Az ipar jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez
Fotó: Haáz Vince
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát. Noha az elmúlt évtizedekben valamelyest csökkent a légszennyezés, évente még mindig körülbelül 300 000 ember hal meg idő előtt Európában a rossz levegőminőség miatt.
2025. január 05., 10:042025. január 05., 10:04
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Kolozsváron kívül Jászvásár (Iași), Ploiești és Bukarest tartozik a legszennyezettebb városok közé az országban. Ezzel szemben Galac van a legjobb helyzetben, a Duna-menti városban a legkisebb a finomszemcsék koncentrációja, ezáltal alacsonyabb a légszennyezés.
Romániában a légszennyezés mértéke a téli időszakban tovább romlik, mivel az alacsony hőmérséklet lassítja a szennyezőanyagok eloszlását, és a fűtési szezon jelentős kibocsátással jár.
A közzétett adatok szerint Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik. Különösen az ipari központok és a nagy forgalmú városi területek érintettek. Kolozsvár esetében a levegő minőségét nemcsak a közúti forgalom, hanem a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is befolyásolja. Mindez jelentős hatással van a helyi lakosság egészségére, különösen a gyermekekre és az idősebbekre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Jászvásár és Ploiești található országos szinten a legrosszabb helyzetben, őket Bukarest és Kolozsvár követi. Bukarestben például 2023 decemberében a Környezetvédelmi Őrség több mint 1,1 millió lej értékű bírságot szabott ki a légszennyezés miatt, mivel a fővárosban és környékén a határértékeket meghaladó értékeket mértek.
A téli hónapokban a légszennyezés különösen problémás, mivel az otthonok fűtése során keletkező kibocsátások tovább rontják a levegő minőségét
Fotó: Beliczay László
Egy 2023-as, a The Guardian által publikált tanulmány szerint
A kutatás több mint 1400 mérőállomás adataira támaszkodott, amelyeket holland kutatók dolgoztak fel. Az eredmények szerint szinte valamennyi európai lakos magas szennyezőanyag-szinttel terhelt levegőt lélegzik be, ami komoly közegészségügyi válságot jelent.
Külön figyelmet érdemel Olaszországban a Pó-folyó völgye, ahol a szennyező részecskék koncentrációja többszörösen meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak tartott szintet.
Ezzel szemben Bulgáriában a környezetvédelmi szervezetek azzal vádolják a hatóságokat, hogy elrejtik a valódi szennyezettségi adatokat azáltal, hogy a mérőállomásokat a városok legszennyezettebb részeiről távolabb helyezték. Szófiában például a mérőállomások már nem a városközpontban találhatók, ahol a szennyezés a legnagyobb. Ezt a gyakorlatot hivatalosan infrastrukturális projektek indokolták, de valójában a büntetések elkerülése volt a cél.
míg a legszennyezettebb városok – Slavonski Brod (Horvátország) és Nowy Sącz (Lengyelország) – szennyezettségi szintje több mint hatszorosa a legtisztább településekének. Három olasz város, Cremona, Vicenza és Padova is rendkívül rossz helyzetben van.
Sok más kelet- és közép-európai országhoz hasonlóan a szennyezés Romániában is csökkent egyes kisebb városokban, ahol a 90-es évekig nehézipari gyárak és nagyüzemek működtek. Ezek az üzemek bezártak, vagy jelentősen csökkentették tevékenységüket, illetve olyan környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, amelyek visszafogták a kibocsátásokat.
Egy 2018-as jelentés szerint az Unióban a légszennyezés naponta átlagosan több mint 1 000 korai elhalálozáshoz vezet, ami több mint tízszerese a közúti balesetek okozta halálesetek számának. Az akkori adatok szerint a környezeti légszennyezés miatt elvesztett egészséges életévek száma száz lakosra vetítve nagyobb volt Romániában, mint a köztudottan szennyezett levegőjű Indiában.
A régi, szennyező autók forgalomból való kivonása hozzájárulhatnának a helyzet javításához
Fotó: Veres Nándor
A cikk szerint a nagyvárosok, így például Kolozsvár számára kiemelt jelentőségű lenne olyan intézkedések bevezetése, amelyek javítják a levegő minőségét.
Az ipari szereplők környezetvédelmi beruházásai szintén kulcsfontosságúak lennének. A szakemberek szerint a a globális felmelegedés a városokban szintén hozzájárul a levegő minőségének romlásához.
Sepsiszentgyörgy az egyik legtisztább levegőjű város Romániában, míg Kolozsvár, Brassó és Marosvásárhely a legszennyezettebbek közt van – derült ki egy friss elemzésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás