésként kezelte az üzletet működtető cég. Megritkultak a magyar elárusítók, eltűntek a kétnyelvű feliratok, szűkültek a polcok, és egy időben a kirakatban is alig lehetett látni magyar könyvet. Talán ezért is sikeresek a város úgymond magyar könyvesboltjai” – állította Nagy Zsuzsa, aki unokájának keresett meséskönyvet karácsonyra.

Sz. E.

Dobre: a megyei tanács nevére íratnák át az Ifjúsági Házat

Eredeti ötlettel rukkolt elő a tegnap Ciprian Dobre, aki a Mihai Eminescu Ifjúsági Házat is meg szeretné menteni a magánosítástól. Szerinte a létesítményt mielőbb át kellene telekkönyvezni a városi önkormányzat nevéről a megyei tanácséra. „Utánanéztem, megvan ennek a jogi kerete” – érvelt a prefektus. Amint lapunk korábban beszámolt róla, a városháza bérbe adná a semmi nyereséget nem termelő Ifjúsági Házat. Az ingatlancsoport egy szállodát, egy kisvendéglőt, egy diszkót, egy 400 férőhelyes előadótermet és több kistermet foglal magába. Dorin Florea polgármester és a helyi önkormányzati képviselők többször is szóvá tették, hogy a ház vezetősége profitot sem képes termelni, de a művelődési tevékenysége is rendkívül silány. „Valóban az, ahogy jelenleg működik az ifjúsági ház, nem helyénvaló – ismerte be a Krónikának Nicolae Băciuţ művelődésügyi főfelügyelő. – Ez viszont nem azt jelenti, hogy privatizálni kell, mert végül a város csak az épülettel marad. Az meg Marosvásárhely szégyene lenne, ha nem rendelkezne művelődési házzal”. A prefektus néhány héttel korábban már felhívta a helyi önkormányzatot, vonja vissza a hosszú távú bérbeadásra vonatkozó határozatát.