Bányai József ügyvéd a hóstáti tájház kialakításán dolgozik
Fotó: Makkay József
A kolozsvári Kétágú református templom tornyában működő hóstáti múzeum mellett, egy hagyományos földészportán kialakítandó tájház keretében mutatnák be a hóstátiak életmódját, hagyományait, történetét és messze földön híres zöldségtermesztését. Az elképzelés kivitelezésén dolgozó Bányai József ügyvéd a Krónikának elmondta, hogy a kincses város magyar örökségének érdekes színfoltja lesz az új közgyűjtemény.
2023. december 29., 09:592023. december 29., 09:59
2023. december 29., 10:482023. december 29., 10:48
Bő tíz éve látogatható Kolozsváron az alsóvárosi református gyülekezet Kétágú templomának tornyában a Hóstáti Múzeum. A 2012 őszén felavatott emlékszobák berendezései, tárgyi emlékei a kincses város hóstáti közösségének 1949–1989-es kommunista időszakára emlékeztetnek. Az 1970-es évektől kezdődően egyre több hóstáti házat, utcát és városrészt tett a földdel egyenlővé a kommunista hatalom, hogy helyébe tömbházakat emeljen a betelepítendő többségi lakosság számára.
Feleki Károlynak a bontásokat megörökítő fotói az 1980-as évekből
Fotó: Makkay József
A kedden és csütörtökön 10-12 és 16-18 között látogatható közgyűjtemény csoportok számára előzetes bejelentés alapján egyéb időpontokban is felkereshető.
A korabeli viszonyokat ismerve, Feleki Károly számára nem volt veszélytelen vállalkozás lencsevégre kapni a kommunista „városrendezés” magyar vonatkozású pusztításait. A kommunista hatalom rengeteg hóstáti családot forgatott ki vagyonából, elpusztítva a házak mellett megmaradt kertjüket is, amely megélhetésüket biztosította a kényszerszövetkezetesítés után.
Hagyományos hóstáti zöldségeskert
Fotó: Makkay József
A hagyományos gazdálkodást is bemutatná a skanzen
Hóstáti származású emberként Bányai József ügyvéd – az alsóvárosi református gyülekezet presbitere – is kivette részét a múzeum létrehozásából és az emléktárgyak begyűjtéséből a kolozsvári földészközösség tagjai körében.
A múzeumhoz vezető lépcső
Fotó: Makkay József
,,A múzeum ötlete régebb megfogalmazódott, a templom és a tornyok felújítása során. A toronyba durván összeácsolt faszerkezeten lehetett feljutni. Azon törtük a fejünket, milyen hasznosítást találjunk a templomnak erre a részére. Így született meg a hóstáti múzeum ötlete, hiszen
– foglalja össze az emlékszobák létrehozásának előzményeit a hóstáti felmenőkkel rendelkező jogász.
Fotó: Makkay József
A toronyba vezető lépcsők szépen kialakított toronyszobákba érnek, a régi faszerkezeteket mesterek csiszolták, alakították át barátságos környezetté. A fiatalabb látogatók számára azonban így is megtévesztő a látvány. Sok kamasz például értetlenkedve áll az érdekes környezetben, mert hirtelen arra gondol, hogy a hóstátiak valami hasonló helyen, tornyokban éltek.
Bányai József szerint a közösség hétköznapjainak, hagyományainak és tárgyi emlékeinek a bemutatása céljából most arra készülnek, hogy egy tágas telekkel rendelkező, hagyományos hóstáti házat a kiegészítő gazdasági épületekkel együtt tájházzá alakítanak.
Fotó: Makkay József
A hivatalos lépéseket végző ügyvéd egyelőre nem árulta el, hogy a szóban forgó ingatlan Kolozsvár melyik fertályában található, de a tranzakció megtörténtével hamarosan kiderül. A hóstáti tájház fontos közösségi térré válna, ahol többek között a hagyományos hóstáti kertészkedés műhelytitkaiba nyújt majd betekintést a tájházat működtető alapítvány, amelynek egyik létrehozója a jelenlegi hóstáti múzeumot fenntartó alsóvárosi református egyházközség.
Fotó: Makkay József
Biogazdálkodással élesztenék újra a hagyományokat
Az utóbbi évtizedekben – de főleg a rendszerváltás utáni Funar-korszakban – drasztikusan megfogyatkozott a kolozsvári földészközösség létszáma. Bányai szerint sok fiatal kitelepedett külföldre, az idősebb nemzedékek kiöregedésével, illetve halálával minimálisra csökkent a földművelésből élő közösség. A sok kézimunkát igénylő, kiváló minőségű hóstáti zöldségtermesztésre ma már kevésbé tart igényt a város: az olcsó importzöldségekkel nem tarthat lépést a jóval drágábban előállított helyi termék, így a termőföld mellett maradt hóstátiak rendre felmondták a gazdálkodást.
Főállásban kevesebb termelő él meg a zöldségtermesztésből. Ez a gazdálkodói létszám az egykori hóstáti közösség töredéke” – magyarázza az ügyvéd, akivel a hóstáti múzeumban, az általa „restaurált” székeken vesszük számba a közösség hanyatlásának szomorú történetét.
Fotó: Makkay József
Hogy mennyire gyorsan forog az idő kereke és a földészközösség zsugorodása, azzal kapcsolatban Bányai József megosztja kilencvenes évekbeli tapasztalatát. Harminc évvel ezelőtt a Kolozsvár határában elterülő hóstáti földeken a családok apraja-nagyja együtt gazdálkodott. A földek visszaszerzésével még sokan reménykedtek a mezőgazdaság jövőjében. Ahogyan ő is közösen gazdálkodott szüleivel kinn a határban, ahova egy Dacia személygépkocsival jártak ki. Sokan lovasszekérrel „ingáztak”, amíg a város vezetősége ki nem tiltotta az igavonó állatokat az utcákról.
Jobb esetben a parcellák szebb időkre várva gazban állnak, de inkább az a jellemző, hogy tömbháznegyedek, villák, családi házak épültek a magyar birtokon.
Fotó: Makkay József
Bányai József szerint a régi hóstáti közösség pezsgését már lehetetlen visszaállítani, a biogazdálkodás elterjedésével azonban esély van rá, hogy több gazda is fantáziát lát a hagyományos zöldségtermesztésben. Kolozsváron ebben segíthet a tájház beindítása.
Fotó: Makkay József
Múzeum a magasban, az alsóvárosi református templom tornyában
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!