Hirdetés

Kilakoltatja a magyar könyvesboltot a váradi palotában létesítendő Magyar Házból az RMDSZ alapítványa

Nincs helye a magyar könyvesboltnak? Kilakoltatja az RMDSZ alapítványa a könyvkereskedést a felújítás előtt álló Sonnenfeld-palotából •  Fotó: oradeaheritage.ro

Nincs helye a magyar könyvesboltnak? Kilakoltatja az RMDSZ alapítványa a könyvkereskedést a felújítás előtt álló Sonnenfeld-palotából

Fotó: oradeaheritage.ro

Költöznie kell a nagyváradi Sonnenfeld-palotában létesítendő Magyar Házból egy magyar könyvesboltnak. Miközben a tulajdonos szerint korábban az RMDSZ-közeli Iskola Alapítvány ígéretet tett arra, hogy maradhatnak, Nagy Zoltán Levente alapítványi igazgató úgy véli, „jó és kompromisszumos megoldások” születtek a volt és leendő bérlőket illetően.

Bálint Eszter

2020. január 30., 13:052020. január 30., 13:05

 Miért nem fér el egy Magyar Házban egy nagyrészt magyar nyelvű műveket árusító könyvesbolt? – tette fel a kérdést a napokban nagyon sok nagyváradi, miután kiderült, hogy a magyar állam támogatásával az RMDSZ Iskola Alapítványa által megvásárolt Sonnenfeld-palotában kialakítandó kulturális központban nem lesz már helye az ingatlanban évek óta helyiséget bérlő Dávid Könyvkereskedésnek. A közönség január 25-én értesült arról, hogy a könyvesboltnak költöznie kell az amúgy Kárpát-medence-szerte ismert Moszkva kávézónak is helyt adó ingatlanból.

A Dávid Könyvkereskedés működtetői Facebook-oldalukon jelentették be, hogy hosszú távra új üzlethelyiséget keresnek, mivel a Sonnenfeld-palota új tulajdonosa „a jövőben nem tart igényt” a könyvesboltjukra.

Megdöbbentőnek, érthetetlennek tartott döntés

Kovács Lajos, a Dávid Könyvkereskedés tulajdonosa valamivel korábban megkereste a Krónikát az ügyben. „Most kaptuk az értesítőt az Iskola Alapítványtól, hogy a Sonnenfeld-palotába minket már nem várnak vissza a felújítás után. Eddig komoly ígéretek voltak, hogy mi biztosan maradhatunk majd, így egy évig végigkínoztuk még a meglévő kétes helyzetben. A most kapott válaszból viszont az jön le, hogy ott nagyobb igény van a Moszkva kávézóra és egy étteremre. Az ebben az épületben öt éve működő, magyar nyelvű könyveket forgalmazó könyvesbolt pedig mehet, ahova tud” – panaszolta el lapunknak a könyvesbolt tulajdonosa. Hozzátette:

Hirdetés

döbbenten állnak a döntés előtt, mert elhitték, amit az épület átvételekor mondtak nekik, éspedig hogy a könyvesbolt közel áll az alapítvány tevékenységéhez, ezért maradhat.

„Cégünket üzleti alapon működtetjük, de valójában az erdélyi magyarságot támogató tevékenységet fejtünk ki. Mi senkitől semmilyen támogatást nem kaptunk, de most újból utcára kerülünk több év után úgy, hogy most egy, az erdélyi magyar iskolákat támogató, a magyar kormány által pénzelt intézmény teszi ezt. Megdöbbentő és érthetetlen” – fogalmazott Kovács Lajos.

Megválaszolatlanul maradt kérdések

Lapunk a felújítási munkálatok haladásával, a bérlők kiválasztásával, valamint a könyvesbolt „kilakoltatásával” kapcsolatos kérdéseinkkel több mint egy héttel ezelőtt megkereste Nagy Zoltán Leventét, az Iskola Alapítvány elnökét – aki egyúttal Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetigazgatója –, választ azonban csak szerdán délután kaptunk.

A történethez hozzátartozik, hogy néhány nappal azt követően, hogy a felújítási munkálatok állását és a magyar könyvesbolt „kitessékelését” firtató kérdéseinket az alapítványi elnöknek írásban elküldtük, a Maszol.ro hírportál terjedelmes cikket közölt a témában, de csak a felújításról és a nagyszabású tervekről értekeztek benne. (A portált amúgy az RMDSZ másik szervezete, a Nagy Zoltán Levente felesége, Nagy-Debreczeni Hajnal által vezetett Progress Alapítvány adja ki.)

Hétfőn másodszor is megkerestük az alapítványi elnököt, hogy számíthatunk-e válaszaira. Végül szerdán délután futott be a szűkszavú válasz. Ebben Nagy Zoltán Levente a felújítással, a leendő bérlőkkel kapcsolatos kérdéseinket azzal hárította el: „Mivel az Ön levele előtt már nyilatkoztam a Maszol.ro-nak, és utána a Bihari Naplónak is, kérdéseire a válaszok nagyrészét ott megtalálja”. (A Maszol.ro különben pénteken, a Bihari Napló szerdán közölte az ominózus cikket – szerk. megj.)

Idézet
Ha valóban érdekli az ingatlan sorsa, akkor feltételezem, nem pusztán abból a szemszögből kellene megközelítenie a kérdést, hogy egy kereskedelmi tevékenység, adott esetben egy könyvesbolt megszűnik ott működni”

– folytatta válaszát az alapítványi illetékes, mellőzve, hogy legalább nyolc másik, többnyire a felújítás alakulását és a terveket firtató kérdést is feltettünk.

Itt a vége... Mese nincs, mennie kell a könyvkereskedésnek •  Fotó: Facebook/Dávid könyvkereskedés Galéria

Itt a vége... Mese nincs, mennie kell a könyvkereskedésnek

Fotó: Facebook/Dávid könyvkereskedés

„Jó és kompromisszumos megoldások”

„Dávid úrral (sic!), a könyvesbolt tulajdonosával az elmúlt év során több rendben is folytattam tárgyalásokat, ám a nélkül, hogy konkrét ígéret elhangzott volna. Mindez azért, mert az épület felmérése és a statikai szakvélemény még nem állt rendelkezésünkre abban a pillanatban, másrészt volt/van meg két bérlő (a színház és a Moszkva), akiknek elhelyezése az épületen belül prioritás volt mind a váradi magyar közösségnek, mind nekünk. S nem utolsósorban, felmerült egy helyi igény, hogy találjunk helyet a Bunyitay könyvtárnak is az ingatlanban” – fejtette ki az Iskola Alapítvány vezetője.

Nagy állítása szerint a könyvesbolt tulajdonosa „sem volt meggyőződve arról, hogy akar, vagy nem akar maradni az ingatlanban, egyáltalán Váradon, hogy keressen vagy ne két évre más helységet, utána nagyobb teret igényelt volna, mint a jelenlegi, egyszóval bizonytalan volt a könyvesbolt helyét illetően”.

„Ezek tudatában minden elképzelést a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kellett alakítani, amit szintén részleteztem előző interjúimban” – zárta rövidre a témában adott választ Nagy, aki szerint a Sonnenfeld-palota volt és leendő bérlőit illetően kompromisszumos megoldás született a felek között, szem előtt tartva azokat a funkciókat, amelyeknek egy kulturális központnak meg kell felelnie.

„Új szereplőket vontunk be a közös tervezésben, mint a Partiumi Egyetem Művészeti Tanszéket, amiknek egy húsz éve megoldatlan problémájukat próbáljuk orvosolni egy modern, minden igénynek megfelelő kiállítótér berendezésével. Úgy gondolom, ezek a jó és kompromisszumos megoldások, amelyek a nagyváradi és a Bihar megyei magyar közösség életét, kultúrához való hozzáférését elősegítik, sokkal fontosabbak, mint egy egyéni vállalkozás helyszíne” – válaszolta ugyancsak írásban Nagy Zoltán Levente.

Hónapok múlva indulhat a felújítás

Az RMDSZ Iskola Alapítványa egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2018-ban a magyar kormány egy erdélyi és egy partiumi nagyvárosban, Kolozsváron és Nagyváradon támogatta a szervezet ingatlanberuházását 4,082 milliárd forint értékben. Nagyvárad belvárosában az 1911–1913 között épült Sonnenfeld-palota tulajdonjogát szerezték meg 2018 decemberében. A magyar épített örökség szerves részét képező ingatlan egy 2 283 négyzetméteres telken található, több szinten közel 5500 négyzetméter összfelülettel rendelkezik. A korábban bejelentett tervek szerint itt egy önálló, a teljes közösséget összefogó, egységes kulturális civil teret hoznánk létre, amelyben a már ott működő Szigligeti Színház és a hozzá tartozó intézmények mellett könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák kapnak helyet.

„A Nagyváradon megvalósuló Magyar Ház biztosítja a működéshez szükséges stabilitást a helyi magyar kulturális szervezetek számára” – szögezte le a közlemény, ami szerint a nagyváradi program költségvetése 2,47 milliárd forint. Nagy Zoltán Levente amúgy a Maszol.ro-nak most úgy nyilatkozott: ha megkapják a szükséges engedélyeket, 2020 második felében már elkezdődhetnek a felújítási munkálatok, amelyek a tervek szerint két évig tartanak. A tervezőt már kiválasztották: Kim Attilát, a Velencei Biennále romániai biztosát bízták meg a munkával.

A Sonnenfeld-palota

A nagyváradi Sonnenfeld-bérpalota 1911-1912. között épült Spiegel Frigyes tervei alapján, Incze Lajos és társa kivitelezésében. Megrendelője és tulajdonosa Sonnenfeld Adolf, Nagyvárad legnagyobb nyomdájának a tulajdonosa volt. A nyomda a belső udvarban volt, ennek helyén kap ma helyet a Szigligeti Stúdió. A palotát – a többi ingatlanhoz hasonlóan – a kommunizmus éveiben államosították, sokan megfordultak viszont akkoriban az emeleti nagyteremben, ahol nyomdászklub működött, sokan az egész ingatlant Breiner/Tempó klub néven ismerik. A rendszerváltást követően a szecessziós palotát visszakapta a jogos Sonnen­feld-örökös, aki most megvált tőle.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
2026. március 05., csütörtök

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások

Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások
2026. március 05., csütörtök

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni

Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni
2026. március 05., csütörtök

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől

Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől
2026. március 04., szerda

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön

Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére

Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére
2026. március 04., szerda

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők

Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők
2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés