Hirdetés

Kongresszustörténelem

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

RMDSZ-kongresszus Az 1989. decemberi megalakulását, valamint helyi és megyei szinteken való megszervezését követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az úgynevezett Bukaresti Kiáltvány értelmében – amely több más párhuzamos kezdeményezés mellett az RMDSZ alapító dokumentumának is tekinthető – a bizottság ezt a szerepet az RMDSZ első kongresszusáig töltötte be. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza volt, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila.

Gazda Árpád

2007. március 02., 00:002007. március 02., 00:00

Az első: kompromisszum a vezetőválasztásban

Az RMDSZ első kongresszusát1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon.A kongresszus egyik legfontosabb konklúziója az volt,hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóankell fellépnie a romániai politikai környezetben,nem folytatható az egyre nacionalistább politikáraberendezkedő Nemzeti Megmentési Fronttal való korábbiegyüttműködés.
A kongresszuson már jelentkezetta jelenlévők körében az a polarizáltság,amely a későbbiekben a belső törésvonalakatmeghatározta. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte,akinek elnökké választásátelsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták,másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZradikálisabb tagjainak támogatásátélvezte. Végül kompromisszumos megoldáseredményeként Domokos Gézát az RMDSZelnökévé, Szőcs Gézát pedigfőtitkárává választották. A kettőközött mintegy integráló szerepet töltöttbe a tiszteletbeli elnöknek megválasztott TőkésLászló. Az így megalakult struktúramegfelelt a kettős színterű politizálásnak is,az elnöki hivatal székhelye a fővárosban, afőtitkárság székhelye Kolozsváron volt.
A kongresszuson sor került egy 101tagú választmány megválasztásárais, amely tagjai közül megválasztotta a 19 tagúelnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: BodóBarna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, BéresAndrás pedig a kulturális alelnök.

A második: a törésvonalaknyilvánossá válása

A második kongresszust 1991.május 24–26. között rendeztékMarosvásárhelyen. Itt a következő helyzettelkellett szembenéznie az RMDSZ-nek: egyrészt a romániaipártrendszerbe integrált szervezetként működik,másrészt viszont még mindig betölti ahiányzó civil szféra szerepét. Ennekfeloldására és a szervezeti reformra tettkísérletet a Magyar Ifjúsági SzervezetekSzövetsége által elkészítettszabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttektöbbsége elutasított, konzerválva ígya korábbi status quót.
A kongresszuson nyíltanmegjelent a látens módon korábban is létező„mérsékelt-radikális” ellentét. Atörésvonal táptalajául ezúttal aromániai magyarság jogállásáravonatkozó eltérő elképzelésekszolgáltak. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei aromániai magyarság társnemzeti státusánakprogramba foglalását szorgalmazták, emellettpedig olyan politikai magatartást, amely a jogok egyértelműtételezésére és a román politikairendszerrel szembeni külföldi nyomásra alapozottvolna. Ezzel szemben a mérsékeltebb küldöttekegy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestbenelérendő eredményekre koncentrálópolitizálás mellett tették le a voksukat.
A feszültségek a szavazássorán is megjelentek: mivel a szavazatok öszszeszámlálásakorkét szavazócédula hiányzott a 252 közül,és a két jelölt között egyetlenszavazatnyi különbség volt – Szőcs Géza122, Domokos Géza 121 voksot kapott –, a kongreszszus aszavazás megismétlését rendelte el. Amegismételt szavazás Domokosnak kedvezett, aki 129szavazattal 123 ellenében újra az RMDSZ elnökelett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggela politikai alelnöki tisztségbe emelte, TőkésLászlót pedig újból tiszteletbelielnöknek választották. A kongresszuson elfogadottalapszabályzat szerint az Országos Elnökség11 tagúra csökkent.

A harmadik: önkormányzatimodell elfogadása

A második kongresszusrólelodázott szervezeti reformot az RMDSZ harmadik, 1993. január15–17. között Brassóban megtartott kongresszusánfoglalták alapszabályzatba. Az úgynevezettállammodellelv azt jelentette, hogy az RMDSZ-en belüllétrehozták a hatalmi ágak szétválasztásánakmegfelelő struktúrákat. Ennek megfelelően a belsőtörvényhozó testület szerepét aSzövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT)töltötte be, az operatív vezetés feladata azÜgyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébekerült, a szövetséget pedig a kongresszus általmegválasztott szövetségi elnök képviselte,illetve létrehozták az alapszabályzattalkapcsolatos problémák kivizsgálásáraa belső alkotmánybíróság szerepétbetöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot.
Az elnöki tisztségértMarkó Béla és Mina Lászlóversengtek, a kongreszszusi képviselők nagy többségeMarkónak szavazott bizalmat. Tőkés Lászlótismét tiszteletbeli elnöknek választották.A harmadik kongresszuson elindított szervezeti reformzáróakkordja – az elkövetkező években aszervezeten belüli talán legmarkánsabbtörésvonal-alakító tényezővéváló – belső választások megszervezéselett volna, erre vonatkozóan a kongresszus úgyhatározott, hogy két éven belül meg kellszervezni.
Brassóban hirdették meg –az önkormányzati modell mellett – a belső pluralizmuselvét is. Ez az elv már a kongresszus előtt ismegfogalmazódott, és az RMDSZ-en belül létrehozottplatformok révén a gyakorlatban is működött,azonban a platformok a brassói kongresszuson elfogadottalapszabályzat értelmében kaptak nagyobbszerepet a szövetségen belül.

A negyedik: a pártosodás első jelei

Az RMDSZ negyedik kongresszusára1995. május 26–28. között került sorKolozsváron. Jóllehet az önkormányzatimodell továbbra is az RMDSZ működésénekalapelveként jelent meg, az alapszabályzatban történtmódosítások – az Operatív Tanácshatáskörének növelése, a TerületiKépviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, aszövetségi elnök hatáskörénekbővítése – az RMDSZ-en belüli belsőpluralizmus rovására, a pártosodásirányába tett lépés első komoly jeleivoltak. Az előző kongresszuson előírt szervezetitisztújítást az ÜE a kétéveshatáridőn belül nem szervezte meg. E mulasztástovább mélyítette a szervezeten belülitörésvonalakat.
A kongresszusi választásokonhárom személy jelöltette magát a szövetségielnöki tisztségre: Markó Béla, BorbélyImre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226szavazattal újból elnöknek választották,míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. TőkésLászlót a kongresszus negyedszer is megerősítettetiszteletbeli elnöki tisztségében.

Az ötödik: soron kívül, kormányban

Az RMDSZ ötödik, rendkívülikongresszusát 1997. október 3–4-én tartottákMarosvásárhelyen. Az alapszabályzat ésprogram módosítása mellett a kongresszusonelfogadtak egy jelentős dokumentumot: ebben fogalmazták megaz RMDSZ kormánykoalíciós cselekvésiprioritásait. A dokumentum elfogadására kissémegkésve került sor, figyelembe véve, hogy azRMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíciótagja volt. A szervezeti struktúrában számottevőváltozások nem történtek, és lévén,hogy rendkívüli kongresszusról volt szó,tisztújításra sem került sor.

A hatodik: a belső ellenzékutolsó próbálkozása

A hatodik RMDSZ-kongresszustCsíkszeredában szervezték meg 1999. május15–16-án. Az egyre pártszerűbben működő RMDSZbelső ellenzéke kísérletet tett többváltoztatás elfogadtatására. Ezekelsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásánakkialakítását célozták, valamint atöbb éve húzódó tisztújításkérdését rendezték volna. A javaslatokközül néhány bekerült a programba is: azErdély-központúság és az erdélyiregionális érdekek hangsúlyozása. A várttisztújításra azonban nem került sor.
A kongresszuson a tisztségbenlevő elnököt, Markó Bélátújraválasztották a küldöttek 274szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157szavazatot szerzett.

A hetedik: a törés – belső ellenzék nélkül

A hetedik kongresszusraSzatmárnémetiben került sor 2003. január31–február 2. között. A korábbi évekbenelmélyülő belső ellentétek – amelyeketelsősorban az RMDSZ-nek a PSD parlamenti támogatásárairányuló „protokollumpolitikája” és amár tíz éve halasztott belső választásokkérdése tápláltak – töréshezvezettek. Annak ellenére, hogy továbbra is többenaz egység és a sokszínűségszükségességét hangsúlyozták,gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el számottevően abelső ellenzék kiválásának folyamata,ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikaiszervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttéteredményezte.
A kongresszuson megszüntettéka tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pediglétrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa.Határozat született a belső választásoknakmájusig történő megtartásáról,bővült az Operatív Tanács létszáma,döntés született arról, hogy a képviselőkés szenátorok alanyi jogon az SZKT tagjaiváválnak, továbbá arról, hogy az RMDSZvalamennyi döntéshozó testületében azifjúsági szervezeteknek 15 százalékosképviseletet biztosítanak. Újraválasztottáka szövetségi elnököt is: az ezúttalellenjelölt nélküli Markó Bélánaka küldöttek 326:68 arányban szavaztak bizalmat.

Végszó

Az RMDSZ hetedik kongresszusa ótaeltelt időszak eseményei – az RMDSZ-en kívülialternatív szervezetek megjelenése, az autonómiakérdésének újbóli előtérbekerülése, a szövetség újabbkormányzati szerepvállalása, Románia EU-scsatlakozása – számos kérdést vetnekfel.
Ezek közül néhány,a teljesség és a fontossági sorrend igényenélkül: képes lesz-e az RMDSZ felismerni azt, hogya romániai magyarság egysége nem képzelhetőel kizárólag az RMDSZ keretein belül, hosszútávon pedig nem hagyhatók figyelmen kívül,és nem gáncsolhatók el az eltérővéleményeket megjelenítő szervezetek, hanemszükséges lesz a megfelelő együttműködés?
Képes lesz-e az RMDSZ egyszerkezetében és tartalmában is új, azEU-s csatlakozás utáni kihívásoknakmegfelelő cselekvési programot kidolgozni, és ezzelszakítani a korábbi kongresszusok hagyományaival,amikor ugyanazon mintára készülő, az előzőprogramokhoz képest igen kevés újat hozó,nem megfelelően átgondolt programok születtek?
Bekövetkezik-e az RMDSZ szerkezetimegreformálása, hozzáigazítva a szervezettényleges, pártszerű működéséhez,megszüntetve azokat a testületeket vagy átértékelveszerepüket, amelyek a jelenlegi keretben csak látszatszereppelrendelkeznek?
Teret kapnak-e a szervezet vezetésébena megfelelő szakképzettségű fiatalok, anélkül,hogy a fiatalítás a klientúraépítéstmozdítaná elő? Ezeket és továbbikérdéseket is az RMDSZ nyolcadik, Aradon megtartandókongresszusának szinte elkerülhetetlenül meg kellválaszolnia.

Márton János
A szerző politológus

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
2026. március 05., csütörtök

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások

Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások
2026. március 05., csütörtök

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni

Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni
2026. március 05., csütörtök

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől

Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől
2026. március 04., szerda

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön

Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére

Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére
2026. március 04., szerda

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők

Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők
2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés